A rovat kizárólagos támogatója

Tegnap este egy órára elsötétült egy sor nagyváros szerte a világon. Az idén 10 éves önkéntes Föld Órája kezdeményezés lényege az egy órára vállalt sötétség, mellyel földünk véges erőforrásaira, az azokkal való hatékony gazdálkodásra, a klímaváltozásra hívják fel a figyelmet. A WWF felmérése szerint többet vár a magyar lakosság a hazai vállalatoktól. A 60 legnagyobb hazai vállalatból mindössze 2 rendelkezik éghajlatvédelmi stratégiával.

A túlfogyasztás, a tartalékok felélése súlyos természeti és környezeti következményekkel jár, beleértve a globális éghajlatváltozást. A magyarok nagy része látja, hogy komoly gond a klímaváltozás, tízből hét magyar védtelennek érzi magát az éghajlatváltozás hatásaival szemben. Egy másik, a témában végzett kutatás szerint az emberek felelősségüket is érzik a klímaváltozásban (40 százalékuk szerint majdnem minden, amit a modern életben csinálunk, árt a környezetnek). A válaszadók több mint kétharmada lenne hajlandó többet fizetni egy termékért vagy szolgáltatásért, ha ezáltal mérséklődnének a klímaváltozás jelentette kockázatok, és lassabban menne végbe a folyamat. Ugyanakkor külső támogatást is várnak a kormánytól, politikusoktól.

Ösztönző programok nélkül főként a jelentős anyagi ráfordítást nem igénylő eszközöket alkalmazzák, komolyabb anyagi elköteleződést igénylő beruházások – mint a megújuló energiaforrások vagy az épületek energiahatékonyságának javítása – kevésbé jellemzőek. Az energiatakarékosság ösztönzése – beleértve az épületek energiahatékonyságának javítását is – hatékony eszköz a károsanyag-kibocsátás csökkentésére. A széndioxid-kibocsátás 36 százaléka, valamint a teljes primer energiafelhasználás 40 százaléka az épületállományhoz kötődik. Ahhoz azonban, hogy az energiahatékonyságban rejlő lehetőségeket minél jobban kihasználjuk, elengedhetetlen az állami szerepvállalás növelése, a lakosságot is támogató széles körű energiahatékonysági programok indítása, valamint a személetformálás.

„Az energiahatékonyság a tudatos energiafelhasználás egyik első és legfontosabb lépése.

A drágán előállított energiát még mindig pazarlóan használjuk, a magyarok átlagosan összkiadásuk több mint negyedét fordítják lakásfenntartásra és az energiaszámlák kiegyenlítésére. Nem véletlenül, a magyar lakások több mint kétharmada energetikai felújításra szorul. Az ezredforduló óta alig javult a magyar háztartások egy négyzetméterre jutó fűtési energiafelhasználása. A legolcsóbb, és a leginkább környezetbarát energia az, amit fel sem használunk – ezért is tartja jó kezdeményezésnek és remek jelképnek a MEHI az egy órára vállalt önkéntes sötétséget március 19-én este.” – mondta Szalai Gabriella, a MEHI munkatársa.

Többet vár a magyar lakosság a hazai vállalatoktól

A WWF Magyarország a Föld Órája napján publikálta azt a jelentését, amelyben a hazai nagyvállalatok éghajlatvédelmi céljait és stratégiáját vizsgálta. A jelentés előzetes eredményei már tanúskodtak a szomorú eredményekről: a 60 legnagyobb hazai vállalatból mindössze 2 rendelkezik éghajlatvédelmi stratégiával, míg egy felmérés szerint a magyarok a vállalatokat és az ipart tartják felelősnek az éghajlatváltozás kezeléséért. A decemberi előzetes összefoglaló után most a részletes jelentés is napvilágra került.

A nettó árbevétel szerinti TOP 50 hazai vállalat, 5 legnagyobb biztosító és bank került górcső alá a WWF Magyarország és a Denkstatt közös tanulmányában. A kutatás fő célja az volt, hogy felmérje, hogyan kommunikálják a vezető hazai vállalatok a saját, éghajlatváltozással kapcsolatos céljaikat, stratégiáikat, és tevékenységüket. Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia Programjának vezetője elmondta: „A vállalatok mindenképpen kulcsszereplői az éghajlatváltozásnak, ezt látjuk a globális trendekből is. A vezető vállalatok hazánkban is a legnagyobb kibocsátók közé tartoznak, ugyanakkor értékláncaikon, beszállítói láncaikon keresztül, rendkívül sérülékenyek az éghajlatváltozás hatásaira. Elemi érdekük tehát az éghajlatvédelemmel foglalkozni. Továbbá rendkívül hatékonyan képesek elérni és befolyásolni a társadalom több szereplőjét, a fogyasztókat, termelőket, beszállítókat, döntéshozókat vagy a befektetők széles csoportját. Ezét is elengedhetetlen, hogy a vállalatok itthon is komolyan vegyék az éghajlatváltozás elleni küzdelmet és elinduljanak egy olyan pályán, ami egy tudatosabb, fenntartható jövő felé vezeti a hazai gazdaságot.”

Az eredmények szerint a vizsgált vállalatok közül mindössze hat rendelkezik valamilyen éghajlatvédelmi céllal, és mindössze kettő vállalatnak van éghajlatvédelemmel valamilyen módon foglalkozó stratégiája. Ugyanakkor az Európai Bizottság 2015-ös felmérése szerint a hazai lakosság leginkább a vállalatokat tartja felelősnek az éghajlatváltozásért, és a válaszadók majdnem fele azt gondolja, hogy a vállalatok és az ipar felelős az éghajlatváltozás kezeléséért.

Kapcsolódó anyagok:

Lekapcsolták Budapest díszkivilágítását

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás