Ausztrália hivatalosan is elismerte a Nagy-korallzátony állagromlását, állapotát “közepesnek” minősítette. Az UNESCO korábban kilátásba helyezte, hogy felveszi a Nagy-korallzátonyt a veszélyeztetett világörökség-helyszínek listájára.
Mark Butler környezetvédelmi miniszter jelentése szerint a mezőgazdasági eredetű szennyeződés csökkenése ellenére 2009 óta folytatólagosan romlik a korallzátony állapota a ciklonok és az árvizek hatására. "A szélsőséges időjárási jelenségek erőteljesen befolyásolják a (Nagy-korallzátony) tengeri környezetének általános állapotát, az átlagosról közepesre esett vissza. A rossz vízminőség, az éghajlati jelenségek halmozott hatásai, valamint a szélsőséges időjárási jelenségek számának és intenzitásának növekedése miatt a korallzátony ökoszisztémáinak állapota romlik" – áll a jelentésben.
A nitrát-, a növényvédőszer- és üledékes szennyeződések mennyisége 7, 15 illetve 6 százalékkal csökkent az adott időszakban, ennek következtében visszaesett a korallal táplálkozó tengeri csillagfaj inváziója is. A 2010-11-es part menti árvizek és a Yasi ciklon azonban súlyos károkat okoztak a Nagy-korallzátonynak, elpusztítva a korallfelület 15 százalékát. A jelentés szerint a regenerálódás több évtizedbe is beletelik.
Környezetvédő szervezetek aggasztónak találják a jelentést. Üdvözölték a megtett erőfeszítéseket, de rámutattak, hogy a célt nem sikerült elérni. A tengeri csillagok támadásai például csak 13 százalékkal csökkentek a tervezett 50 százalék helyett. A Környezetvédelmi Világalap (WWF) munkatársa, Nick Heath szerint van megoldás, csak több pénzt kell rá szánni, és a legnagyobb szennyeződési pontokra kell összpontosítani.
A Nagy-korallzátony, amely 1981 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján, az elmúlt 27 évben korallfelületének több mint a felét elveszítette időjárási (viharok), éghajlati (felmelegedés) és ipari tényezők miatt a Proceedings of the National Academy of Sciences című amerikai szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint. Az ausztrál partok mentén húzódó, mintegy 345 ezer négyzetkilométer felületű Nagy-korallzátony mintegy 3000 zátonyával és több száz trópusi szigetével a világ legnagyobb ilyen képződménye. Óceánkutatók nemzetközi csoportja nemrégiben felszólította az ausztrál kormányt, védje meg a Nagy-korallzátonyt a kikötőfejlesztéshez szükséges kotrás és elsősorban a bányaiparral kapcsolatos hajózás okozta szennyeződéstől. A szénerőművektől való függése és az ázsiai ércexportja miatt Ausztrália az egyik legnagyobb szennyező.
Az UNESCO kilátásba helyezte, hogy 2014-ben felveszik a Nagy-korallzátonyt a veszélyeztetett helyszínek listájára, ha nem intézkednek a partvidék iparosításának korlátozása felől. Ha a tagországok nem követik ajánlásait, a szervezet le is veheti az adott helyszínt a világörökségi listáról.
Kapcsolódó anyagok:
Veszélyben a világ legnagyobb koralltelepe
200 éve károsodik a Nagy-korallzátony
Vegyszerek veszélyeztetik az ausztrál Nagy Korallzátonyt
Életképesebb a Nagy-korallzátony
Évek múlva regenerálódhat a Nagy-korallzátony
Károsodhat a Nagy-korallzátony
