A Fidesz-KDNP rábólintott Paks 2 gigahitel szerződésére

2014. június 24. 9:15

A Fidesz-KDNP rábólintott Paks 2 gigahitel szerződésére

Greenpeace-aktivisták 110 bólogató kutyát helyeztek el a budapesti Kossuth téren, a Parlament előtt. Ennyi országgyűlési képviselő szavazta meg a Paks 2 beruházás hitelszerződését, melynek törlesztésére 21 éven át közel évi 300 milliárd Ft-ot, azaz nagyjából 6000 milliárd Ft-ot kell összedobniuk a magyar adófizetőknek. Minden magyarnak hétszázezer forintjába kerül a bővítés. Orbán Viktor, Lázár János, Semjén Zsolt, Gyurcsány Ferenc - összesen 41-en nem szavaztak.

Tegnap délután Greenpeace-aktivisták 110 bólogató kutyát helyeztek el a Kossuth téren, a Parlament előtt. Ennyi országgyűlési képviselő szavazta meg a Paks 2 beruházás hitelszerződését, melynek törlesztésére 21 éven át közel évi 300 milliárd Ft-ot, azaz nagyjából 6000 milliárd Ft-ot kell összedobniuk a magyar adófizetőknek. Az Ipsos reprezentatív közvélemény-kutatása szerint a magyarok közel hatvan százaléka ellenzi, hogy Paks 2-t orosz hitelből építsék meg Magyarországon.  Ez a legnagyobb hitel, amelyet a magyar állam valaha is felvett. Ráadásul olyan kölcsön, amely veszélyezteti Magyarország szuverenitását, és egyáltalán nem oldja meg az energiafüggőség problémáját: az új blokkok is orosz állami tulajdonú nagyvállalatok irányításával, és az általuk alkalmazott technológiával épülnek meg; úgy, hogy az üzemanyagot is tőlük kapjuk. Mindezek mellett a hitel épp egy felesleges, komoly biztonsági kockázatokat rejtő beruházásra érkezik.

A gazdasági és politikai kockázatok mellett egy pillanatra sem szabad megfeledkezni arról, hogy Paks 2 megépítése további veszélyeket is hordoz. Az új blokkok alig pár száz méterre épülnének az 50 éves technológiát képviselő régi atomerőmű blokkjaitól. A kiégett fűtőelemek pedig ugyanolyan problémát jelentenek, mint bárhol a világon: az elszállításukat és tárolásukat csak 20 évre, ideiglenesen vállalta Oroszország, azt követően Magyarországnak kell majd gondoskodnia a kezelésükről. A kiégett fűtőelemek végleges elhelyezését azonban eddig a világon sehol sem sikerült megoldani – így kérdéses, hogy itthon milyen garanciákat tud nyújtani a kormány, illetve a nukleáris ipar, hogy legalább százezer évig biztonságosan tudja tárolni azokat.

A döntéshozók jóváhagyása a választók akaratát is negligálja, hisz az Ipsos közvélemény-kutatása szerint a magyarok 87%-a elsődlegesen a megújuló energiaforrások használatát támogatja. [Az Ipsos 2014 júniusában készített 500 fős reprezentatív közvélemény-kutatást, melyben a „Ha Ön dönthetne arról, hogy milyen energiát használjon elsősorban Magyarország, akkor az alábbi energiaforrások közül melyiket választaná?” kérdésre a megkérdezettek 87,2%-a válaszolta azt, hogy a megújuló energiákat (a szelet, a napot, a vizet és a geotermikus energiát)]

„A totális függés helyett a Greenpeace a valós energiafüggetlenséget tekinti megoldásnak. Ennek a rendszernek az alapját a megújuló energiaforrások adják, és emellett maximálisan kihasználja az energiatakarékosságban és az energiahatékonyság növelésében rejlő óriási lehetőségeket. A megújulóenergia-termelésnek már most versenyképes az ára, és a jövőben egyre olcsóbb lesz. 2040-re több mint 50%-ban hazai, megújuló energiaforrásokból lehetne fedezni a primerenergia-igényeket, míg 2050-re ez az arány 75% lehet a primerenergia-felhasználásban” – mondta Mező János, a Greenpeace kampányfelelőse. A kiemelten veszélyes és teljesen felesleges atomerőmű-beruházás helyett Magyarország számára ez hozhatja el a fenntartható jövőt és az ellátásbiztonságot.  Összehasonlításul, egy elemzés szerint Paks 2 építésére fordítandó teljes összeg mintegy negyedéből, 1600 milliárd Ft-ból az összes magyar családi házat szigetelni lehetne. Egy ilyen irányú fejlesztéssel a leggyengébb besorolású házak gázfogyasztása akár 50%-kal is csökkenne.


 

Fotók a Greenpeace-aktivisták demonstrációjáról >>>
 

2014 június 24 mérföldkő a hazai energetikai stratégiában: jóváhagyta a parlament a paksi atomerőmű-fejlesztés finanszírozásához szükséges orosz-magyar hitelmegállapodást.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter törvényjavaslatát - amely tartalmazza a szerződés magyar és orosz nyelvű szövegét is - 110 igen szavazattal, 29 nem ellenében, 19 tartózkodás mellett hagyta jóvá az Országgyűlés. Igennel a Fidesz-KDNP képviselői szavaztak, az MSZP, az LMP és a függetlenek nem támogatták a javaslatot, a Jobbik pedig tartózkodott. A határozathozatal után az LMP-s Szél Bernadett a paksi bővítés elleni tiltakozásra utaló feliratú pólót adott át Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek.

Parlament: 2014 június 23 LMP demonstrációParlament: 2014 június 23 LMP demonstráció

Mit csinált Orbán, miközben megszavazták a 10 milliárd eurós orosz hitelt?

Azért érdemes megnézni az országgyűlés honlapján  név szerint a szavazókat, hiszen a 199 parlamenti képviselőből 41 nem szavazott a hazánkat évtizedekre eladósító gigahitelről, pl: Orbán Viktor, Kósa Lajos, Szijjártó Péter, Lázár János, Semjén Zsolt, Gyurcsány Ferenc.
Orbán díszvacsorán fogadta a Magyar Corvin-lánc Testület tagjait az Országházban.

A hitelszerződés szerint az orosz fél maximum 10 milliárd eurónyi állami hitelt nyújt Magyarországnak a paksi atomerőmű 5-ös és 6-os blokkja tervezéséhez, megépítéséhez és üzembe helyezéséhez szükséges munkálatok, szolgáltatások és eszközbeszerzések finanszírozására.  A hitelkeret összege az építés, üzembe helyezés költségeinek 80 százalékát fedezi, a fennmaradó részt a magyar állam saját forrásból fogja biztosítani. Az orosz és a magyar fél minden költségvetési évet megelőző hat hónappal megállapodik a következő költségvetési időszakban felhasználandó hitel összegéről. Az előzetesen benyújtott tervhez képest le nem hívott összegekre az orosz állam rendelkezésre állási díjat számít fel.

A kölcsönt 2014 és 2025 között használják fel, és a magyar fél 21 éven keresztül fizeti a törlesztőrészleteket, azzal, hogy az első részlet a paksi erőmű 5-ös és 6-os blokkja üzembe helyezéséhez legközelebb eső március 15-én vagy szeptember 15-én, de legkésőbb 2026. március 15-én esedékes. A visszafizetés első hét évében a hitel ténylegesen felhasznált összegének 25 százalékát, a következő hét évben a 35 százalékát, az utolsó hét évben pedig a 40 százalékát kell törleszteni. A magyar állam jogosult bármely összeg díjmentes előtörlesztésére, ha erről az orosz felet 90 nappal az előtörlesztést megelőzően értesíti.

A kamat a felvett kölcsön egyenlege után 2014-ben és a paksi atomerőmű 5-ös, valamint 6-os erőműblokkja üzembe helyezésének dátumához legközelebb eső március 15-ig vagy szeptember 15-ig, de legkésőbb 2026. március 15-ig évi 3,95 százalék. Ezt követően, a visszafizetés első hét évében évi 4,50 százalék, a következő hét évben évi 4,80 százalék, a visszafizetés utolsó hét évében pedig 4,95 százalék.  A megállapodás rendelkezik az esetleges késedelemről is. Ennek értelmében a késedelmes összeget az adott időszakban érvényben lévő kamatláb 150 százalékának megfelelő mértékű késedelmi kamat terheli. Az indoklásban is megemlítik, hogy fél éven túli fizetési késedelemnél a hitelszerződés felmondható, ebben az esetben a hitelkeret terhére addig lehívott teljes összeg esedékessé válik.

Végig hazudtak a paksi bővítés tanulmányairól >>>
 


  Villamos energia, hitel, történelem

1978. szeptember 12-én "bólintott" az Országgyűlés a magyar-csehszlovák bős-nagymarosi vízlépcsőszerződésre. A terv szerint a mű 461 millió transzferábilis rubelbe került volna. A beruházásra a Szovjetúnió nyújtott volna hitelt, a korabeli kelet-európai szokásoknak megfelelő módon, nagyrészt gépszállítással. Az eredmény átlagos hidrológiai évben 3675 GWh villamos energia lett volna, ennek Magyarországra eső fele körülbelül annyi, mint egy fél paksi blokk villamos energia termelése.

A szovjet hitelkonstrukció később mégse "jött össze", ezért mind Magyarország, mind Csehszlovákia különféle hiteleket vett föl. Még Jugoszlávia is adott kölcsön 50 millió dollárt, hogy 1986-ban végre elindulhasson az építkezés. Az 1990-ig tartó beruházás hiteleinek tőketörlesztését a magyar költségvetés 1995-ben kezdte, és 2006-ban fejezte be. Mai áron 530 milliárd forintot törlesztettünk, azaz a bős-nagymarosi ügy minden magyar állampolgárnak 53 ezer mai forintjába került. Azért ilyen "kevésbe", mert a műből kevés valósult meg, a hiteleknek csak egy részét vettük igénybe.

1993-ban Magyarország és a csehszlovák jogutód Szlovákia a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordult, mert az 1977. évi szerződést "szerencsétlenül" fogalmazták, egyik fél se hozhatott önálló döntést se a szerződés módosításáról, se a felmondásáról. A bíróság 1997. szeptember 25-én - 7319 nappal a magyar Országgyűlés "bólintása" után - hozott ítéletet, mindkét felet elmarasztalta. Magyarországot az egyoldalú szerződésbontás, Szlovákiát a Duna elterelése miatt.

Tegnap az Országgyűlés - az ismét divatba jött ige használatával - újra "bólintott". Az 1978-as bólintáshoz képest legalább ötször akkora mennyiségű villamos energiát termelő beruházásról. A régi és a mostani hitelkonstrukció összegét nem tudom összehasonlítani, mert az 1978-as transzferábilis rubel és a mai EUR váltószáma kibogozhatatlan. Egy számtani művelet azért végezhető: 7319 nap múlva 2033. július 5. lesz.
Hajósy Adrienne


Minden magyarnak hétszázezer forintjába kerül a bővítés

Az Együtt-PM számításai szerint minden egyes magyar embernek hétszázezer forintjába fog kerülni a paksi bővítés - hívta fel a figyelmet tegnapi budapesti sajtótájékoztatón Jávor Benedek EP-képviselő és Szabó Tímea országgyűlési képviselő. Szabó Tímea hangsúlyozta, hogy a szövetség a lehető leghatározottabban tiltakozik a hitelszerződés aláírása és az erőmű bővítése ellen. Meggyőződésük szerint nem lehet aláírni egy olyan megállapodást, amelyikről nem folytattak társadalmi egyeztetést, ami "iszonyúan sokba kerül" és amire semmi szüksége nincs az országnak.

A bővítés az ország éves GDP-jének tíz százalékába, minden egyes magyar embernek hétszázezer forintjába kerül - hívta fel a figyelmet Szabó. Hozzátette, hogy 2007-ben Orbán Viktor még arról beszélt, hogy Magyarország nem akar a Gazprom legvidámabb barakkja lenni. Úgy fogalmazott: remélik, hogy most a miniszterelnök kimondja, hogy "Magyarország nem lehet a Roszatom legvidámabb barakkja"

Jávor Benedek arról beszélt, hogy a hitelszerződés jogszerűtlen, mert megsérti az alaptörvényben lefektetett adósságplafont valamint az uniós jogot is. Hangsúlyozta, hogy eközben a nemzeti vagyontörvénnyel is ellentétes, mert a megállapodás nem magyar, hanem külföldi választottbíróság elé utalja a vitás kérdéseket. Az Együtt-PM úgy számol, hogy a körülbelül háromezer milliárdos hitel után az ország összesen nagyjából hétezer milliárdot fog visszafizetni, ami "elviselhetetlen" terheket ró majd a költségvetésre - mondta.

Azok a fideszes képviselők, akik igennel szavaznak a hitelszerződésre, azok a "saját oligarchaköreik" védelmében a magyar családok érdekeivel ellentétesen cselekszenek - jelentette ki.
 


Atompornó

Lengyel barátaink – amikor azt gondolják, hogy nem hallják őket – nincsenek annyira elalélva Orbán Viktortól, mint ahogyan azt a hazai kormánymédia sugallni próbálja. Létezik például egy titkos felvétel, amelyen az ottani állami energiacég vezetője azt mondja: a magyar miniszterelnök olyan alaposan le- (vagy inkább fel-) ápolta Putyint a paksi hitelszerződés aláírásával, hogy az utóbbi azóta G. Fodor Gábor legforróbb álmain is túlmutató állapotban rögzült (vö. „van egy ambíció, ágaskodik, áll, mint a cövek, sőt ki akar törni”). Ami azért, valljuk be, elég gyászos rezüméje a gazdasági önrendelkezésért meg a pénzügyi függetlenségért vívott szabadságharcnak.

Mielőtt mélyebben belemerülnénk a hatalomtechnológia és a szexuálpszichológia aktuális összefüggéseinek elemzésébe, szögezzük le gyorsan: a parlament által hétfőn szabódás nélkül benyelt hitelmegállapodás lényegét mi sem tudnánk ennél érzékletesebben és képszerűbben összefoglalni.  Van nekünk ugyanis Orbán személyében egy egészen kiváló banki szakértőnk, aki pontról pontra megfogalmazta, hogy milyen devizahitelt nem szabad felvenni. Hát olyat, amelynél „baj esetén az összes kockázatot az embereknek kell viselniük”, meg olyat, amelynél nem (vagy nem megfelelően) tájékoztatják az ügyfeleket a várható mellékhatásokról.

Maradhatnánk a bevezetőben vázolt fogalomkörben is (rákérdezve például, hogy hányan kedvelik az olyasfajta örömszerzést, amely a bőr- és nemibeteg-gondozóban ér véget), de az illendőség kedvéért ezúttal nézzük meg inkább, hogy a paksi hitel kimeríti-e a nemkívánatosság orbáni feltételeit.  Sajnos maradéktalanul: ha bármilyen okból bukik a konstrukció (elszáll a forintárfolyam, csúszik az átadás stb.), akkor a magyar adófizető tejel, mint a holsteini. Ha viszont az orosz térfélen történik valamilyen nem várt beakadás (például nem tudják folyósítani az esedékes hitelrészt), akkor nekünk csak a pingvinezés marad, azaz széttárt karral, bután nézve álldogálhatunk a jobb és a bal lábunkon.

Ami pedig a tájékoztatást illeti, épp a múlt héten mondta ki az illetékes bíróság, hogy még a parlamenti képviselők sincsenek valódi döntési helyzetben, azokat a vizsgálatokat ugyanis, amelyek alapján meg tudnák tippelni, hogy nem fogunk-e csúnyán ráfaragni az „évszázad üzletére”, a kormány el sem készítette.

Mindez ebben a formában, ahogy a kormánytöbbség megszavazta nekünk, egy túlfűtött romantikájú francia felnőttfilm helyett sokkal inkább egy vadkeleti horrorpornóhoz hasonlít. (Ez az a műfaj, amelyben az egyik fél orálisan működik közre, a másik pedig kisbaltával.) A tegnap történtek fényében annyival mindenképpen érdemes lenne kiegészíteni az aranyszájú lengyel megmondóember szentenciáját: Putyinnak a tízmilliárd eurós hitelügylet valószínűleg csak egy futó petting, mi viszont évtizedekig nyögni fogjuk – és akkor az explicitebb kifejezések használatától úriemberek módjára még eltekintettünk- írta Hargitai Miklós. 




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés