Mától augusztus 6-ig tartják a 27. Nemzetközi Természetvédelmi Biológiai Kongresszust csaknem 2000 biológus, kutató és természet- környezetvédelmi szakember részvételével a dél-franciaországi Montpellier-ben. A világtalálkozó fő célja, hogy a szakemberek megismerjék és közösen áttekintsék a természetvédelemben bevezetett új módszereket és tudományos technikai vívmányokat.
Száznál több országból érkeznek delegáltak az augusztus 2. és 6. között rendezendő 27. Nemzetközi Természetvédelmi Biológiai Kongresszusra, amely egyben helyet ad a 4. Európai Természetvédelmi Biológiai Kongresszusnak is. A találkozót a Természetvédelmi Biológiai Társaság (Society for Conservation Biology, SCB), az Agropolis International és a Fondation pour la Recherche sur la Biodiversité (FRB) szervezi. Az SCB a világon a legnagyobb természetvédelmi biológiai tudományos szervezet.
Az esemény kulcsmondandója és egyben címe a következő: „Biodiverzitás-küldetés: új utak a természetvédelemben”. Erre az előadók a világ számos országából mutatnak majd tudományos példákat. Szó esik az erdők pusztításáról, a klímaváltozásról, a különféle fajokat érintő veszélyekről, és nem utolsósorban az illegális fajkereskedelemről, amely számos fokozottan védett állat kipusztulásához is vezethet.
A szakmai rendezvény célja, hogy bemutassa a világban éppen zajló vagy még csak tervezési szakaszban lévő programokat, beszámoljon az új kutatásokról és azok eredményeiről, valamint a résztvevők megismerhessék a biológiai sokféleség megőrzése érdekében a világ számos táján tett erőfeszítéseket.
160-nál több szekcióban vehetnek részt a szakemberek. Ezekben többek között sok szó esik majd az invazív fajok elleni fellépésről, az ember és a vadvilág konfliktusáról, vagy épp a biológiai sokféleség csökkenésének megfékezéséről, amelyhez a világ különböző részein más és más módszereket vetnek be. De szó lesz a nemzetközi jogról és az Európai Unió hivatalos környezeti céljairól is.
Visszajöjjenek-e a farkasok és a medvék az erdeinkbe?
Augusztus 5-én igazán érdekes programnak ígérkezik Luigi Boitani, a római Sapienza Egyetem professzorának előadása, amelyben arról lesz szó, hogy miként lehet ismét a medvék, farkasok, hiúzok lakhelye Nyugat-Európa, ahol korábban is éltek nagyragadozók. “Számos területre már visszatértek a nagyragadozók, mert az ember mostanában hatalmas, korábban mezőgazdaságba vont földeket hagyott fel. A magára maradt, nagy kiterjedésű területeken a nagyragadozók ismét elkezdtek szaporodni. Boitani szerint ezek az állatok csak egy puzzledarabot képviselnek az ökoszisztéma nagy kirakójában, amely önmagától, segítség nélkül kezd helyreállni. A helyzet azonban nem ennyire egyszerű. Bár a természetvédők örülnek annak, hogy a nagyragadozók újra megjelennek, viszont a mezőgazdasággal foglalkozó helyi lakosok sokszor épp az ellenkezőjét gondolják, hiszen számukra fenyegetést jelenthetnek ezek az állatok. Ezzel el is indult a feszültségekkel teli párbeszéd az állatokról. A tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy az állatok iránti aggodalom a legtöbb esetben megfelelő oktatással csillapítható. “
A konferenciáról Bajomi Bálint rendszeresen tájékoztatja a greenfo olvasóit.
