Rohamosan megnőtt a haszonállatoknak adott antibiotikum mennyisége az elmúlt tíz évben Európában, így erősödik az a félelem is, hogy az állatok húsával elfogyasztott hatóanyag miatt súlyos betegségeknél semmit sem ér majd a kórházban adagolt antibiotikum, a kórokozók ugyanis rezisztenssé válhatnak a hatóanyagokkal szemben.
A hatalmas gazdaságokban ugrásszerűen megnőtt azoknak az antibiotikumoknak a használata, amelyeket agyhártyagyulladás, súlyos tüdőgyulladás, vagy más komoly betegségek ellen alkalmaznak a humán orvostudományban. De az embereknél a HIV-fertőzöttségnél, tüdőbajnál adott C diffile nevű hatóanyagot is egyre gyakrabban adják az állatorvosok a jószágoknak. Ezeket az antibiotikumokat az Egészségügyi Világszervezet a legfontosabb hatóanyagok között jegyzi, mivel ezek a szerek az utolsó védvonalat jelentik a veszélyes kórokozókkal szemben. Az emberi szervezetbe a megvásárolt hússal azonban gyakran antibiotikum hatóanyag is kerülhet, így a járványokat is terjesztő kórokozók egyszerűen megszokják azokat. A komoly gyógyszerek egyre több esetben már nem képesek gyógyítani, mivel a kórokozók rezisztenséé váltak a szerekkel szemben – számolt be a Guardian online oldala.
A Birminghami Egyetem molekuláris biológusa, Christopher Thomas szerint nagyon aggasztó, hogy ugyanazokat a hatóanyagokat alkalmazzák az állatokon, mint az emberekben, mivel félő, hogy a hatóanyagokkal szembeni ellenálló képesség, amely a farmokon már tapasztalható, az emberekre is átterjedhet. „Egyelőre még Európában sem lehet tudni egy állatról, hogy milyen gyógyszerekkel kezelték, milyen fertőzéseken esett át és milyen szereket kapott betegségek megelőzéseként és melyeket aktív kórokozók ellen. Az egyetlen adat, amelyből kiindulhatunk az csupán az, hogy évente hány tonna antibiotikumot vásárolnak mezőgazdasági célra. Ez az adat azonban nem lehet pontos, hiszen ezeknek egy részét minden bizonnyal nem használják fel, valamint a gazdálkodók között is eltérés lehet, hogy ki milyen dózisban adja a hatóanyagokat az állatoknak.”
Az intenzív állattartók például a csirkeállományuk megóvása érdekében azonnal az összes csirkének antibiotikumot adnak, hogyha néhány csirke megbetegedik. Annak ellenére kapnak az állatok gyógyszereket, hogy nem is tudják pontosan megfertőződtek-e vagy sem.
„Sok esély van arra, hogy az antibiotikumokra rezisztenssé vált kórokozók megfertőzzenek embereket. A legegyszerűbb, ha valaki az állatok között dolgozik és ott megfertőződik, majd szépen továbbadja a kórt a környezetében. De a fertőzés továbbterjedhet az elhasznált vízen keresztül a csatornákban, vagy épp a levágott állatok húsában maradt esetleges kórokozókkal” – vélekedik Christopher Thomas.
Nagy Britannia Európában a 8. legnagyobb antibiotikum felhasználó, de a veszélyt a szigetországban főképp az importált húsok jelenthetik, hiszen például az amerikai állattartók jószágaik majd 80 százalékánál alkalmaznak antibiotikumos kezelést.
Az Egyesült Államokban is vannak arra törekvések, hogy visszaszorítsák az antibiotikum használatát. A kongresszus egyetlen mikrobiológusa, Louise Slaughter számolt be egy jelentésben arról, hogy milyen hatósági hibák okozták az antibiotikumok ennyire elterjedt alkalmazását. A képviselő szerint az illetékes amerikai hatóságnak, az FDA-nak komoly és erős lépésekre van szüksége, hogy visszaszorítsa az állattartásban alkalmazott antibiotikum használatot, mert az, az emberi egészséget veszélyezteti.
Latin-Amerikában például rutinszerűen alkalmazzák a halgazdaságokban az antibiotikumokat. David Santillo, az Exeteri Egyetem munkatársa szerint a nyers hal fogyasztása számos kockázatot rejt magában. „Bár a sushi-t higiénikusan dolgozzák fel, tárolják és készítik elő, mégis rejtett antibiotikum tartalma miatt káros is lehet.”
Az amerikai élelmiszerminőséget ellenőrző FSA hatóság szerint, hogyha a húst, vagy a halat rendesen megfőzik vagy megsütik, akkor a bennük található baktériumok elpusztulnak, így inkább azt javasolják, hogy aki csökkenteni akarja a rizikót, az kerülje a sushikat és a véres steakeket. Mégis a tudósok arra hívják fel a figyelmet, hogy az állam jobban és gyakrabban is tesztelhetné az élelmiszerláncokban jelenlevő mikrobákat.
Kapcsolódó anyagok:
