Civil javaslat a Római-part árvízvédelmére

2017. augusztus 31. 21:09

Civil javaslat a Római-part árvízvédelmére

Civil összefogással elkészült egy szakértői tanulmány, amely javaslatot tesz a Római-part környezetbarát rendezésére. Tarlós István, Budapest főpolgármestere idén július elején felajánlotta, hogy ha a Római-part megmentéséért küzdő civilek elő tudnak állni egy álláspontjukat alátámasztó tudományos szakvéleménnyel, amelyet az árvízvédelem terén elvitathatatlanul illetékes szerző jegyez, akkor ő azt a Fővárosi Közgyűlés elé terjeszti.

Bár az elmaradt társadalmi egyeztetést ez nem pótolja, Lányi András ökológus/filozófus/környezetvédő javaslatára – a Római Fürdő Telepegyesület, a Maradjanak a FÁK a Rómain csoport és a Greenpeace Magyarország támogatásával – elkészült egy ilyen tudományos szakvélemény.
A Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmének és a Római-part komplex rendezésének környezetbarát lehetőségeit ismertető tanulmányt Dr. Koncsos László professzor, tanszékvezető egyetemi tanár, a vízműszaki témák szakértője, Bardóczi Sándor tájépítész, a Levegő Munkacsoport elnökségi tagja, valamint Tosics Iván és Csanádi Gábor városszociológusok készítették.
      Javaslat a Római-part komplex rendezésére (2,4 MB pdf.)

(A kép a tanulmányt bemutató, 2017. augusztus 25-i sajtóbeszélgetésen készült.)

Az elkészült tanulmányok – a rendelkezésre álló idő rövidsége dacára – szakmailag megalapozottan kimutatja: a part menti mobilgát nem nyújt megfelelő árvízvédelmi megoldást, és a biztonságos, hatékony, természeti és társadalmi értékeket egyaránt megőrző védmű a jelenlegi Nánási út–Királyok útján lévő gát megerősítésével alakítható ki az alábbi okok miatt:

1.  Az árvízvédelmi fő védvonal elsősorban nem jogi, hanem árvízvédelmi fogalom, nem lehet tetszés szerint ide vagy oda helyezni. Ezt a védvonalat elődeink a természetes terepviszonyoknak megfelelően, a Nánási út–Királyok útja mentén alakították ki. A biztonságos és hatékony védekezés számára ma is ez az optimális helyszín. Az általunk javasolt megoldás: az úttesthez csatlakozó betonfal kialakítása jelentené aránylag a legkisebb beavatkozást az épített, illetve a természeti környezetbe.

2.  A part menti mobilfalas védekezés biztonsági kockázatai vállalhatatlanok! Árvíz idején a megnövekedett szivárgási sebesség következtében a szemcsés talajréteg kimosódása a gát alatt talajtörést okozhat. Ezért a főmeder közvetlen szomszédságában, egy 3,2 km-es nyomvonalon létesített mobilfal olyan emberkísérletnek tekinthető, amelynek 55 ezer érintettjét erről nem kérdezték meg és nem tájékoztatták.

3.  A Római-part vonzerejét a főváros lakói számára az itt megőrzött természetközeli állapotok és az egyedülálló társadalmi miliő jelentik. Ezt a jellegét a partszakasz teljes mértékben elveszítené, ha a mobilfal a part mentén épülne meg.

4.  A part menti védekezés esetén a nagy ingatlanpiaci nyomás miatt elkerülhetetlen a bevédett terület funkcióváltása – lakóparkszerű beépítés a mai Római-part közpark jellegének rovására –, ami nem társadalmi, csupán egyéni érdekeket szolgálna.

5.  A partélre tervezett védmű e hátrányok mellett hatályos jogot is sért: az Európai Unió irányelvei tiltják az árteret szűkítő, a vízi és vízparti élőhelyeket degradáló műszaki beavatkozást, amennyiben lehetséges más megoldás.

6.  Számos európai nagyvárosról tudunk, ahol jelentős folyóparti területek maradtak a hullámtérben. Többek között Párizs, Bordeaux, München, Hamburg, Stockholm, Amszterdam és Bécs példája mutatja, hogy ezek fejlesztése vagy rehabilitációja során a rendezett állapotok kialakítása jól összeegyeztethető a természetközeli arculat fenntartásával. Ez a lehetőség ma még a Római-parton is adott, rajtunk múlik, hogy élünk-e vele.

7.   Felelős döntés csak úgy születhet, ha az alternatív megoldások azonos igénnyel és mélységben kerülnek kidolgozásra, erre a Római-part esetében nem került sor.

A biztonsági, városfejlesztési és ökológiai szempontok összeegyeztetése nem mérnöki feladat. Az értékrendet ehhez a társadalomnak, Budapest közönségének kell megfogalmaznia. A Levegő Munkacsoport arra kér mindenkit, hogy segítsen ezt a hírt minél szélesebb körben megosztani, így is elősegítve a Római-part páratlan értékeinek a megmentését.

Vajon mit kezd Tarlós a civilek római-parti tervével?

Vajon mit kezd Tarlós a civilek római-parti tervével?

A civilek letették az asztalra az általuk készített tanulmányt, amely szerint a Római-parttól távolabb, a Nánási–Királyok útja mentén kellene a gátat megépíteni. Tarlós István azt ígérte, ha kap egy ilyen eredményre jutó elemzést, hajlandó a gát ügyét ismét a közgyűlés elé terjeszteni. A civilek tanulmányának vízügyi részét a BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszékének vezetője jegyzi.

Négy napja, a múlt hét péntekén adták le a városházán a civilek Lányi András filozófus vezetésével azt a részletes tanulmányt, amely szerintük azt támasztja alá, hogy a Csillaghegyi-öblözetet védeni hivatott gátat nem közvetlenül a Római-partra lenne célszerű építeni, hanem beljebb, a Nánási–Királyok útja nyomvonalon, ahol most is áll valamilyen védmű.

 

Lásd még:

Visegrádnál már hibázott a Római-parti gát tervezője?




Kapcsolódó anyagok Azt se tudják, hogy hány nyárfa kivágását szavazták meg
Vajon mit kezd Tarlós a civilek római-parti tervével?
Vizesek római-parti pofonja Tarlósnak

Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés