A rovat kizárólagos támogatója
Trump győzelmével egy újabb utolsó utáni esély tűnik elveszni az emberiség békés jövőjének megőrzésére. Ez a választás nem a klímaváltozásról szólt, hanem az éhező, bizonytalan tömegek lázadásáről az elit ellen. A klímaváltozás elleni harc hosszútávú és bonyolult ügy, azok szoktak foglalkozni vele, akiknek a havi rezsi kifizetése nem probléma.
És mivel az elitek a válság óta nem gondoskodtak a tömegek jólétéről, a tömegek nem hagyják tovább, hogy ez az elit irányítsa őket. Innen nézve pedig mellékes, hogy az eredményben mekkora szerepe van az oroszoknak, vagy más alkalmi tényezőnek. A választás nem a klímáról szólt, de Trump győzelme katasztrofális lesz a klíma, és így az emberi civilizáció számára.
Hétfőn kezdődött Marrakesben az idei ENSZ klímacsúcs. Ellentétben a tavalyi párizsi csúccsal, idén a szakmai részletek lesznek a fókuszban. A két hétig tartó marrakesi találkozó fő feladata az, hogy részletesen szabályozzák, hogyan fogják ellnőrizni, illetve később majd szigorítani a Párizsban tett vállalásokat. Minden ország vállalt valamit tavaly: az USA azt, hogy 2025-re legalább 26%-kal csökkenti kibocsátásait, Kína pedig 2030-ra legalább 40%-kal csökkenti az egységnyi GDP-re jutó kibocsátást. Az EU (és benne Magyarország) azt vállalta, hogy 2030-ra legalább 40%-kal csökkenti kibocsátásait.
Tegnap még úgy volt, hogy az ifj. Bush nyolc éves ellenállása, és Obama kb. hat évig tartó időhúzása után végre az Egyesült Államok is kiveszi a részét az üvegházgáz-kibocsátások megfékezéséből, és jó eséllyel Hillary Clinton ezen az úton viszi előre az országot. A múlt héten életbe lépett Párizsi Jegyzőkönyv elfogadása jelentős részben az USA és Kína összefogásának volt köszönhető.
Trump megválasztásával ez a tengely biztosan eltörik, és a nemzetközi klímavédelem ügye várhatóan újból megfeneklik.
Ha az USA, a világ második legnagyobb kibocsátója nem tesz semmit az éghajlatért, nagyon nehéz elvárni a világ többi országától, hogy helyettük tolja ezt a szekeret. Trump legvadabb tendenciáit várhatóan megfékezi majd a (szintén republikánus) képviselőház, illetve szenátus. Sajnos azonban az éghajlatvédelem kérdésében a legtöbb republikánus Trumppal ért egyet: szerintük nem is létezik ez a probléma, vagy nem akkora, és semmiképpen nem indokol különösebb kormányzati beavatkozást a gazdaságba.
Bár most még Obama csapata adja az USA delegációt Marrakesben, lehet tudni, hogy bármiben is állapodnak meg, Trump fő célja januártól a párizsi megállapodásból való kifarolás, illetve annak elszabotálása lesz. Ezt az USA nemzetközi partnerei majd megpróbálják megakadályozni. Azaz előrehaladás helyett újabb négy év obstrukció várható az ENSZ-ben, illetve perek az Obama-féle klímaterv ellen. Ilyen értelemben a Párizsi Jegyzőkönyv az utolsó pillanatban született meg. Mindez ezért tragikus, mert a mostani civilizáció megőrzéséhez szükséges éghajlatnak már nincs négy elpocsékolható éve.
Párizsban abban állapodott meg a világ, hogy jóval 2 °C alatt tartják az éghajlatváltozás mértékét. Ez is durva lesz, de talán még kibírható. A szép szavak ellenére a konkrét nemzeti kibocsátási-csökkentési vállalások olyan gyengék, hogy inkább a katasztrofális 3,5 °C a valószínű. Ha az USA nem tartja be a saját vállalását, akkor ennél is rosszabb lesz a helyzet, és húsz év múlva a 2015-ös menekültválság kedves pikniknek fog tűnni.
Kapcsolódó anyagok:
Trump nem akadályozhatja meg a klímamegállapodás végrehajtását
Több mint félmillió klímahalál 1996 óta
Akár 2018-ra elolvadhat az Északi-sark jege
Hogyan kezelhetők az olyan problémák, mint Donald Trump? Lelőhetjük – mondja David Attenborough
