Kaotikusan folytak el a parlagfű elleni védekezés pénzei

2017. május 29. 21:23

Kaotikusan folytak el a parlagfű elleni védekezés pénzei

Nem működött eredményesen a parlagfű elleni védekezés rendszere 2013 és 2015 között - állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzése. Hektáronként közel egymillió gyomszabályozási eszközök beszerzésére- eredménytelenül.

Horváth Bálint, az ÁSZ kommunikációs vezetője arról beszélt: Magyarországon a parlagfű pollenjére mintegy kétmillió ember allergiás, ebből következik, hogy az ellene folyó védekezés közügy. Ugyanakkor az ÁSZ vizsgálata szerint a parlagfű koncentrációja egyik tárgyalt évben sem csökkent a köbméterenkénti 30 pollenszem alá, pedig a hatóságok ezt a célt tűzték ki maguk elé, továbbá az allergének okozta egészségügyi kockázat sem csökkent.  A feltárt hiányosságok alapján indokolt a védekezés teljes rendszerének felülvizsgálata, a számvevőszék FM-nek küldött javaslatai között ez is szerepel - mondta. Javasolták még, hogy eredményesség, hatékonyság és gazdaságosság szempontjából értékelje a tárca a védekezés teljesítményét, s intézkedjen a felderítés és az arra épülő védekezés volumenének növekedése érdekében.

Németh Erzsébet felügyeleti vezető a vizsgálat eredményeit bemutató mai sajtótájékoztatón elmondta: nem találtak semmilyen összefüggést a parlagfű elleni védekezésre fordított erőfeszítések és a parlagfűpollen-koncentráció változása között, az utóbbira például az időjárásnak nagyobb hatása volt. Ezt az is bizonyítja, hogy míg a felderítés és az erre épülő védekezés volumene minden évben csökkent, a parlagfű koncentrációja ezzel párhuzamosan nem nőtt, hanem hullámzott. Vizsgálatuk szerint a megyei kormányhivatalok ilyen irányú hatósági tevékenysége - helyszíni ellenőrzések, növényvédelmi bírságot vagy közérdekű védekezést elrendelő határozatok - évről évre csökkent, emiatt nagyon indokolt volt, hogy az ÁSZ ránézzen erre a területre - idézi  Németh Erzsébetet az MTI.

Nem volt mihez mérni az eredményt

biatorbágyi parlagfűtengerbiatorbágyi parlagfűtengerNegyvenhárom szervezetet vizsgáltak, köztük a szakmai koordinációt, irányító feladatokat ellátó Földművelésügyi Minisztériumot (FM), a tájékoztató funkcióval bíró Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih), a felderítésben részt vevő Földmérési és Távérzékelési Intézetet, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot (ÁNTSZ) magában foglaló Emberi Erőforrások Minisztériumát, a fővárosi és megyei kormányhivatalokat, valamint egyebek mellett területi eloszlás és érintettség alapján kiválasztott 20 önkormányzatot. Az ÁSZ a szabályozási környezetet is vizsgálta, eszerint bár a kereteket - stratégiai dokumentumok, akcióterv, jogszabályok, belső szabályzatok - megteremtették, a parlagfű elleni védekezéshez nem rendeltek mérhető, ellenőrizhető elvárásokat, így a védekezés teljesítménye nem volt értékelhető. Példaként említette, hogy az FM-hez a hivatalok elküldték a helyi beszámolókat, de mivel azok pontos tartalmát nem határozták meg előre, az ország különböző pontjaiból érkező adatok nem voltak összevethetőek.

Ennek következménye, hogy bár a minisztérium szabályosan látta el a védekezés szakmai koordinációját, irányítását, ellenőrzési és beszámolási feladatait, arról például nem volt információja, hogy országosan mekkora költséggel járt a védekezés, vagy hogy mekkora a parlagfűvel fertőzött terület nagysága. Megtörtént a védekezéssel kapcsolatos informatikai rendszerek kialakítása, működtetése és fejlesztése, az országos Parlagfű Pollen Riasztási Rendszerrel hatékonyabbá és megbízhatóbbá vált a pollenkoncentráció területi eloszlásának meghatározása. Ugyanakkor egyrészt ebbe nem integrálták az ÁNTSZ pollenriasztási rendszerét, másrészt az önkormányzatoknak csak az ötöde csatlakozott a rendszerhez, és a résztvevők jellemzően csak a bejelentések fogadására használták.

Emellett a Nébih megsértette a közbeszerzésekről szóló törvényt a bejelentő rendszerek fejlesztésére, működtetésére kötött szerződéssel.

Eső után köpönyeg

A kormányhivatalok az erre a feladatra szánt előirányzatot sokszor nem a parlagfű elleni védekezés időszakában kapták meg, hanem például októberben. Emellett 2015-ben 164 civil szervezet együtt 532 millió forintot kapott gyomszabályozási eszközök beszerzésére, pályázataikban összesen 650 hektár mentesítése szerepelt. Németh Erzsébet a közfoglalkoztatottak által végzett mentesítést igen alacsony hatékonyságúnak minősítette. Példaként említette a 2014-es évet, amikor az adatok szerint több mint 70 ezer közfoglalkoztatottat vontak be a védekezésbe, és ők összesen 13,5 ezer hektárnyi területet mentesítettek.

RÉSZLETES KÖZLEMÉNY AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK HONLAPJÁN >>>

A vizsgálat eredménye összhangban van az Alapvetö Jogok Biztosa Hivatalának korábbi elmarasztaló megállapításaival, amelyekre a Földmüvelésügyi Minisztérium azóta sem reagált, hanem a bírált jogsértéseket (pl. a közérdekü parlagfü-bejelentésekre való intézkedések és a válaszadás megtagadását) töretlenül tovább folytatta.




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés