Rákapnak a fiatal halak a mikroműanyagokra

greenfo/MTI

2016. június 5. 13:56

Rákapnak a fiatal halak a mikroműanyagokra

Svéd kutatók megállapításai szerint a fiatal halak ugyanúgy rászoknak a tengerekben a műanyagrészecskék fogyasztására, ahogyan a tinédzserek az egészségtelen gyorséttermi ételekre.

A Science szaklapban megjelent tanulmány szerint a polisztirol magas koncentrációjának hatására a sügérlárváknak jobban ízlenek a műanyagrészecskék, mint a természetes táplálék. A műanyag miatt azonban a fiatal halak kisebbek, lassabbak és emiatt nagyobb veszélyt hordoznak rájuk nézve a ragadozók – írja a BBC News.

Az elmúlt években egyre nőtt a vizekbe jutó műanyag mennyisége, ami aggodalomra ad okot. Egy tavalyi tanulmány szerint évente nyolcmillió tonna műanyag hulladék kerül az óceánba. Az UV-sugárzás, a kémiai kopás és a hullámmozgás hatására a műanyag apró részecskékre bomlik.  Ezek az apró, 5 milliméternél is kisebb részecskék a mikroműanyagok. Ilyen műanyagszemcséket alkalmaznak granulátumként vagy kötőanyagként fogkrémekben, tusfürdőkben, sminktermékekben is.

Évente mintegy 300 millió tonna műanyagot termelnek a világon, melynek jelentős része a világ óceánjaiban végzi.

Partra mosott műanyag szemét egy horvát szigeten. (Fotó: AFP)

Illusztráció – Partra mosott műanyag szemét egy horvát szigeten. (Fotó: AFP)

Svéd szakértők azt vizsgálták, milyen következménye lehet a mikroműanyagoknak a halakra életük korai szakaszában. Sügérlárvákat víztartályokban polisztirol hatásának tettek ki. A mikrorészecskék nélküli vízben a lárvák 96 százaléka kikelt. Az arány 81 százalékra esett vissza, ha növelték a részecskék mennyiségét.  A magas részecske-koncentrációjú vízben kikelő lárvák “kisebbek, lassabbak és sokkal butábbak” voltak, mint azok, amelyek tiszta vízben keltek ki – mondta el Oona Lonnstedt, az Uppsalai Egyetem kutatója.

A tiszta vízben nevelkedett halak 24 órát is túléltek egy ragadozó mellett, viszont a műanyagrészecskék között élőket ugyanennyi idő alatt elfogyasztották a csukák. A kutatók számára a legmeglepőbb viszont az volt, ahogyan a műanyag jelenléte megváltoztatta a halak táplálkozási preferenciáit.

“Mindegyik halnak elérhető volt a plankton, mégis inkább a műanyagot választották, ha tehették. Úgy tűnik, a műanyagnak van olyan kémiai vagy fizikai hatása, amely fogyasztási reakciót vált ki belőlük” – mondta Lonnstedt.  “A műanyag becsapja őket, azt hiszik róla, hogy nagy energiatartalmú táplálék, ezért sokat kell enniük belőle. Olyan ez, mint az egészségtelen gyorséttermi fogások a tinédzsereknek, csak úgy tömik magukba” – tette hozzá.  A tanulmány szerint egyes halfajok – köztük a sügérek és csukák – számának az elmúlt két évtizedben a Balti-tengerben tapasztalt csökkenése a halak fiatalkori elpusztulásával áll összefüggésben.

A svéd tanulmány fontos lépés a műanyag tengeri fajokra gyakorolt hatásának megismerésében. Az eddigi megfigyelések elsősorban a tengerekbe került, és az állatok szervezetében kimutatott műanyag mennyiségére vonatkoztak – mondta el Erik Van Sebille, az Imperial College London munkatársa.

 

Az Egyesült Államokban már betiltották a mikroműanyag alkalmazását a kozmetikai és a higiéniás termékekben és egyre nagyobb a nyomás Nagy-Britannián és Európán is, hogy hasonlóképpen szigorúan rendelkezzen erről. Lonnstedt elmondása szerint műanyag van nemcsak a fogkrémekben és testradírokban van, hanem a sminktermékekben és néhány rúzsban is.

Brit miniszterek kijelentették, hogy amennyiben az Európai Unió nem foglal állást, Nagy-Britannia kész önállóan előkészíteni a tilalmat.




Kapcsolódó anyagok Mikroműanyag: új veszélyforrás

Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés