Paks 2 a garantált bukta

2016. június 1. 7:13

Paks 2 a garantált bukta

A Paks 2 projekt a kormányzat által sulykolt optimista feltételezések ellenére sem térül meg még 60 év alatt sem. Paks 2 akár évi 285 milliárd forintjába is kerülhet a magyar államnak, állítja a Candole Partners tanulmánya, melyet a Greenpeace felkérésére készítettek. Ennyi pénzből 253.000 háztartást lehetne napelemekkel ellátni. Nincs olyan forgatókönyv, mely szerint Paks 2 gazdaságos lenne.

Paks II akár évi 285 milliárd forintjába is kerülhet a magyar államnak, állítja a Candole Partnersnek [1] a Greenpeace felkérésére készített tanulmánya, mely a tervezett paksi bővítést vizsgálja pénzügyi, gazdasági szempontból. A tanulmány rámutat: nincs olyan forgatókönyv, mely szerint Paks II gazdaságos lenne, valamint az atomerőmű-bővítés ellehetetlenítené Magyarországon a jövő fő energiaforrásának számító megújulók terjedését is. A Greenpeace mindezek alapján azt várja a magyar kormánytól, hogy hagyjon fel az energiapiacot centralizáló, orosz függést okozó, drága és veszélyes Paks II tervével, és a világtrendekkel összhangban támogassa a decentralizált megújuló energiarendszerek terjedését.

A Candole Partners tanulmánya - melyet az a szerző Jan Ondřich nemzetközi hírű energetikai közgazdász mutatott be tegnap Budapesten - .Paks II várható kiadásait és bevételeit veti össze a kormány megbízásából készült „Rothschild-tanulmány” adataival, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb áramár-előrejelzéseivel, valamint a francia számvevőszék referenciaértékeivel számolva.
[A Candole-tanulmány a költségek tekintetében a magyar kormány megbízásából készült „Rothschild-tanulmányban” szereplő adatokat használja, annak érdekében, hogy könnyebben összehasonlíthatóak legyenek a két tanulmány eredményei. A bevételeknél a Candole-tanulmány saját fejlesztésű árképzési modelljét használja. Az egyes forgatókönyvek felvázolásához továbbá alkalmazza a Francia Számvevőszéknek a nukleáris energia költségeire vonatkozó számításaiban szereplő referenciaértéket és a Nemzetközi Energiaügynökség 2015-ös előrejelzéseit. Lásd 2. fejezet (5. o.): ]

A megtérülési ráta a tanulmányban felvázolt hat forgatókönyv mindegyikében alatta marad a tőkeköltségeknek. [A hat forgatókönyvet a tanulmány 4.4 fejezete mutatja be, lásd 15–21. o.]    Paks II belső megtérülési rátája forgatókönyvtől függően 1,7-6,7%, mely a tőkeköltség (WACC) alatt marad. Ez azt mutatja, hogy a projekt minden felvázolt forgatókönyv szerint veszteséges. A tervezett atomerőmű még a „Rothschild-tanulmányban” használt, a tőkeköltségre és a gazdaságos élettartamra vonatkozó, meglehetősen optimista becslésekkel számolva sem térülne meg, még a feltételezett 60 éves élettartam alatt sem. Lásd: 4.3. fejezet (14. o.). 

Növeljük az orosz energiafüggőségünket. Greenpeace demonstráció a paksi bővítés ellenNöveljük az orosz energiafüggőségünket. Greenpeace demonstráció a paksi bővítés ellen

Az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának is megküldött Candole-tanulmány arra a következtetésre jut, hogy Paks II kizárólag a „Rothschild-tanulmányban” használt irreálisan magas világpiaci áramárakkal lenne költséghatékonyan megvalósítható.

A „Rothschild-tanulmány” úgynevezett „overnight” beruházási költségekkel dolgozik, figyelmen kívül hagyva az építési szakaszra eső finanszírozási költségeket, valamint a kiadások és a bevételek közötti eltérést. A kormány megbízásából készült tanulmány továbbá nem számol azzal, hogy az első tíz évben a projektből bevétel nem, kizárólag csak kiadás keletkezik. (A kiadások közé tartoznak a 12,5 milliárd eurós építési és fejlesztési költségek, plusz a finanszírozási költségek.) Mindemellett a tanulmány a NERA, a BMWi és a Nemzetközi Energiaügynökség mára elavult árelőrejelzéseit használja, és irreálisan magas, túlbecsült árgörbét alkalmaz. Lásd: 4.1. fejezet (7. o.).

Reális adatokkal számolva viszont kimutatható, hogy Paks II felépüléséhez és üzemeléséhez állami támogatásra van szükség, melynek mértéke forgatókönyvtől függően akár a 285 milliárd forintot is elérheti. [A szükséges éves támogatás mértéke forgatókönyvtől függően 14 milliárd és 285 milliárd forint közötti összegre tehető. A legvalószínűbb forgatókönyvek alapján ez évi kb. 180 milliárd vagy 285 milliárd forintos támogatási igényt jelent. Lásd 4.5. fejezet (22. o.): ] Vagyis a kormány megbízásából készült „Rothschild-tanulmány” téved: az új erőmű működtetése sem pénzügyi, sem energetikai szempontból nem jó beruházás. Paks II ügyében jelenleg mélyreható vizsgálatot folytat az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága, tiltott állami támogatás kérdéskörében. A Versenypolitikai Főigazgatóság levele a Magyar Kormány számára a vizsgálat megindításáról >>>

A Candole-tanulmány bemutatja, hogy egy új, állami támogatással felépülő és működő atomerőmű – függetlenül attól, hogy az MVM vagy más állami cég tulajdonában áll – a magyar állam piaci erőfölényének növelésével súlyosan torzítaná a magyar energiatermelési piacot. Jelenleg a magyar állam erőfölényben van a magyar energiatermelési piacon. Ez a dominancia tovább növekedne Paks II üzembe helyezésével. Lásd 5.4. (33. o.) és 5.5. (34. o.) fejezet. 

 


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 A befecskendezett állami támogatással az atomenergia versenyelőnybe kerülne, kiszorítva a nukleáris energia alternatíváit is a magyar energiapiacról. Paks II kiszorító hatása egyrészt abból fakad, hogy a Paks II projekttel a magyar állam hatalmas tőkét fektetne be a piacon, amivel a piaci szereplők befektetéseit szükségtelenné vagy nem jövedelmezővé tenné. Továbbá annak érdekében, hogy a kormány megfelelő áron tudja értékesíteni a drágán termelt atomenergiát, akadályokat gördíthet a megújulók terjedése elé, mint azt több hazai és nemzetközi példa is mutatja (pl.napelemadó, széltender leállításat stb.). Lásd 5.6. fejezet (37. o.).

Álláspontunk szerint ezért a hatályos uniós jogszabályok tükrében Paks II finanszírozása tiltott állami támogatásnak minősül. „Ahelyett, hogy a világtrendekkel összhangban a megújuló energiatermelésbe fektetne a kormány, a Paks II projekttel piacilag és adminisztratív szempontból is (lásd napelemadó, széltender leállítása stb.) ellehetetlenítené megújuló energiahordozók elterjedését. Ahogy a Candole-tanulmányból is látszik, a projekt komoly gazdasági hátrányt okozna az országnak, tekintettel a megújulók árának várható folyamatos csökkenésére. Így Paks II nemcsak Oroszországnak szolgáltatná ki évtizedekre hazánkat, de még Magyarország versenypiaci helyzetét is rombolná a nemzetközi energiapiacokon” – nyilatkozta Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse.

Perger Andrással hosszabb beszélgetés hallható a Jazzy rádió Zöld iránytű extra c. műsorában 2016 június 1 19.00 - 20.00.
Az adás itt visszahallgatható >>>




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés