Gondban Paks 2 kivitelezője, a Roszatom, amely több oroszországi projektjét is halasztja, másokat a drága áramtermelés miatt ért kritika. Október 5-én jogerőre emelkedett Paks 2. környezetvédelmi engedélye. Az Energiaklub és a Greenpeace fellebbezését a bíróság elkaszálta – a zöldek szerint a Törvényszék döntése méltánytalan és megalapozatlan.
Lelassítják Oroszországban a Paks 2-nek is referenciául szolgáló új atomerőműépítéseket az orosz nukleáris szektor egyre súlyosbodó problémái miatt. A Kommerszant című gazdasági lap értesülései szerint az ok pénzügyi természetű: a Roszatom (a tervezett paksi bővítés kijelölt kivitelezője) által a közelmúltban befejezett reaktorok sokkal drágábban termelnek a tervezettnél. A cikk példaként egy olyan blokkot említ, amely nem azonos a Paksra tervezett reaktorokkal; a tavaly üzembe helyezett Belojarszk BN-800-as esetében a drágulás 25-30-szoros, vagyis nagyságrendi növekedést jelent, ami érezhetően fölfelé nyomja az áramárat.
A gondok ugyanakkor a Paksra szánt VVER-1200-as reaktorok esetében is megmutatkoznak: a Kommerszant szerint az orosz kormányban fölmerült annak lehetősége, hogy a 2 új reaktorblokkot – a Leningrad 2 és a Novovoronyezs 2 erőművek második blokkját – egyelőre ne építsék fel, mivel túlságosan drágák, és nincs rájuk szükség a piaci árambőség miatt. A lapban közölt infografika alapján a reaktorépítések leállítása illetve halasztása a folyamatban lévő oroszországi projektek többségét érinti, vagyis nem elszigetelt, kivételes esetekről van szó. Az egyébként jellemzően atompárti hozzáállású lap szerint a Roszatom attól is tart, hogy a belföldi reaktorok, illetve a termelt áram árának elszállása visszatarthatja a külföldi megrendeléseket.
Busásan fizetett tanácsadó
A Hír TV információi szerint 160 millió forintért ad tanácsokat az Orbán-kormánynak a nemzetközi sajtóban Mr. Oroszországnak is becézett Klaus Mangold. Az illegális (az EU lobbijegyzékében nem szereplő) lobbista négy témakörben működik együtt a kormánnyal, de ezek közül csak az egyik, a „nukleáris energia fejlesztése” kapcsolódik Pakshoz. (A további témakörök:„2020 után feleződő uniós támogatások”, „önvezető autózás”, „a magyar autóipar elhelyezkedése”.) Az idén nyáron aláírt szerződések 2018 április-májusig szólnak. Jávor Benedek korábban megfogalmazott gyanúja szerint a kormány ezen a módon fizette ki Mangoldnak azokat a szolgálatokat, amelyeket a lobbista a prognosztizálhatóan veszteséges bővítés állami támogatásának uniós elfogadtatása érdekében tett.
A Roszatom nehézségeiről szóló hírt kiszúró Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője a Facebookon úgy kommentálta az információt: persze csak azok az országok reagálhatnak drágulásra a reaktorépítések megfontolásával, ahol minimálisan gondolkodni képes megrendelők ülnek a másik oldalon, így Paks 2-t nem kell félteni. „Lassan már az oroszok is csak Magyarországra próbálják rásózni "az évszázad legjobb üzletét". Amíg balekok vannak, addig persze a túlárazott ócskavasak iránt is lesz érdeklődő. És amíg vannak, akik megválasztják a balekokat és kifizetik helyettük a cehhet, addig ezek az üzletek meg is köttetnek” – írta Jávor. Idehaza közben – a Roszatom látványos nehézségei, illetve az Ausztria által bejelentett, az Európai Bíróság előtt a bővítés uniós jóváhagyása miatt indítandó per ellenére – gőzerővel zajlanak az előkészületek.
A Roszatom kockázatai
Késedelmes munkavégzés, megkérdőjelezhető szakértelem, bizonytalan finanszírozás, súlyos környezeti veszélyek.
A Roszatom által épített finnországi és oroszországi atomerőművek körüli botrányok azt mutatják, megalapozottak a Roszatom megfelelő minőségbiztosításával és szakértelmével kapcsolatos aggályok – derül ki a most frissített „A Roszatom kockázatai” című Greenpeace-jelentésből. A finn nukleáris hatóság megállapította: a finn Hanhikivi erőmű terveit a Roszatom nem volt képes megfelelő időben és minőségben szállítani, ami a projekt csúszásához vezetett. Oroszországban a Leningrád II atomerőmű építését számos súlyos baleset kíséri, az építkezésen dolgozók a biztonságos és felelős munkavégzés feltételeinek hiányáról számoltak be (dokumentáció meghamisítása, tűzbiztonsági előírások figyelmen kívül hagyása, stb.).
A Pest megyei kormányhivatal tegnap nyilvánosságra hozta, hogy október 5-én jogerőre emelkedett Paks 2. környezetvédelmi engedélye. Mint emlékezetes, a szakmailag megkérdőjelezhető – a friss vizes hűtés hőszennyező hatását érdemben nem kezelő, a nukleáris hulladék kérdésével és az esetleges erőművi balesetek kockázataival egyáltalán nem foglalkozó – elsőfokú környezetvédelmi engedélyt a Greenpeace és az Energiaklub megfellebbezte, ugyanakkor a fellebbezést nem az első-, hanem a másodfokú hatóságnál nyújtották be, így az csak az előírt 30 napos határidő után érkezett meg az első fokon eljáró Baranya megyei kormányhivatalhoz, így azt a bíróság elutasította „A bíróság a jogerős végzésében megállapította, hogy a keresetlevél helytelen címre való küldése a felperesek önhibájának tekintendő tévedés volt, ezért az ebből eredő határidő mulasztás nem orvosolható” – írta az esetről az MTI.
A Pécsi Törvényszék döntésével elutasította a Greenpeace és az Energiaklub keresetét, amit a tervezett új paksi atomerőművi blokkok megvalósításához szükséges környezetvédelmi engedély ellen nyújtottak be. A döntéssel ellehetetlenült az, hogy magyar bíróság előtt folyhasson vita, és születhessen döntés a Paks II beruházás súlyos hiányosságokkal teli környezetvédelmi engedélyéről. Ez társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi szempontból is súlyosan érinti minden magyar ember jövőjét az egész XXI. században.
A Greenpeace Magyarország és az Energiaklub a sajtóból értesült arról, hogy a Pécsi Törvényszék másodfokon helybenhagyta a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság határozatát, mely formai okokra hivatkozva (a keresetlevél helytelen címre való küldése) elutasította a szervezetek Paks II környezeti hatásvizsgálati eljárásával kapcsolatos keresetlevelét. A Bíróság végzésével elmulasztotta figyelembe venni, hogy a zöld szervezetek keresete a környezet védelmére hivatott jogszabályok betartását kívánta előmozdítani, és ezért a keresetet az alkotmányos jogok védelmeként, közérdekvédelemként kellett volna értelmeznie.
Az Energiaklub és a Greenpeace álláspontja szerint a Törvényszék döntése méltánytalan és megalapozatlan. A Pécsi Törvényszék elutasító határozata kizárja mindkét környezetvédelmi szervezetet Magyarország XXI. századi jövőjét súlyosan befolyásoló, komoly hibákkal terhelt környezeti engedélyezési eljárás jogi felülvizsgálatából. “A keresetünk elutasításával továbbra is rendezetlen marad a nukleáris és radioaktív hulladékok kezelésének sorsa, egy esetleges paksi baleset esetén nincs megnyugtató válasz a lakosság védelmére, és nem születtek megfelelő garanciák a Duna védelmére sem,” – mondta Orbán Gábor, az Energiaklub igazgatója.
„Paks II alapvetően befolyásolná egész Magyarország sorsát, nem csak környezetünk állapotát, de hazánk versenyképességét és a magyar emberek biztonságát legalább a XXI. század végéig. A kereset elutasításával a Törvényszék megakadályozta, hogy ezekről a nyitva hagyott kérdésekről társadalmi vita folyhasson az igazságszolgáltatás bevonásával,” – nyilatkozta Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse.
Az Energiaklub a Strasbourgi emberi jogi bíróságon folytatja tovább a küzdelmet, mert a környezetvédelmi engedélyt kiadó hatóság olyan súlyos problémákat hagyott figyelmen kívül, amelyek a környezet- és a magyar lakosság biztonságát is veszélyeztetik.
A még mindig csak tervezési-engedélyezési fázisban lévő, az Európai Bíróság feltételezhető közbelépése miatt bizonytalan kimenetelű beruházásra eddig mintegy 200 milliárd forintot fordított a magyar állam. A pénzköltés átgondoltságára jellemző, hogy – amint az az LMP minapi adatkérése nyomán kiderült – a bővítés finanszírozását célzó orosz euróhitel rendelkezésre tartása eddig bő egymillió euróba (több mint 300 millió forintba) került, miközben, ha hihetünk a miniszterelnökséget vezető Lázár János korábbi bejelentésének, a kormány talán le sem hívja majd a hitelt, mivel pillanatnyilag a pénzpiacról történő finanszírozás jóval olcsóbb lehetőségnek tűnik.
Nagyon drága az atom
A teljes ciklust tekintve a nukleáris technológia egységköltsége már ma többszöröse a legtöbb alternatív energiahasznosításénak – értett egyet közönségkérdésre tegnap a néhai miniszterelnök fia, Antall Péter vezette, kormányközeli Antall József Tudásközpont konferenciáján Jürgen Kropp, a Potsdam Institute for Climate Impact Research elnökhelyettese, valamint Daniel Scholten, a delfti műszaki egyetem geopolitikai és megújulóenergetikai szakértője. A Susco Budapest 2017 elnevezésű, a fenntartható energiagazdálkodásról és -tárolásról szóló konferencia első körének felszólalói alapvetően az Európai Bizottság "okos megoldásokra" épülő energetikai elképzeléseit ismertetve egyetlen szót se ejtettek az Orbán-kabinet által központiként kezelt atomenergiáról. A két szakértő leszögezte: az egyre növekvő nukleáris költségek miatt ma azt se tudni, valaha megtérül-e egy ilyen beruházás. A megújuló energia térnyerése miatt ugyanakkor megtérülési esélyei romlanak. Mint emlékezetes: Lázár János kancelláriaminiszter a téma kapcsán rendre úgy fogalmaz: ma már senki se vitatja, az atom a legolcsóbb– írta a Népszava.
Frissítés: A cikk megjelenése után tegnap délután reagált a Roszatom. A közleményüket teljes egészében közöljük:
„A Roszatom egyetlen oroszországi vagy külföldi projektjét sem halasztották el és nem is fogják elhalasztani. Nem született döntés a határidők módosításáról sem. A Kommerszant című kiadványban egy oroszországi belső vitáról van szó. Ez a helyzet semmilyen formában nem érinti a Roszatom nemzetközi projektjeit és az új oroszországi referenciablokkok építését. Mindazonáltal a Paks II. Atomerőműnek már van referenciája.”
