Sorozatban bírságolják az illegális hulladékégetőket a járási hivatalok. A hatóság is beletanult, hogyan lehet eredményesen fellépni ezzel a súlyos környezetszennyezéssel szemben. Ebben nagy szerepet játszott a Levegő Munkacsoport fellépése is.
Falu szélén égő festékes hordó, kertben hamvadó PVC csövek, belvárosi kabátégetés, fűtés cipőtalppal és bútorlappal melegített felmosóvíz. Az ügyekben közös, hogy a Levegő Munkacsoport juttatta el ezeket a járási hivatalokhoz panaszként, vagy ügyfélként vettünk részt az eljárásokban. Ha nem is minden esetben elsőre – mert némely ügyben fellebbeznünk kellett –, de túlnyomórészt a jogszabály szellemében jártak el az első fokú levegőtisztaság-védelmi hatósági jogkört ellátó járási hivatalok. Míg a korábbi eseteknél rendre elutasították az ilyen ügyeket, jórészt bizonyítottság hiányára hivatkozva, idővel belejöttek és szakszerű határozatok születnek.
A rendőrség két ügyben is segítette a környezet védelmét. Tavaly októberben Gyöngyösorosziban egy illető a telke mellett, közterületen gyújtott fel nagy mennyiségű háztartási hulladékot, valamint autó gumikat, matracot, festékes hordót, üléseket és ruhákat. Itt a rendőrség tett feljelentést a Gyöngyösi Járási Hivatalnál, amely ráadásul nem a legkisebb kiszabható összeget, hanem 70000 forint bírságot szabott ki az illetőre. Egy ceglédi esetnél is ruhát és műanyagokat égettek, de a panaszos által hozzánk eljuttatott fotó tanúsága szerint matracot is. Ebben az esetben a panaszos értesítette a rendőröket, és a felvett jegyzőkönyv szolgált a Ceglédi Járási Hivatal által lefolytatott eljárás egyik fontos bizonyítékául.
Egy isaszegi család rendszeresen több épületben és nyílt színen is hulladékot égetett, és fellebbezésünk hatására a Gödöllői Járási Hivatal több előre be nem jelentett szemle után tetten érte az egyik égetőt. Mivel az égetés kályhában történt és nem az udvaron, a bírság is magasabb volt, 70.000 forint. Nagyrédén az udvarukon égetett szemetet két személy. A panaszos a rendszeresen égetett kommunális hulladék, esetenként PVC csövek mérgező füstjétől szenvedett. A tanúmeghallgatások során a két személy tagadta, hogy PVC csövet égettek volna, mint a panaszos említette, viszont elismerte PET palackok égetését. Így fejenként 25000 forint bírságot rótt ki rájuk a Gyöngyösi Járási Hivatal.
PET palacktól a koporsóig
A hulladékok az életciklusukat sajnos gyakran nem a szelektív hulladékgyűjtőkben végzik és kezdenek új életet anyagukat hasznosítva, de még csak nem is a kukában és hulladéklerakóban, hanem családi házak kályháiban, kazánokban tűnnek el. De az eltűnés csak látszólagos, a kéményből feketén gomolygó kaszás sötét árnyat vet a környékre és indul pusztító útjára.
Az illegális tevékenység vége a koporsó lehet, mely akár azt is sújthatja, aki az égetést végzi, de lehet, hogy a szomszédokra vagy valamely családtagra hoz halálos ítéletet, aki a tűzre veti szemetét. Cikkünk a sírig tartó "logisztikai láncot" mutatja be.
Pátyodon hulladék műanyag cipőtalppal oldotta meg a fűtést egy család. Az eljáró Csengeri Járási Hivatal első fokon elutasította a panaszt bizonyítottság hiányában, annak ellenére, hogy a tanúvallomások megerősítették a hulladékégetés tényét. Fellebbezésünk hatására igazságügyi szakértőt rendeltek ki, és a Budapesti Műszaki Egyetem laboratóriumában elemezték a hamu és korommintákat. Azokból kiderült, hogy a visszamaradt égéstermékek nem származhatnak fa- vagy széntüzelésből. Az illető 70.000 forint bírságot kapott. Ezen felül azonban az illetőnek ki kellett fizetni az igazságügyi szakértés díját is – 198.080 forintot – melyet a járási hivatal előlegezett a jogszabályok szerint. Megjegyezzük, ilyen esetekben a bírságtételek adók módjára is behajthatók, nemfizetés esetén akár az illegális égető házát is elárverezhetik.
Sajnos a mai napig nem találkoztunk olyan esettel, ahol a rendőrség eljárt volna az illegális hulladékégetőkkel szemben a büntető törvénykönyv alapján. Úgy tűnik, hiába mondja ki a törvény 248.§-a, hogy „aki … hulladékkal más jogellenes tevékenységet végez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”, hiába tiltja a 306/2010-es, levegő védelméről szóló kormányrendelet a hulladék égetését, végeznek sok ezren ezen jogszabályba ütköző tevékenységet, és a jogszabályoknak a rendőrség nem szerez érvényt.
Ha nem akarunk halálos mérgek áldozatává válni, az ilyen ügyek megoldása nagyon fontos a levegőtisztaság-védelem szempontjából. Ahol a szemléletformálás és a jó szó nem segít, jogi eszközöket kell igénybe venni. A Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodája ingyenesen segít ilyen ügyek megoldásában.
A legégetőbb probléma
A fűtésszezon beálltával sok helyütt tapasztalhatjuk a kéményekből felszálló sötétszürke, fekete füstöt, melyet esetenként maró bűz is kísér. Ez nem más, mint az egyre terjedőben lévő otthoni hulladékégetésre utaló egyértelmű jel. Hazánk egyik legsúlyosabb környezetvédelmi problémája szinte Mindenkit érint, s nemcsak azért mert majd minden településen előfordul ilyen eset, hanem azért is, mert a kéményen távozó légszennyező anyagok messzebbre eljutnak, mint hinnénk.
