Teli raktárak és a lassú gazdasági növekedés mellett már a negyedik éve csökken a FAO élelmiszerár-indexe. 12 tény az élelmezés helyzetéről.
Négy éve folyamatos lejtmenetben van a legjelentősebb alapvető élelmiszerek ára: a 2015-ös év átlaga 19 %-kal maradt el az azt megelőző évitől, ahogy a világgazdaság gyengélkedése a fémektől kezdve az energiapiacokig mindenütt erőteljes árzuhanást generált.
A FAO élelmiszerár-indexe 164,1 pontos értéken nyitott tavaly év elején, a záró értéke decemberben 154,1 lett. Ez utóbbi érték a novemberihez képest is 1 %-kal kisebb, főleg a hús, tejtermékek és gabonák világpiaci árának mérséklődése miatt, ami ellentételezte a cukor és növényi olajok drágulását.
„A stabil készletek a gyenge kereslet – és az erősödő dollár – mellett nem meglepő az élelmiszerárak esetében 2015-ben is domináló negatív trend,” mondta az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) vezető közgazdásza, Abdolreza Abbasszian. A FAO élelmiszerár-indexet a globális szinten legfontosabb öt élelmiszert (szemes termények, húsfélék, tejtermékek, növényi olajok és cukor) tartalmazó élelmiszerkosár árának változása alapján határozzák meg a Szervezet szakértői.
Gyengülő kukorica, dráguló cukor
A FAO gabona árindex decemberre további 1,3 %-kal csökkent a kukoricatermelők közötti erősödő verseny és részben azon várakozás miatt, hogy az argentin exportvámok eltörlésével nagyobb mennyiségű búza ömlik majd a világpiacokra. A többek között a rizst is magába foglaló mutató 2014-hez képest 15 %-kal csökkent.
A tejtermékek is igazodtak a globális trendhez: decemberben 1 %-kal kerültek kevesebbe, a tavalyi éves átlag azonban majdnem 30 %-kal zuhant az előző évhez képest.
A bővülő európai sertéshúsimport és az alacsonyabb kereslet Amerikában a marhahús iránt okozta a húsárindex 2 %-on felüli csökkenését. Az egész évet vizsgálva, átlagosan 15 %-kal alacsonyabb áron kereskedtek a húsokkal a nemzetközi piacokon.
Némileg kilóg a sorból, hogy a növényi olajok ára 2,1 %-ot emelkedett decemberben, főleg a brazil szójabab körüli bizonytalanságok miatt, de az index 2015-ös átlaga még így is majdnem 20 %-kal a 2014-es alatt volt. Hasonló a helyzet a cukor esetében: bár a havi átlag 0,6 %-kal több volt az év utolsó hónapjában, összességében 21 %-os esést mértek a szakértők.
12 tény az élelmezés helyzetéről
A világ országai tavaly megállapodtak a következő 15 év fenntartható fejlődési menetrendjében, ahol kiemelt helyen szerepel az a törekvés, hogy 2030-ra teljes mértékben felszámoljuk az éhezést (ZeroHunger). Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) összegyűjtött 12 érdekes és olykor meglepő tényt az élelmezés helyzetéről, hogy tisztában legyünk azzal, hol állunk jelenleg ebben a folyamatban.
1. A mezőgazdaság és természeti kincseink biztosítják a megélhetés alapját világszerte a szegénységben élők 75 %-nak.
2. A globálisan megtermelt élelmiszer 80 %-a családi gazdálkodásokból származik, ezért az ő támogatásuk különösen fontos.
3. Az éhező emberek száma 800 millió alá csökkent, de még így is majdnem minden kilencedik ember számára a Földön problémát jelent a napi betevő előteremtése
4. A fejlődő világban alig 13 % az alultápláltak aránya, ez a szám 25 éve még közel a duplája volt.
5. Az országok többsége (73 a 129-ből) teljesítette az éhezés csökkentését előirányzó Millenniumi Fejlesztési Célt
6. Mindezek azt jelentik, hogy 1990 óta, ami bázisévnek lett kijelölve a 2000-ben elfogadott céloknál, 216 millió ember került ki az éhezők köréből.
7. A FAO előrejelzése szerint az élelmiszertermelést 2030-ra 60 %-kal kell növelni, hogy képesek legyünk ellátni az egyre növekvő népességet.
8. Mindeközben, évente 1,3 milliárd tonna élelmiszert pazarolunk el, ez egyes országokban a megtermelt élelmiszer harmadát jelenti
9. Az élelmiszerpazarlás globális költségét 2,6 trillió dollárra becsülik, ebből 700 milliárdot tesz ki a környezeti és 900 milliárdot a társadalmat terhelő kiadások számlája.
10. Hatékonyabb vízhasználat, kevesebb rovarirtó használata és a talajminőség javítása révén akár 79 %-kal is növelhetők lennének a termésátlagok
11. A mezőgazdaság évente 10 milliárd tonna üvegházhatású gázt juttat a levegőbe, ennek 40 %-át az állattenyésztés, pontosabban a haszonállatok emésztése révén.
12. A fejlődő országokban az aszály okozta károk 80 %-a a mezőgazdaságot sújtja, főleg az állattenyésztést és növénytermelést.
