Légkondik helyett szigeteljünk. Megéri!

2014. július 22. 8:45

Légkondik helyett szigeteljünk. Megéri!

Hazánk energiafelhasználásának egyre nagyobb részét teszi ki a nyári fogyasztás, ezáltal a téli és nyári csúcsok közötti különbség a tavalyi év végére 1,8%-ra csökkent. A nyári növekedés egyik fő oka a klímaberendezések használata, amelyek CO2 kibocsátása ráadásul még inkább hozzájárul az átlaghőmérséklet emelkedéséhez. A kánikulában megdőlt az áramcsúcs.

A légkondicionálók ugyanakkor nem csak a környezetre, de pénztárcánkra is káros hatással lehetnek. Otthonunk egy fokkal történő hűtése háromszor több energiát emészt fel, mint egy fokkal történő fűtése. Ha azonban épületeink energetikai szempontból korszerűbbek, megfelelően hőszigeteltek lennének, hűtésük külön energiaráfordítás nélkül megoldható lenne. A Knauf Insulation szakértői szerint a megfelelő árnyékolás és szigetelés együtt nyáron akár 5-7 fokkal is csökkentheti a lakások belső hőmérsékletét.

Hűtéssel fűtjük a Földet

Tavaly az ország energiafogyasztásának nyári csúcsát június 20-án érte el, 6.193 MW-tal, télen pedig december 4-én használtuk a legtöbb energiát, 6.307 MW volt a villamosenergia-rendszer összterhelése. Ez a különbség mindössze 1,8%. A MAVIR ZRt. adatai szerint tartós kánikulában a klímaberendezések használata miatt 15-20 százalékkal is több lehet a villamosenergia-felhasználás az átlagosnál. Emiatt a nyári villamosenergia-igény megközelíti, és a jövőben várhatóan meg is haladhatja a téli napok igényét. Az utóbbi években megfigyelhető a téli és nyári napok átlaghőmérsékletének növekedése, ami hatást gyakorol a téli és nyári időszakok villamosenergia-igényére is. Minél többet használjuk ugyanis a légkondicionáló berendezéseket, azok széndioxid kibocsátása miatt a globális felmelegedés ördögi kör-szerűen annál nagyobb mértékben nő.

Pénztárcánkra is káros hatással lehetnek a légkondik

Vitathatatlan, hogy hűsebb környezetben könnyebb a munkára koncentrálni, pihentetőbb az otthoni kikapcsolódás is. A túlzott légkondicionálás egészségügyi panaszokat okozhat, emellett pedig az sem elhanyagolható szempont, hogy egy-egy légkondicionáló berendezés mennyi energiát fogyaszt. Otthonunk hőmérsékletének 1 fokkal való csökkentése ugyanis háromszor több energiát emészt fel, mint 1 fokkal való felfűtése. Egy átlagos teljesítményű klímaberendezés havonta kb. 250 kWh-val növeli meg az áramfogyasztást, ami 8-10 ezer forintos plusz költségként jelenik meg a villanyszámlán.

Nem kérünk hideget-meleget – tartsuk kint szigeteléssel

Hosszú távon mind egészségügyi, mind gazdasági és környezetvédelmi szempontból is sokkal előnyösebb és hatékonyabb, ha inkább arra törekszünk, hogy kényelmünk érdekében a meleg levegőt be se engedjük a lakásba, nem pedig arra, hogy lehűtsük azt. Ezt az épületek energetikai korszerűsítésével érhetjük el. Ilyen beruházás lehet a rossz nyílászárók cseréje, vagy a hőszigetelés. Megfelelő árnyékolás és szigetelés együtt akár 5-7 fokkal is csökkentheti a lakások belső hőmérsékletét, utóbbi ugyanis nyáron megakadályozza a hő tetőn és födémen, valamint falakon keresztüli behatolását. Alkalmazásával hatásosan idézhetjük vissza a parasztházak hűvösségét, elektromos áramfogyasztók használata nélkül. Ezáltal nem csak nyáron tarthatjuk kint a meleget, de akár 40%-ot is spórolhatunk a téli fűtésszámlán, a környezet mellett a pénztárcánkat is kímélve.

Nyáron is folytatódnak az összehasonlító mérések
A Knauf Insulation szakemberei 2014 nyarán is folytatják Európa és Magyarország első, valós körülmények között végzett épülethatékonysági összehasonlító programját. A cég két – azonos paraméterekkel rendelkező – családi házat vizsgál, amelyek közül az egyiket szigetelték, a másikat még nem.

„A téli eredmények azt mutatták, hogy a szigetelt ház 7 hónap alatt 46%-kal kevesebbet költött fűtésre. A nyáron mért adatokból pedig az derül ki, hogy amíg a szigeteletlen épület belső hőmérséklete most is követi a kinti hőmérséklet ingadozását, addig a szigetelt épületben egyenletes, 24 °C körüli a hőmérséklet. Ez az állandó hőfok nagyban növeli a lakók komfortérzetét” – mondta Kanyuk László, a Knauf Insulation Kft. marketing menedzsere.

Háttér:
Az épületek hűtése és fűtése 45%-át teszi ki az Európai Unió összes energiafogyasztásának. Ahogy azt Magyarország 2030-as Nemzeti Energiastratégiája is megfogalmazza, „Ma a Magyarországon felhasznált összes energia 40%-át épületeinkben használjuk el, amelynek mintegy kétharmada a fűtés és a hűtés számlájára írható. A megközelítőleg 4,3 millió lakást kitevő állomány 70%-a nem felel meg a korszerű funkcionális műszaki, illetve hőtechnikai követelményeknek, az arány a középületek esetében is hasonló. Az elmúlt évek során végrehajtott lakossági energiahatékonysági programoknak köszönhetően a helyzet javuló tendenciát mutat, de ma még egy azonos alapterületű budapesti lakás fűtési energiafelhasználása duplája egy hasonló bécsi lakásénak.” A stratégia felhívja a figyelmet a hűtési energiafogyasztás csökkenésének fontosságára is, mely komplex és átfogó felújítások által valósulhat csak meg.

A kánikulában megdőlt az áramcsúcs

Tegnap megdőlt az idei nyári áramfogyasztási csúcs. Az áramrendszert irányító Mavir honlapján fellelhető fogyasztási görbe tanúsága szerint a tegnapi kánikula közepén, kora délután a hazai összfogyasztás egy rövid időre átlépte a hatezer megawattot (MW).  Hackl Mónika, az állami vállalat szóvivője ezt lapunknak megerősítve jelezte: a fogyasztás háromnegyed egykor 6007 MW-on tetőzött. Ennek oka egyértelműen a tartósan magas hőmérséklet. Általános megfigyeléseik szerint, miután a napi átlaghőmérséklet eléri a 24 fokot, minden további egy fok emelkedés a napi igényeket 90-100 MW-tal növeli. Az egy nap alatt elfogyasztott villamos energia mennyisége ilyenkor 500-600 háztartás egész éves fogyasztásával nő fokonként.

Vasárnap is hasonló hőséget tapasztalhattunk, de – tekintettel a munkaszüneti napra – az állami cég grafikonja szerint az este 8–9 közötti csúcsfogyasztás mégis alig haladta meg az ötezer MW-t. A szóvivő szerint továbbra is télen mérik az év legnagyobb áramfogyasztását, de a nyári érték egyre közelíti a télit. Ennek fő oka a klímaberendezések elterjedtebb használata. Az idei tél legmagasabb fogyasztási értéke 6240 MW volt, a teljes télé viszont tavaly december 4-re esett, 6307 MW-tal.

A Mavir honlapján fellelhető adatsor szerint a hazai áramfogyasztás 2007-ben érte el az abszolút rekordokat, télen (november végén) 6600, nyáron (július 19-én) 6320 MW-tal. Utána a válságra visszavezethető gyors zuhanás következett. Igaz, 2010-ben hirtelen ismét a 2007-esekhez közelítő fogyasztási értékek alakultak ki. Ám azóta a fogyasztás folyamatosan csökken. Kérdésünkre, hogy ez mivel függhet össze, a szóvivő úgy fogalmazott, sokban befolyásolja a számokat, hogy a legmelegebb napok munkanapra vagy hétvégére esnek, és az egyre korszerűbb klímaberendezések fogyasztása is csökken.Más szakértők szerint ez a gazdaság egészének visszaesésére is utalhat.

Változást jelez, hogy a nagy melegben nem ismétlődött meg a tavalyi klímaroham. Az idén aki légkondicionáló berendezést akart magának, az már május környékén felébredt és intézkedett. Általában már a felújításkor, építéskor gondoskodnak a tulajdonosok a split klímák beszereléséről, ez pedig ritkán áll összefüggésben az időjárással.  A napokban inkább a ventilátorok iránt ugrott meg a kereslet, mondta Szánthó Bálint, a Media Markt koncepciómenedzsere. A pár ezer forintos darabokat keresik a háztartások, a nagy, vízpermetes ventilátorok inkább a szórakozóhelyekre kerülnek.  A tavalyi rohamot valószínűleg az okozta, hogy a kiemelkedően meleg idő hosszú ideig tartott, heteken keresztül nem volt enyhülés. Szinte a raklapról szedték le a vásárlók a klímákat, ám ezeket még be is kellett szerelni. Ez a munkák feltorlódása miatt akár heteket is csúszhatott, vagyis sokan a hidegfronttal együtt kapták meg a légkondijukat. Ehhez képest most nem kell irreális határidőkkel számolni. A Tescóban klímaberendezés nincs, de különbözőméretű ventilátorok kaphatók. Ezekből sem volt azonban a napokban kiemelkedő a kereslet, az idén egyelőre elmaradt a roham – vagy csak az előző években beszerzett eszközöket használják az idén is a háztartások.

Hackl Mónika a júliusra eső rekordokat ritkának nevezte, mivel ez már jellemzően a szabadságolások, iskolai szünetek ideje. A Mavir adatai ezt nem támasztják alá teljes mértékben. Táblázatuk tanúsága szerint a nyári áramfogyasztási csúcs az elmúlt 14 év során kilenc alkalommal júliusra esett, és csupán ötször mértek júniusban nyári rekordot. Ebben az időszakban nyolc alkalommal volt decemberben a téli és egyben éves csúcs, de háromszor novemberben, kétszer pedig januárban volt szükség a hidegek miatt a legtöbb áramra. Ugyanezen adatsor viszont alátámasztja a téli és a nyári csúcsok közeledését: míg 2001-ben a kettő között közel 20 százalék különbség adódott, addig a tegnapi és a téli rekord közötti különbség már kevesebb mint öt százalék- írta a nol.hu.




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés