A Duna Charta nyílt levele az LMP társelnökének

2016. október 22. 9:09

A Duna Charta nyílt levele az LMP társelnökének

A Duna Charta elnöksége a Duna elterelésének 24. évfordulójának közeledtével elvárja az LMP vezetőségétől, hogy egyértelműen foglaljon állást, hogy támogatják-e a szigetközi Duna-szakasz duzzasztását, és általában, a vízügyi ágazat egyes prominensei által szorgalmazott dunai és tiszai duzzasztók megépítését, vagy „zöld” pártként kategorikusan elutasítják, hogy a természetközeli folyóinkra, vízfolyásainkra duzzasztókat, vízlépcsőket építsenek.

Szél Bernadett társelnök
Lehet Más a Politika

Tisztelt Elnök Asszony!

A világ a globális környezeti válság felé sodródik, és egyre többen ismerik fel a környezet, a természeti erőforrásaink, különösen a víz, az ivóvíztartalékok megőrzésének fontosságát. Eközben a vízgazdálkodási ágazat egyes technokrata képviselői a kritikus helyzetet, az embereknek a globális környezeti változások miatti aggodalmát arra próbálják felhasználni, hogy a fenntarthatóság zászlaja alatt kierőszakolják mindazokat a duzzasztási, vízlépcsőépítési terveket, amelyek több évtizede, abban a korszakban születtek, amikor a környezetvédelemnek, a vízbázisok védelmének még a fogalma sem létezett.

Sajnálattal tapasztaltuk, hogy miközben az LMP a fenntarthatóság alapzatán álló zöld pártként exponálja magát, a párt vezető tisztségviselői egyes közelmúltbeli nyilatkozataikban technokrata szemléletű vízgazdálkodási tervek mellett foglaltak állást. Tavaly júniusban Keresztes László Lóránt, az LMP országos elnökségének tagja a vízügyi szakma megerősítését követelte a kormánytól, többek közt arra az ortodox vízügyi szemléletű Kvassay Jenő Terv tervezetére hivatkozva, amelyben a Duna és a Tisza megduzzasztásának szükségességét (Megint előkerült a Duna vízlépcsőzése)  (A Kvassay Jenő Terve tervezetének bírálata) , és egy olyan szervezeti struktúra kialakítását szorgalmazták, amiben a vízügyi csúcsvezető saját hatáskörben dönthet a folyókat övező Natura 2000-es területek védettségének megszüntetéséről.

Sallai Róbert Benedek tavaly októberi nyilatkozata szerint az LMP – egyetértésben a magyar-szlovák vízmegosztási tárgyalások hazai vezetőjének, Baranyai Gábor kormánybiztosnak a javaslatával – a szigetközi Duna-szakasz négy, fenékküszöbnek eufémizált keresztgáttal történő megduzzasztásával ért egyet.

Időközben kiderült, hogy a fenti duzzasztásos műszaki beavatkozásnak még a Stratégiai a Környezeti Vizsgálatát sem végezték el, és mint azóta Baranyai Gábor nyilatkozatában felfedte, a Duna 4 helyen történő duzzasztásának terve mellett úgy tette le voksát, hogy annak nem voltak „sem elkészült műszaki tervei, sem látványképei”. Ezért magyarázatra szorul, hogy a fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke miért támogatta nyilatkozatában az egész Duna-folyam legsűrűbben duzzasztott szakaszának kialakítását?!

Az eltelt egy évben semmi jele nem volt, hogy az LMP a fenti nyilatkozatok módosítását tartotta volna szükségesnek.

Ezért a Duna Charta elnöksége a Duna elterelésének 24. évfordulójának közeledtével elvárja az LMP vezetőségétől, hogy egyértelműen foglaljon állást, hogy támogatják-e a szigetközi Duna-szakasz duzzasztását, és általában, a vízügyi ágazat egyes prominensei által szorgalmazott dunai és tiszai duzzasztók megépítését, vagy „zöld” pártként kategorikusan elutasítják, hogy a természetközeli folyóinkra, vízfolyásainkra duzzasztókat, vízlépcsőket építsenek. Egyértelmű választ várunk, hogy az LMP a jövő vízgazdálkodásának alapjait a műszakilag fenntartott duzzasztott folyókban látja, vagy a duzzasztást elutasító fenntartható folyógazdálkodásban.

Budapest,
2016. október 20.

üdvözlettel:
A Duna Charta elnöksége nevében Bárdos Deák Péter 




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés