Hirdetés
greenfo/MTI

Magyarországon évente körülbelül 4 millió tonna hulladék keletkezik – ennek negyede a fővárosban. A budapesti szemét felét a rákospalotai feldolgozóba viszik, elégetése során évente több mint 1 millió gigajoule energia kerül vissza a háztartásokba.

A főpolgármester az egyik legfontosabb háttérintézménynek nevezte a 30 éves Fővárosi Hulladékhasznosítási Művet, amely a Budapesten keletkező települési hulladék ötven százalékát hasznosítja és energiává alakítja. Tarlós István a rákospalotai létesítmény fennállásának évfordulója alkalmából tartott rendezvényen arról beszélt, hogy hiedelmek és tévhitek most is vannak a hulladékhasznosítóval összefüggésben, abba azonban kevesen gondolnak bele, hogy nélküle a hulladék már "beterítette volna az agglomerációt". Kiemelte: a mű nem szemétégető üzem, hanem hulladékhasznosító gyár, amely energiává alakítja a hulladékot.

Magyarországon évente körülbelül 4 millió tonna hulladék keletkezik – ennek negyede a fővárosban. A budapesti szemét felét a rákospalotai feldolgozóba viszik, elégetése során évente több mint 1 millió gigajoule energia kerül vissza a háztartásokba. Ez a mennyiség 140 ezer ember évi villamosenergia-szükségletét és 25 ezer lakos távhőigényét elégíti ki. A létesítménybe napi 1100-2200 tonna hulladékot szállítanak, amely tömörítetlenül annyi, amennyi egy futballpályát húsz méter magasan fedne be.

Az intézmény az elmúlt három évtizedben rengeteget fejlődött, a kibocsátott anyagok mindegyike a megengedett határérték alatt van. Ott semmisítik meg egyebek mellett a visszaélésre okot adó, forgalomból kivont vagy lejárt szavatosságú termékeket, hamisított márkajelzésű ruhákat, hatóságilag elkobzott árukat. Klug Lajos, a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) vezérigazgatója beszámolt arról, hogy az elmúlt 30 évben 9 millió tonna hulladékot tüzeltek el. Ha ezt a mennyiséget a Margitszigeten helyezték volna el, ma 30 méter magasan borítaná a szemét.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás