Clinton vs Trump - zöldebb kontra antizöld

portfolio.hu

2016. november 5. 19:06

Clinton vs Trump - zöldebb kontra antizöld

Pár nap múlva eldől, hogy a demokrata Hillary Clinton, vagy a republikánus Donald Trump lesz az USA következő elnöke. Csak az atomenergiában értenek egyet. Az ország jövőbeli energiapolitikája, illetve az egyes energiahordozók világpiaci árának alakulása szempontjából viszont nagyon nem mindegy, hogy melyik jelölt kerül ki végül győztesen kettejük párharcából.

Az amerikai elnökválasztás egyik legfontosabb témája mindig is az energiapolitika volt, amely remek lehetőséget biztosít a jelölteknek arra, hogy pozícionálják magukat a kampány során. Előljáróban annyit elárulhatunk, hogy Hillary Clinton és Donald Trump is az elődei példáját követi ezen a területen, ami azt jelenti, hogy a demokrata jelölt retorikájának középpontjában a megújuló energiák felhasználása áll, míg a republikánusok jelöltje inkább a szénalapú energiatermelést támogatná annak érdekében, hogy ezzel is erősítse az USA gazdaságát.

De azt megelőzően, hogy megvizsgálnánk a két párt jelöltjének céljait és ígéreteit az energiapolitika területén, érdemes arra is kitérnünk, hogy vajon mekkora befolyással és hatással bír egy amerikai elnök erre a területre, illetve vajon mennyi valósul meg azokból az ígéretekből és tervekből, amelyek egy elnökválasztás során elhangzanak a későbbi győztes szájából. Általánosságban elmondható, hogy az amerikai elnök energiapolitikára gyakorolt hatása sokkal kisebb annál, mint amilyen nagy hangsúlyt kap a terület az elnökválasztási kampány során.  Ez döntően azzal magyarázható, hogy az energiapiacok erősen függnek a geopolitikai eseményektől, a globális növekedéstől, trendektől és a technológiai innovációktól. Ezek alakulására, alakítására, befolyásolására pedig nincs, vagy csak nagyon korlátozott lehetőségei vannak egy amerikai elnöknek. És azt is látni kell, hogy gyakran nagyon nagy különbségek vannak a kampányígéretek és azok végrehajtása, megvalósítása között.

Ez is részben a fentebb már felsorolt globális korlátokkal magyarázható, illetve a "hazai" okokkal. Utóbbira jó példa Barack Obama és az ő ambiciózus 2008-as kampánytervei az energiapolitika területén, amelyek megvalósításában rendre falakba ütközött. Az történt ugyanis, hogy a 2008-as elnökválasztást követően 2010-ben nem Obama pártja, hanem a republikánusok kerültek többségbe az USA törvényhozási hatalmának alsóházában, vagyis a Képviselőházban. 2014-ben pedig a demokraták elvesztették a szavazati többségüket a Szenátusban is, így Obamának mindig nagy harcokat kellett vívnia odahaza is annak érdekében, hogy akaratát, illetve törekvéseit érvényesíteni tudja az energiapolitika területén. Érdemes egyébként arra is kitérni, hogy a vizsgálatok azt mutatták, hogy az amerikai elnök, illetve az általa meghirdetett energiapolitika semmilyen hatással nem volt a múltban az olaj árfolyamának alakulására. Ezt igyekszik szemléltetni az alábbi ábra, amely azt mutatja meg, hogy az egyes politikai beágyazottságú amerikai elnökök regnálása alatt hogyan alakult az olaj világpiaci árfolyama.

Érdekel, mi lesz az olajjal, a földgázzal és a szénnel, ha Trump nyer?

 

A PORTFÓLIÓ összegezte az elnökjelöltek programjait

Hillary Clinton

Hillary Clinton még ambiciózusabb klímavédelmi terveket fogalmazott meg a kampánya során, mint Barack Obama. A demokraták jelöltje ugyanis ahhoz a meggyőződéséhez mérten alakította ki az energiapolitika területén végrehajtandó terveit, hogy az éghajlatváltozás komoly veszélyforrást és korunk legnagyobb kihívását jelenti. Éppen ezért Clinton úgy gondolja, hogy az Egyesült Államoknak vezető szerepet kell betölteni a klímaváltozás elleni küzdelemben. Ezért folytatni akarja azt a klímapolitikát, amelybe az Obama-adminisztráció belekezdett. Clinton meggyőződésén túl ezt az Obama által ratifikált Párizsi Egyezmény is indokolttá teszi, ennek keretében ugyanis az Egyesült Államok vállalta, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását 26-28 százalékkal mérsékli majd 2025-re a 2005-ös állapotokhoz képest. Clinton reméli azt is, hogy megválasztása esetén, illetve elnökként tehet azért, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása 80 százalékkal csökkenjen 2050-re, szintén a 2005-ös állapothoz viszonyítva.

Mindezek elérésében, megvalósításában a megújuló energiák nagyon fontos szerepet játszanak Clinton energiapolitikájában:
---Tíz éven belül minden amerikai háztartásba el kell juttatni a megújuló energiát.
---Ehhez természetesen támogatni kell a zöldenergia beruházásokat.
---Az első hivatali ciklus végére több mint 500 millió napelemet kell telepíteni az Egyesült Államokban, amelyek összkapacitása eléri a 140 gigawattot, amely a jelenlegi kapacitás nyolcszorosát jelentené.
---A háztartások, irodák, iskolák és kórházak által elpocsékolt energia mértékét harmadával kell csökkenteni, míg az USA iparát a világ "legtisztább" és a leghatékonyabb iparává kell fejleszteni.
---Az USA olajfogyasztását szintén harmadával kell csökkenteni, amely cél elérése a "tiszta" üzemanyagok és a hatékonyabb - alternatív meghajtású, alacsonyabb fogyasztású - járművek, kamionok és hajók alkalmazásával lehetséges.
---Az energiahatékonyságot az építőiparban is támogatni kell és fejleszteni kell az ország energetikai infrastruktúráját is, illetve fontos ide kapcsolódó elem még a közös infrastruktúraszabványok bevezetése a kontinensen.
---Támogatni kell az önkormányzatokat abban, hogy helyi szinten ösztönözzék az energiahatékonyságot, illetve a lakosság körében népszerűsítsék a környezettudatos viselkedést.

Clinton nem csak a megújulókról beszélt a kampányában, elárulta azt is, hogy az energiapolitikájának része a palagáz-kitermelés támogatása, ugyanakkor ragaszkodni fog ahhoz, hogy vezessenek be szigorúbb szabályozást ezen a területen. Clinton álláspontja szerint szükség van a földgázra, mint energiaforrásra a dekarbonizáció időszaka alatt, ugyanis segíthet csökkenteni a károsanyag-kibocsátást a villamosenergia-termelés során és tisztább "üzemanyagot" jelent, mint a gázolaj vagy a benzin. Ehhez kapcsolódóan nagyon fontos feladatnak tartja Clinton a földgáz infrastruktúra fejlesztését, ezen belül is a vezetékhálózat felújítását, szükség esetén cseréjét.

A nukleáris energiára is nagy szükség van Clinton szerint ahhoz, hogy teljesüljenek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó ambiciózus terveik:  Éppen ezért megtartaná és a jövőben is használná az USA atomerőműveit, amennyiben azok biztonságosan üzemeltethetők. A nukleáris energia adhatja Amerika teljes energiatermelésének 20 százalékát, illetve a károsanyag-kibocsátás nélkül előállított villamos energia 60 százalékát.

Clinton növelné a beruházásokat az atomenergia területén.
Mindezek lehetővé tennék, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását a megújuló- és az atomenergia felhasználásával csökkentsék a jövőben, nem pedig azzal, hogy a szénalapú energiatermelésről földgázalapú energiatermelésre térnek át.  Clinton ugyanakkor fontosnak tartja azt is, hogy ne hagyja magára a szénbányászatot, a szektorban dolgozókat, illetve a szénhez kapcsolódó iparágakat. Éppen ezért energiapolitikájának részét képezi a szénbányászat modernizálása, illetve a szénbányászattal foglalkozó régiók strukturális átalakítása. A demokrata elnökjelölt tervei között ezért olyan intézkedések szerepelnek, mint a szénbányász régiók infrastruktúrájának, közlekedésének fejlesztése, valamint a széniparban dolgozók egészségügyi- és nyugdíjrendszerben történő támogatása. Clinton szerint a vízerőművek alkalmazásában, illetve a vízenergia hasznosításában is nagyon nagy lehetőség rejlik. Jó példa erre az Appalache-hegység, amely jelenleg fontos szénbányászati régió, de a jövőben könnyen lehet, hogy meghatározó szerepet kap itt majd a vízenergia.

Clinton komoly összegeket fordítana kutatásra és fejlesztésre is annak érdekében, hogy céljaikat elérjék a klímaváltozás elleni harcban. Ezek segítségével már meglévő technológiákat lehetne tovább fejleszteni, illetve új technológiai eljárásokat lehetne kidolgozni.



Donald Trump


Trump energiapolitikája alapvetően eltér a demokraták jelöltje által beharangozott és a kampányában bemutatott terveitől. A republikánus elnökjelölt ugyanis úgy véli, hogy a klímaváltozást természetes okok idézik elő, nem pedig az ember környezetre gyakorolt hatása. Éppen ezért kampánya során kijelentette:

---Az Egyesült Államok kihátrál majd az Obama által aláírt párizsi klímavédelmi egyezményből.
---Újratárgyalná az ENSZ globális klímaegyezményét.
---Erősen korlátozná az EPA (az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége) működését.
És a beiktatását követő első 100 napban elérné, hogy az Obama-adminisztráció összes környezetvédelemmel kapcsolatos intézkedését eltöröljék.
---És vissza fogja szorítani a megújulók támogatását. Trump ugyanis az olaj- és a szénipar felpörgetésében, illetve a nukleáris energia alkalmazásában látja az Egyesült Államok jövőjét.

Éppen ezért elnökké választása esetén:
---Felpörgetné a fosszilis tüzelőanyagok előállítását az Egyesült Államokban.
---Eltörölne minden olyan intézkedést, amely az USA energiafelhasználását korlátozza.
---Csökkentené a próbafúrásokra, olajkitermelésre vonatkozó korlátozásokat annak érdekében, hogy csökkenjen az ország függősége az   OPEC-től.
---Felpörgetné a palaolaj kitermelést is.Bár hiszi, hogy az USA képes lenne annyi olajat előállítani, hogy ne szoruljon behozatalra Kanadából, mégis támogatja az Obama-adminisztráció által meghiúsított Keystone XL projektet, vagyis a Keystone olajvezeték-hálózat negyedik ütemét, amely Texast és Albertát kötné össze.
---A szénbányászatot is feltámasztaná, ennek a folyamatnak fontos eleme lenne az új beruházásokra vonatkozó moratórium eltörlése, illetve más korlátozó intézkedések megszüntetése.
---A palagáz-készletek jobb kiaknázása érdekében pedig megszüntetné a kitermelésre vonatkozó korlátozásokat. Itt azért érdemes megjegyezni, hogy a szén és a palagáz egymásnak közvetlen konkurensei a villamos energia termelése során, így azzal Trump is tisztában van, hogy a végén jó eséllyel csak az egyik megoldás maradhat fenn hosszútávon.
---Fontos intézkedés lenne az összes szabályozási korlátozás eltörlése is az energiaexportra vonatkozóan.

Támogatná a nukleáris energia felhasználását, az atomenergiára ugyanis úgy tekint, mint egy nagyon hasznos eszközre, amely bármilyen körülmények között képes kielégíteni az energiakeresletet. Persze mindezt csak akkor, hogyha a nukleáris energia biztonságosan állítható elő, illetve nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot.

Az imént felsorolt lépéseknek, illetve Trump energiapolitikájának a legfontosabb célja a munkahelyteremtés, azok megőrzése, valamint az ipari munkahelyek hazahozatala Mexikóból és Kínából.


Milyen hatások várhatóak az egyes energiahordozók piacán?

Az elnökjelöltek várható energiapolitikája alapján elmondható, hogy nagyon nem mindegy az egyes energiahordozók világpiaci árának alakulása szempontjából, hogy ki nyeri végül a november 8-ai választást. A magát a klímaváltozás elleni harc elkötelezett hívének beállító Hillary Clinton győzelme esetén az energiahordozók világpiaci ára vagy emelkedne, vagy nem változna érdemben. Trump hivatalba lépése viszont a legtöbb nyersanyag árának eséséhez vezethetne.

Kőolaj

Clinton győzelme nem okozna nagy változást az olaj piacán kezdetben, ugyanis a palaolaj-kitermelés területén belengetett szigorúbb szabályozás, illetve az USA olajfogyasztásának tervezett csökkentése csak középtávon éreztetné hatását.

Ezzel szemben Trump győzelme azonnal érdemi hatással lehet az olajpiacra, illetve az olaj világpiaci árára. A republikánus jelölt ugyanis egy sor olyan lépésre készül, amellyel keresztülhúzhatja az OPEC, valamint Oroszország terveit. Az amerikai olaj- és palaolaj kitermelésének felpörgetése, illetve adott esetben a palaolaj-kitermelés támogatása ugyanis azt eredményezné, hogy több hazai szereplő maradna az iparágban. Pedig az OPEC tagországai részben azért pörgették fel a kitermelést és nyomták le a kőolaj világpiaci árát korábban, hogy kiüssék a ringből a konkurenciát jelentő amerikai palaolaj-kitermelő vállalatokat, amelyek a tartósan alacsony olajárak mellett már nem tudtak volna versenyképesen működni. És gondot okozhat a korlátozások eltörlése az energiaexport területén, amelynek következtében megnövekedhet a globális olajkínálat, pont akkor, amikor már javában zajlanak az OPEC tagországai és Oroszország között a tárgyalások a kitermelés befagyasztásáról, csökkentéséről annak érdekében, hogy megszűnjön az olaj túlkínálata. Mindezeket figyelembe véve az olaj világpiaci ára akár egy lefelé tartó spirálba is kerülhet, vagyis érdemben csökkenhet a mostani szintekről Trump győzelme esetén.

Szén 

Hillary Clinton egyértelmű törekvése, hogy csökkentse a szén szerepét az USA energia-mixében, illetve hosszútávon felszámolja a szénbányászatot az országban. Ezek együttes hatására csökkenhet az Egyesült Államok széntermelése, amely a szén világpiaci árának emelkedéséhez vezethet. Ugyanakkor érdemi drágulás nem várható a világpiacon, ugyanis Amerika az elmúlt években a maga szénexportjával csekély szerepet töltött be csupán nemzetközi viszonylatban. Trump győzelme esetén viszont felélesztené az ország szénbányászatát, ennek hatására pedig jelentősen nőhet a kitermelés és az exportált szén mennyiség, amely a szén világpiaci árának csökkenéséhez vezethetne.

Földgáz

Clinton győzelme előnyös lenne az ágazat számára, ugyanis ahogy fentebb már írtunk róla, a demokraták jelöltje fontos szerepet szán a földgáznak, mint energiaforrásnak a dekarbonizáció időszaka alatt. Ennek hatására pedig nőhet a földgáz iránti kereslet az Egyesült Államokban, amely felfelé hajthatná a földgáz árát, illetve megdrágíthatná az exportot. 
Trump győzelme esetén árnyaltabb a kép, ugyanis a republikánus elnökjelölt egyszerre támogatná a palagáz-kitermelést és a szénbányászatot. Így viszont a drágább földgáz kisebb szerepet játszhat a jövőben a villamosenergia-termelésben. Ez pedig azt is eredményezheti, hogy a nagy mennyiségű felesleges gázt végül az LNG-terminálokba tápláják be és juttatják a világpiacra,ezzel lenyomva az árakat.

Nukleáris energia 

A nukleáris energia kérdése egy olyan pont mindkét jelölt energiapolitikájában, amelyben nagy az egyetértés. Clinton és Trump egyaránt fontosnak tartja az energia-mixen belül az atomenergiát annak érdekében, hogy a felmerülő keresletet biztonságosan ki lehessen elégíteni, illetve az általuk vázolt célokat meg tudják valósítani. Így viszont bármelyik jelölt is nyeri az amerikai elnökválasztást, várhatóan nem lesz érdemi hatással a kereslet és kínálat alakulására, illetve az árakra.

Megújuló energia

Ezen a területen egyértelműen Hillary Clinton dominál, aki kampánya során folyamatosan igyekezett kidomborítani azt, hogy mennyire fontosnak tartja a megújulók elterjedésének és alkalmazásának támogatását. Trump a megújulókkal kapcsolatban kevés konkrétumot fogalmazott meg, ugyan szerinte is fontos szerepet kaphat a tiszta energia az ország energiamixében, viszont a terület konkrét támogatást ellenzi. Egy olyan országban viszont, ahol az elnök energiapolitikájának meghatározó eleme a kőolaj- és a szénkitermelés felpörgetése, a megújuló energiák hamar versenyhátrányba kerülhetnek- áll a portfolio.hu összefoglalójában.




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés