A 23. klímakonferenciának is vége

2017. november 19. 14:36

A 23. klímakonferenciának is vége

Sikeres volt az ENSZ klímakonferenciája, mondta a németországi Bonn városában megrendezett tanácskozás elnöke, az esemény zárónapján. Az eredetileg péntek estig tartó tanácskozás végül tegnap, szombat hajnalban ért véget. Negyedmillióan halnak majd meg a klímaváltozás miatt.

A résztvevő csaknem kétszáz ország küldöttei megállapodtak, hogy megvizsgálják a jelenlegi terveket az üvegházhatású gázok további csökkentésére- tudósít az Euronews.  Nagyon örülnünk kell annak, hogy sikeres volt a klímakonferencia. Elvégeztük a feladatunkat, haladni tudtunk a párizsi klímaegyezményben leírtak megvalósításában, illetve előkészítettük a jövő évi klímacsúcson elérni kívánt további fontos lépéseket – mondta Frank Bainimarama, a konferencia elnöke.

2018-ban a lengyelországi Katovice lesz a helyszíne az ENSZ klímakonferenciájának, decemberben. A jövő évi csúcson véglegesítik a párizsi klímaegyezményben rögzített célok eléréséhez szükséges szabályokat, miután az ENSZ októberben kiadja jelentését, arról, hogy tartható-e a vállalt maximális hőmérsékletnövekedés.   

 


Negyedmillióan halnak majd meg a klímaváltozás miatt.

 

Negyedmillióan halnak majd meg a klímaváltozás miatt.

Ahol magasabb a légszennyezettség, több a légrendszeri megbetegedés, de a mentális rendellenség, depresszió és szorongás aránya is magasabb. A klímaváltozás előidézésével a saját egészségünket is aláástuk: rengeteg olyan egészségügyi kockázat van, amely a globális felmelegedés súlyosbodásával egyre növekszik - főleg a fejlődő országokban siralmas a helyzet.

A bonni ENSZ-klímakonferencián (COP23) komoly vitapont volt az úgynevezett Fejlődő Kis Szigetországok (Small Island Developing States, SIDS) helyzete, mivel ezek az államok rendkívül sérülékenyek a klímaváltozás okozta környezeti hatásokra. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint ezeket az országokat extrém módon fenyegeti a hirtelen változó és heves időjárás, a tengerszint növekedése és a fertőző betegségek terjedése, mindhez szervesen hozzájárul a globális felmelegedés is.

A beszélgetést a COP23-at rendező ország, a Fidzsi-szigeteki Köztársaság kezdeményezte, mivel ő is közvetlenül veszélyben van, hiszen a SIDS-hez tartozik, amely az ENSZ besorolása szerint listázza a legfejletlenebb szigetországokat. Ezek az államok jellemzően nagyon szerencsétlen természeti adottságokkal rendelkeznek, már ami a klímaváltozás okozta problémákat illeti:
kicsi a népességük, de rohamosan növekszik,
korlátozottak a természeti erőforrásaik,
sérülékenyek a természeti katasztrófákkal és a gazdasági sokkhatásokkal szemben,
a nemzetközi kereskedelemtől extrém módon függenek.

A SIDS kategóriáját még 1992-ben hozták létre a riói Környezet- és Fejlődés konferencián, aztán 1994-ben az ENSZ megfogalmazta a Barbados Akciótervet, amely a felzárkóztatásukra jött létre. Most azonban újabb tervekre van szükség, hiszen a kis szigetországok a legveszélyeztetettebbek a tengerszint emelkedése és az extrém időjárás miatt.

Tudás és technológia kell

Ennek egyik első lépése a klímaváltozás egészségügyi hatásait megoldani kívánó tervezet, amely arra irányul, hogy a szigetországokat felvértezzék a túléléshez szükséges egészségügyi tudással, felszereléssel és technológiával. A tervezet szerint a fejlett, gazdag országok feladata, hogy segítsenek a szigeteknek, az ideális pedig az lenne, ha megháromszoroznák a nemzetközi támogatást. Ez soknak tűnik, pedig egyáltalán nem az: a klímaváltozás egészségügyi hatásainak mérséklésére egyelőre az egész klímaköltségvetés mindössze 1,5 százalékát csoportosítják. De nem kizárólag a SIDS-országok vannak veszélyben, ha a globális felmelegedés egészségügyi problémáit nézzük.
Brutális szmog Delhiben

A WHO 2017-es statisztikái szerint várhatóan 2030 és 2050 között évente 250 ezer ember halála lesz köthető a klímaváltozáshoz, és bár ennek nagy része a fejlődő országokból kerül majd ki, a légszennyezettség és a stressz miatt fokozott veszélyben vannak a fejlett országok lakói is. Jó példa erre az, hogy jelenleg mintegy 300 millió ember asztmás a világon, az extrém hőhullámok miatt azonban a betegség sokkal inkább előre tör majd a jövőben.

Brutális szmog Delhiben
November eleje óta minden eddigit meghaladó légszennyezettséggel küzd India fővárosa. Napi ötven szál cigi, már mérni sem lehetett a szmogot Delhiben.

A fejlődő országokat sújtja leginkább a szennyezett levegő is, ennek pedig nem kizárólag egy légrendszeri megbetegedés a következménye – bár ez is rengeteg áldozatot szed, 2012-ben például hárommillió ember halt meg a légszennyezettség miatt világszerte -, de a mentális egészségünket is jelentősen rontja. Egy friss kutatás kimutatta, hogy a mentális rendellenességek, depresszió és szorongás aránya magasabb volt azokon a területeken, ahol a finom szennyező részecskék koncentrációja is nagyobb.

Drága dolog a környezetszennyezés

A 24.hu szerint egyértelmű tehát, hogy nem kizárólag a növekvő tengerszinttel vagy az egyre pusztítóbb viharokkal kell számolnunk, hanem a klímaváltozás hosszabb távú, az egészségre vonatkozó aspektusaival is. Ez gazdaságilag is az előnyünkre válhat: a WHO szerint 2030-ig évente körülbelül 2-4 milliárd dollárnyi pénz megy el arra, hogy a klímaváltozás közvetlen egészségügyi következményeit mérsékeljük. Ennél már az is olcsóbb, ha inkább mégsem szennyezzük a környezetet, és reménykedünk, hogy még időben abbahagytuk ahhoz, hogy a bolygó visszaépítse önmagát.




Kapcsolódó anyagok COP23 – Beszéd helyett ültess!
COP23 – Nemek közti esélyegyenlő(tlen)ség
Mindannyian egy kenuban evezünk. A greenfo tudósítója a bonni COP23 ról
Most dőlhet el a klímaegyezmény sorsa
Globális klímapolitika - érdekek és kompromisszumok
Nemzetközi támogatások a közös fenntarthatósági célokért

Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés