Madocsai mese – nem kell a sóder

2018. március 25. 16:34

Madocsai mese – nem kell a sóder

Hol volt, hol nem volt a Duna jobb partján a védett ártéri erdő szomszédságában egy 140 hektáros jó minőségű termőföld alatta kiváló kavics-és homokréteggel, mely felkeltette egy cég érdeklődését. A jó kapcsolatú NER-barát cég ide tervez egy bányát, mely megkeserítené a helyiek életét. És bár a madocsaiak tiltakoznak, a 14 Km-re levő Pakson tervezett államilag kiemelt atomerőmű beruházásnak áldozatául eshetnek a környező védett élővilággal együtt is.

Levelemet Tolna megye egy Duna-parti településéről, Madocsáról írom Önöknek az aggódó madocsai lakosok nevében. Madocsát és környezetünket most veszély fenyegeti; településünk külterületén, lakóházainktól 1 km távolságra, a Duna-part és az árvízvédelmi gát közelében egy befektető cég közel 140 hektáron tervezi egy 42 évre elegendő készlettel rendelkező kavics-és homokbánya megnyitását. Mindez felborítaná nemcsak nyugalmunkat, falunk életét, de káros hatással lenne a természetre, a Duna-partunkra, Natura 2000-es természetvédelmi területünkre, védett szlavón tölgyesünkre és az ott fészkelő rétisas párra valamint további védett fajokra - írták a greenfonak a településükért aggódó lokálpatrióták.

Madocsáról sokat elárul, hogy 2015-ben megnyertük a WWF által szervezett Nagy Ugrás elnevezésű kihívást. Két éve bemutattuk elkötelezettségünket a helyi természeti értékek mellett, most egy emberként állunk ki a szeretett falunk védelme érdekében. 

A kavicsbánya megnyitásának tervéről tudomást szerezve a falu lakossága összefogott, együttes erővel próbálunk tenni a bánya megnyitása ellen. Ma Magyarországon sajnos sok szerencsétlenül járt települést találni, ahol nem sikerült megakadályozni a bányanyitást. Az ő kálváriájukat olvasva egyértelművé vált, hogy mi forog kockán; Madocsa a tét. Egy egész falu, ahol mindezidáig nyugalom volt, életünk része volt a természet, a Duna-part. Most azonban felbolydult a település, félünk. Félünk nemcsak attól, hogy tönkre mennek útjaink, elértéktelenednek a sok esetben saját kezünkkel épített házaink, hanem félünk attól a környezetrombolástól is, ami Madocsára és határára vár, ha engedélyezik a bánya megnyitását.

Mi lesz a Duna-partunkkal, a földjeinkkel, amik olyan sok gazdának adnak megélhetést, mi lesz a megmaradó, értékét vesztett szántóföldekkel, mi lesz a 200 méterre lévő Natura 2000-es területünkkel, melyet ketté akarnak vágni egy sóderszállító pályával, és egy berakodó kikötőt akarnak ott építeni. Elköltöznek a vadak, kiszáradnak a növények… Hova megyünk kirándulni, horgászni, biciklizni, sétálni, hol tologatjuk a babakocsit, hova küldjük játszani a gyerekeinket…?

Hogy mi alapozza meg félelmünket, a teljesség igénye nélkül az alábbiakban foglaljuk össze.

A bányára kijelölt területen 2016-ban kutatási tevékenységet folytattak, melynek eredményeképpen megállapításra került, hogy 42 évvel számolva, évi 1 millió tonna kavics kitermelésére elegendő nyersanyag található a mélyben. A bányavállalkozó elkészítette a környezeti hatástanulmányt, mely Madocsa környezetére gyakorolt hatásait mutatja be. Elolvasása és értelmezése után azonban rengeteg kérdés, észrevétel merült fel, főképp azért, mert annak összes fejezete azt akarja bizonyítani, hogy a bányászat minden különösebb megkötés nélkül folytatható, sehol nem merül fel olyan dolog, ami miatt aggódnunk kellene, veszélyt hordozna, és ami miatt a bányászat korlátozásokba ütközne. Ha a készítője mégis valami veszélyforrást, vagy akadályt talált, akkor azt elbagatellizálja, nemes egyszerűséggel kihagyja. Azonban a laikus olvasó számára is szemet szúrnak a rejtett „hibák”. A hatástanulmánnyal kapcsolatosan a megadott határidőre megtettük észrevételeinket, melyek közül néhányat felsorolunk.

A hatástanulmány az összes mellékletével együtt a kormányhivatal honlapján elérhető >>> 

A készítők egyetlen mondatban említették azt a hatást, amely az összes ilyen bánya esetében az egyik legkritikusabb: a talajvízszint csökkenése a bánya körül. A vízszintcsökkenés hatását a tanulmány arra hivatkozva nem vizsgálja részletese, hogy korábban még nem volt ilyen vizsgálat, holott nyilvánvaló, hogy a talajvízszint csökkenése rossz hatással lenne a bánya körzetében lévő szántók és a környező erdők vízháztartására. Ezáltal a szántóföldek elértéktelenednek, és sokkal könnyebben átsorolhatóvá válnak további bányaterületté. A tanulmány szintén nem tér ki arra, hogy a kiemelten árvízveszélyes területen (amilyen Madocsa is), milyen hatása van egy, az árvízvédelmi gáttól 200 méterre létesülő 20-25 méter mély bányagödörnek, amely a mélyben húzódó kavicsrétegen keresztül összeköttetésben van a folyóval. Az ilyen irányú vizsgálat elmaradásának és a megfelelő következtetések levonásának elmaradása óriási katasztrófa kockázatát hordozza magában


Ki vetett szemet a sóderre? Helyi érdekű tenderarisztokraták

A kavicsbányát tervező cég a NER kegyeltjének tűnik, tulajdonosai egyéb érdekeltségeihez ömlik a közpénz. A Bet-Bau egyik tagját ráadásul ugyanúgy hívják, mint a Fidesz egyik 2014-es pártfinanszírozóját – hogy ez véletlen azonosság-e csak, a cégnél igyekezünk tisztázni, reméljük, sikerül -írta az átlátszó, felderítve a tulajdonosi érdekhálót.

A Bet-Bau Kft.-t 2010-ben alapították, jelenlegi tulajdonosai a bólyi Schumann József Róbert, a szekszárdi Németh Tibor és a szintén szekszárdi Vass-család: Vass Péter, Vassné Koleszár Koletta és Vass Lászlóné, a legnagyobb üzletrész Vassné Koleszár Kolettáé. Vasséknak betongyártó üzemük van Szekszárdon, ami 2009-2014 között több mint 150 millió forint uniós támogatást nyert el, és közbeszerzéseket is sikerült kapnia a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft.-től. Szintén az ő érdekeltségük a Vass-Villa Vendégház a tolnai megyeszékhelyen, a működési engedély Vassné Koleszár Koletta nevére szól. Vass Péter pedig felügyelő-bizottsági tag a Szekszárd fideszes önkormányzata tulajdonában lévő Szekszárdi Sportközpont Közhasznú Nonprofit Kft.-ben.

A szintén Bet-Bau-tulajdonos Németh Tibor egyéb cégtisztségek mellett az Ecoeline Zrt. vezérigazgatója is. Erről a cégről írta korábban a 444, hogy konzorciumvezetőként elnyert egy jelentős, 2,4 milliárd forintos közbeszerzést a regionális vízművek által kezelt önkormányzati vagyon felmérésére. A csapattól nem állnak távol a vízmű-ügyek. Németh fb-tag volt a kétezres években a bólyi Délvíz Viziközmű Szolgáltató Zrt.-ben, amelynek vezérigazgatója jelenleg is Schumann. Kettejük neve rendre felbukkan a kapcsolódó bonyolult cégháló több tagjában is. A Délvíz szintén szépen tarol a közbeszerzéseken, legutóbb, tavaly decemberben 1,8 milliárdos tendert húztak be a Németh-féle Ecoeline-nal közösen. Vízközművekkel kapcsolatos vállalkozás szerződést kötnek a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nkft.-vel.


Kutatómunkánk eredményeképpen megállapítható, hogy ekkora méretű bánya nincs a Duna egész nemzetközi szakaszán sem ilyen közel az árvízvédelmi gáttól. A vizsgálat a lakosságot érő zaj- és porterhelés számításoknál más bányákban mért adatokat vesz alapul. Ezek az adatok azonban nem hitelt érdemlően lettek rögzítve, így a Madocsa esetében kapott, éppen a határérték alatti zaj- és porterhelési eredmények nem megnyugtatók. A dokumentum készítője nem kalkulál a bánya területén kívüli szállítási útvonalon felvert por hatásával, mely várhatóan kirakódik az útvonal melletti vetésekre. A napi 110 forduló azt jelenti, hogy 5 percenként elhalad majd egy teherautó a földúton, amely nyáron nagy port fog kavarni. Ez a por a levelekre és a termésre lerakódva kárt okoz majd a gazdáknak.

Még érintetlen Duna-part Madocsa környékén Még érintetlen Duna-part Madocsa környékén
A képre kattintva galéria nyílik.

Amennyiben a szállítás mégis a vízi útvonalon zajlana, az a Duna partján egy újabb kikötő építésével, a Duna mellett húzódó ökológiai folyosó kettévágásával járna. A kijelölt bányaterülettől 200 méterre Natura 2000-es természetvédelmi terület fekszik a Duna árterében, valamint a bányaterület és a falu között elterülő legelőn, amely szintén Natura 2000-es terület, ahol ürgék élnek. Ezeket a területeket direkt hatásként érinti a zaj-és levegőszennyezés, nemkülönben ismételten a talajvízszint csökkenés. A szállítószalagot és a szervizutat a Natura 2000-es területen keresztül, 10 méter szélességben tervezik átvezetni, melynek hatásáról a tanulmány könnyelműen csak annyit ír, hogy számolni kell az ott élő állatok elvándorlásával.

Felbecsülhetetlen érték, hogy a jelenlegi partszakasz nincs lebetonozva, nincs elsimítva, nincs „fejlesztve”. Ha ide építésre kerül egy sóderberakó, az egyértelműen visszafordíthatatlan környezetkárosítással járna. Aminek eredményeképpen a terület elveszítené mindazt, ami jelenleg egyedivé, értékessé teszi. A meglévő értéke felbecsülhetetlen. Nem csak Madocsáról, hanem a környékbeli településekről is idejárnak horgászok, családok kikapcsolódni, és felfedezni mindazt, amit az érintetlen természet nyújthat. Ezt venné el az emberektől egy állandó zajjal, porral, és mérhetetlen forgalommal járó nem szükségszerű bánya megnyitása. A közeli erdőben védett rétisas él, de ezenkívül sok más madár, vad is van, amivel a hatástanulmány nem foglalkozik. A Natura 2000-es terület „felmérését” szeptemberi időpontban végezték el, mely véleményünk szerint nem alkalmas arra, hogy az ott lévő élővilágot tanulmányozzák. A helyiek számára ugyanakkor ismert látogató a hód, és ritkábban a fekete gólya is. A területen vonuló madarak tömegei állnak meg táplálkozni, vegetációs időszakban költeni, köztük a természetvédelem szimbóluma, a nagy kócsag is.

A bányatevékenység során keletkező zaj, por és forgalom következtében a vadak számára élhető környezet tovább szűkül, ezáltal a fajdiverzitás további csökkenését eredményezi. A szállítási területről további 1000 ha területről űzné el a vadakat. A tervezett bányaterület közvetlen közelében védett, fokozottan sérülékeny vízbázisok találhatók. A hatásvizsgálat nem tér ki kellő mélységben arra, hogy a bánya megnyitása hosszú távon milyen hatással lenne az ivóvízkészletekre, holott nyilvánvaló, hogy egy 139 hektáros tájseb komoly kockázatot jelent az alatta húzódó vizekre, hisz épp a szűrőréteget távolítanák el. Az a pár személyes cég, amelyik kiszemelte a falunkat a bánya nyitásra, az újonnan épülő erőműre hivatkozik. Azt „mondják”, hogy az új erőmű építéséhez is szükség van a kavicsra. Ami talán igaz is. Azonban nem 42 évig és nem ekkora területen. Könnyen ki lehet számolni, hogy az új blokkok megépítéséhez szükséges kavicsot maximum másfél év alatt ki lehet termelni. Hova viszik a maradék 40 és fél évben a kavicsot és miért hivatkoznak az erőműre?

Az új erőmű építését teljes mellszélességgel támogatja a településünk, mint ahogy tette ezidáig is. Egy nyereségorientált magáncég felvirágoztatását azonban nem. Délegyháza települést meglátogatva tudomásunkra jutott az is, hogy ott újonnan nyíló, vagy bővíteni kívánt kavicsbányák esetében is az új erőműre hivatkoznak, mely megalapozza azt a gyanúnkat, hogy ez csak egy mondvacsinált érv, melynek semmi alapja nincs. A kavicsbánya megnyitása elleni tevékenységünk során felkerestünk a Levegő Munkacsoportot, akik támogatásukról biztosítottak.

Még érintetlen Duna-part Madocsa környékén Még érintetlen Duna-part Madocsa környékén
A képre kattintva galéria nyílik.

 A Facebookon működik a Madocsáért csoport, mely több, mint 770 lelkes tagot számlál, mely véleményünk szerint lefedi a falu lakosságát (közel 2000 fő, melyből ha egy családban akár csak egy ember is tagja a csoportnak, már értesülni tud) Szintén a Facebookon bányaellenes logókkal, profilképekkel, cikkek megosztásával tiltakozunk.

Elindítottuk a helyi népszavazást a kavicsbánya megnyitása ellen, kérdéseinket hivatalosan is elfogadták.
Az itt élők tiltakoznak a tervezett kavicsbánya létesítése ellen, amely az erőművi beruházáshoz termelné az építőanyagot. Az aláírásgyűjtési akciót követően március 23-án döntött a helyi választási bizottság, lehet voksolni. 

Február 26-án Süli János Paks2 miniszter tartott fórumot, ahol bár elmondta, hogy pillanatnyilag nem nemzetgazdasági érdek a madocsai bánya. A sok "egyelőre", "még", "pillanatnyilag" és a "törvényes keretek között lesz csak bánya Madocsán" frázisok miatt továbbra sem vagyunk nyugodtak, sőt. Sajnos minden jel arra utal, hogy kiemelt beruházássá fogják minősíteni, annak ellenére, hogy tudomásunk szerint a Paks2-höz szükséges kavicsot máshonnan fogják szállítani.

Március 2-án, pénteken sikeresen lezajlott a saját fórumunk, több mint 300 madocsai vett részt rajta, de többen jöttek a környező településekről is.
 

 Vendégünk is volt Délegyházáról, aki őszinte, de sokkoló tájékoztatást adott az ottani helyzetről. Rá következő hétfőn a bányavállalkozó tartott volna fórumot. A fórumra egyetlen ember sem ment be, viszont kint körülbelül 300 ember demonstrált.

 

A témában 2018. május 24. napján a Tolna Megyei Kormányhivatal közmeghallgatást tart, célunk, hogy felkészülten nyilváníthassuk ki véleményünket, felsorakoztathassuk ellenérveinket. Madocsa tehát bajban van, de a lakosság összefogott, hogy együtt – a szakértők és természetvédő szervezetek segítségével – megakadályozzuk a bánya létesítését.
A közmeghallgatás pontos időpontja: 2018. május 24. (csütörtök) 18:00 óra, Faluház, Madocsa Fő u. 14.




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés