Az MTA állásfoglalása a precíziós gén- és genomszerkesztésről

2017. december 18. 22:21

Az MTA állásfoglalása a precíziós gén- és genomszerkesztésről

Ellenszavazat nélkül fogadta el a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöksége azt az állásfoglalást, amelyet a három élettudományi osztály - a biológiai, orvosi és agrárosztály - készített napjaink egy legfontosabb tudományos módszeréről, a gyógyítás és a mezőgazdaság előtt is óriási lehetőségeket nyitó genomszerkesztésről.

Az MTA egyik legfontosabb megállapítása, hogy a genomszerkesztés mint precíziós nemesítés alapvetően különbözhet a genetikailag módosított organizmusok (GMO) létrehozásától. Az állásfoglalás szerint társadalmi vitára és tájékoztatásra van szükség az új genomszerkesztési módszerek lehetőségeiről és esetleges kockázatairól - közölte az MTA.

Közleményük szerint az utóbbi évek forradalmi változásokat hoztak az élettudományokban, elsősorban a genetikában, főleg a genomszerkesztés megjelenése és robbanásszerű térhódítása miatt. A közleményben úgy fogalmaznak, a genomszerkesztéssel olyan módszerek kerültek a kezünkbe, amelyekkel tetszés szerint, a korábbiaknál jóval pontosabban módosíthatjuk egy élőlény genetikai állományát (genomját), akárcsak egy szöveget a Wordben. Úgy vélik: a genomszerkesztés esetében talán minden korábbinál markánsabban látható, hogy a törvényhozás nem képes lépést tartani a technológiai fejlődéssel. A genomszerkesztés esetében is innovációs hátrányt jelent a szabályozási késedelem.

Mint írják, míg az Egyesült Államok és Kína már lépett a gazdasági potenciált jelentő technológia szabályozásában, az Európai Unió még nem. A közlemény szerint valós veszély, hogy Magyarország és Európa számára a bizonytalanság hátrányt jelent a nemzetközi kutatási és innovációs versenyben. Mint a közleményben felidézik, az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) néhány hónapja állásfoglalást adott ki, melyben észszerűbb, a genomszerkesztési módszerek valódi lehetőségeihez és kockázataihoz igazodó szabályozást sürgetnek.

Most a Magyar Tudományos Akadémia is állást foglalt a témában.

A tájékoztatás szerint, az MTA egyik legfontosabb megállapítása, összhangban az európai akadémiákkal, hogy a genomszerkesztés mint precíziós nemesítés alapvetően különbözhet a genetikailag módosított organizmusok (GMO) létrehozásától. A genomszerkesztés esetében lehetőség van arra, hogy más fajból származó, idegen gén beépítése nélkül lehessen az élő szervezetek tulajdonságait jobbítani. A genomszerkesztés során a megtervezett DNS-módosítás a természetben is lejátszódó folyamatokhoz hasonlóan valósítható meg, a korábbiaknál sokkal precízebben, ezzel is csökkentve a nem kívánt hatások kockázatát - fejtik ki. Mint írják, tudományos szempontok támasztják alá, hogy a genomszerkesztést - követve az EASAC ajánlását - a hazai szabályozás ne tekintse GMO-nak, így az Alaptörvénybe sem ütközne az ilyen szervezetek hasznosítása. A genomszerkesztés elterjedőben lévő, új nemesítési módszer, amelynek máris számos mezőgazdasági alkalmazási lehetősége van, mint például az így kialakított betegség- vagy vírusrezisztens tenyészanyagok.

Az orvosi alkalmazások között kiemelendő, hogy megfelelő etikai szabályozás mellett kezelhetővé válhatnának olyan genetikai betegségek, melyeket egyetlen mutáció okoz (ilyen betegségből nagyjából 8000 ismert). A genomszerkesztés lehetővé teheti új, a baktériumok, élesztőgombák által korábban nem termelt, az emberi gyógyászatban vagy élelmezésben használható fehérjék hatékony előállítását - részletezik a közleményben.
Az MTA állásfoglalása szerint társadalmi vitára és tájékoztatásra van szükség az új genomszerkesztési módszerek - különösen a legelterjedtebb CRISPR/Cas9 technológia - lehetőségeiről és esetleges kockázatairól. A tájékoztatásban fontosnak nevezik, hogy az új ismeretek az oktatásban is helyet kapjanak. Az élettudományi osztályok által támogatott előterjesztést Dudits Dénes, Kosztolányi György és Venetianer Pál, az MTA rendes tagjai készítették 2017. október 30 - án. Az előterjesztést 2017. november 28 - án ellenszavazat nélkül támogatta és fogadta el az MTA Elnöksége.
Az állásfoglalás teljes szövege: MTA állásfoglalás genomszerkesztés (302 KB pdf.)

A hírre reagált Darvas Béla ökotoxikológus professzor:

Az előterjesztők közül a szegedi DuditsDénes agrármérnök (a "szakmáján" belül aligha a többségi véleményt képviseli), Venetianer Pál vele egy munkahelyen (MTA Szegedi Biológiai Központ) biokémikus, míg a pécsi Kosztolányi György gyermekgyógyász. Mindhárman nyugdíjasok. A különféle tudományterületek együttes kezelése az alapelvnek sem felel meg, ami a géntechnológiával előállított (a genomszerkesztés is ilyen, ne tessék viccelni) termékek esetről esetre való megítélését hirdeti. Ne feledjem az EASAC civilszervezeti státuszú, az európai akadémiai kutatás egyik önjelölt tudománypolitikai szervezete. Véleményének túldimenzionálása nevetséges. Ettől függetlenül a géntechnológia európai újszabályozása elkerülhetetlen. A hazai géntörvény (így kormányzati kezelői) úgy húsz évet maradtak el a tudományterületi történésektől, ami tarthatatlan. A genetikai alapú változástatások megértése még biológiai képzettséggel is képességet próbáló. Jogi képzettséggel viszont lehetetlen, miközben a mezőgazdaság irányítói közülük kerülnek ki.




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés