A Magyar Urbanisztikai Társaság nem ért egyet a Nemzeti Közgyűjteményi Épületegyüttes elhelyezésével a Városligetbe, ezért nem delegál tagot a bíráló bizottságba.
A Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) Elnöke, Körmendy Imre, 2013. június 13-án e-mailben kapott megkeresést a Múzeumi Negyed program projektigazgatójától, dr. Baán Lászlótól. A miniszteri biztos levelében az alábbiakra hivatkozva kérte fel a Magyar Urbanisztikai Társaságot, hogy delegáljon zsűrort a Múzeumi Negyed elhelyezési ötletpályázatának Bíráló Bizottságába:
„A Kormány 2013. január 30-án kelt határozatában rendelkezett az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes (Múzeumi Negyed) létrehozásáról az ’56-osok terén, illetve a Városliget területén. A határozat végrehajtása keretében, az előkészítő programalkotó munka első fázisának lezárásaként sor kerül a Múzeumi Negyed elhelyezési ötletpályázatának kiírása.”
A Magyar Urbanisztikai Társaság Elnöksége 2013. tavaszán részletesen megtárgyalta a kérdést, és 2013. április 9-én rendezvényen biztosított lehetőséget a kormányzati tervek megismerésére és vitájára minden érdeklődő számára. 2013. május 9-én közzétett állásfoglalásában így nyilatkozott Körmendy Imre, a MUT Elnöke:
„az elnökség (…) nem látja biztosítottnak a város területén előkészítés alatt álló nagy állami beruházások összehangoltságát, és nem látja alátámasztottnak azt, hogy a százmilliárdos nagyságrendű múzeumfejlesztések valóban érdemi hozzájárulás jelentenének a gazdasági prosperitás megteremtéséhez, továbbá azt sem, hogy az ilyen fejlesztéseket a Városligethez csatlakozva lenne a legelőnyösebb megvalósítani.”
A Múzeumi Negyed projektvezetésének megkeresését a MUT köszönettel vette, azonban a Bíráló Bizottság munkájában való részvételt visszautasította. Körmendy Imre, a MUT Elnöke, az alábbi választ adta: „Köszönettel vettem a Társaság nevében a felkérést a tervpályázat bíráló bizottságába, de mivel levelében egyértelműen azt írja, hogy a Kormány a Városliget területén való elhelyezésről döntött, ezért nem áll módunkban részt venni a munkában. Közzétett véleményünkben/állásfoglalásunkban leírtuk, hogy nem értünk egyet a Városligetnek, mint városi szintű közparknak a további terhelésével, s elhibázottnak tartjuk a város egy már frekventált, az idegenforgalomban ismert helyének erősítését. Kinyilvánítottuk, hogy más területet, területeket javasolunk, ahol ezek a fejlesztések – akár több helyszínre elosztva – hozzájárulhatnak a város nehéz helyzetben lévő, kihasználatlan, még mindig a háború sebeit hordozó részeinek fejlesztéséhez. Remélem, nem kell külön indokolnom, hogy hűek akarunk lenni korábbi szavunkhoz (amit alaposan megfontoltunk), s ezért nem veszek részt sem én, s az elnökség senkit nem delegál a MUT tagjai közül e feladatra.”
A Társaság álláspontja szerint a mai Európa építészete egy ilyen esetben már nem az ikonikus épületegyüttesek hajszolásáról szól, a legújabb múzeumok már egyszerű épületekben valósulnak meg, ezzel engedve, hogy a belbecs, a tartalom érvényesüljön. Az urbanisták megítélése szerint – ha valóban új múzeumok szükségesek az ország számára – azokat a város elhanyagolt területeinek értéknövelésére célszerű felhasználni, lehetőleg funkcióvesztett objektumok újrahasznosításával.
A Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) az urbanisztikával hivatásszerűen foglalkozók, illetőleg az urbanisztika iránt elkötelezetten érdeklődők szakmai-társadalmi szervezete. 1966-os alapítása óta egyedüllállóan fontos szerepet tölt be a városfejlesztés területén. A MUT tagsága 2012 végén mintegy 450 egyéni és 150 jogi tagból áll, ezek között a magyar urbanisztika legkiválóbb elméleti és gyakorlati szakemberei, valamint mintegy 100 önkormányzat is megtalálható.
A MUT 2013. május 9-én közzétett állásfoglalása itt olvasható.
Kapcsolódó anyagok:
