Milliók egészségét és életét veszélyezteti a klímaváltozás a legújabb éghajlati jelentés szerint

Lehoczky Annamária greenfo

2018. október 8. 19:27

Milliók egészségét és életét veszélyezteti a klímaváltozás a legújabb éghajlati jelentés szerint

Minél tovább engedjük, hogy fokozódjon a globális éghajlatváltozás, annál nagyobb veszélynek tesszük ki a földlakók életét és egészségét. Röviden így lehetne összefoglalni a ma megjelent eddigi legátfogóbb éghajlati jelentés üzenetét. Egy egész héten át ülésezett a koreai Incheon-ban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC, a klímaváltozással foglalkozó vezető tudósok széles csoportja), hogy véglegesítsék a mérföldkőnek számító dokumentumot, amely a legfrissebb tudományos ismeretekkel és tanácsokkal látja el a kormányokat az éghajlatváltozás okairól, hatásairól és a megoldási lehetőségekről.

Az 1850-es évek óta rendületlenül növekvő üvegházhatású gázkibocsátásoknak köszönhetően máris átlagosan 1 °C-kal melegebb világban élünk, mint az ipari forradalom kezdetekor ükszüleink. A ma megjelent éghajlati jelentés (IPCC Special Report on 1.5°C) pedig megerősítette, hogy ekkora mértékű melegedés kedvezőtlen irányba módosított bizonyos, az emberi egészséget befolyásoló tényezőket, mint például az extrém időjárási események és hőhullámok, vagy az élelmiszerbiztonság. Ráadásul az éghajlatváltozás további fokozódásával e tényezők az életviszonyokat még inkább rontják. Azonban a klímaváltozás káros hatásai földrajzilag nem egységesen oszlanak el: a szegényebb régiók jobban szenvednek majd megfelelő alkalmazkodási stratégia és erőforrások híján. A jelentés szerint, a gyarapodó hőhullámokat a városok lakossága is megsínyli, 1,5 °C-os átlagos melegedés esetén kétszer annyi megaváros kerülne hőstressz alá, mint jelenleg, vagyis 350 millió ember lenne kitéve a hőstressz veszélyének 2050-re.

Éves átlaghőmérsékleti anomáliák a világ országaiban, 1880-2017. Az animációt Antti Lipponen készítette NASA GISTEMP adatok alapján.   Katt a képre!

Az IPCC 1,5 °C-ra vonatkozó Külön Jelentésében tudósok arra keresték a választ, hogy a világ képes-e, illetve hogyan képes megfelelni a 2015-ös Párizsi Megállapodásban leírt „törekvéseknek”, azaz, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedése ne haladja meg a 2 °C-ot, de lehetőleg maradjon 1,5 °C alatt. A jelentés azonban nem véletlenül a szűkebb határértéket vette figyelembe, ugyanis már az 1,5 °C-on túli melegedés drasztikus következményekkel járhat, például az alacsonyan fekvő területek és szigetállamok néhány évtizeden belül eltűnhetnek a tenger színe alatt.  

Az épp 30. születésnapját ünneplő Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) rendszeresen közétett jelentésekben foglalja össze nagyjából 5-7 évente az éghajlatváltozásra vonatkozó legújabb tudományos ismereteket, többezer vezető szakértő részvételével. Az elmúlt három évtized során a testület jelentései egyre több bizonyítékkal alátámasztva elemzik az ember által okozott globális éghajlatváltozást és figyelmeztetnek az egyre kockázatosabb következményekre. A Külön Jelentés tehát a 2014-ben befejezett Ötödik és a 2021-re várható Hatodik IPCC jelentések között kiemelt szerepet játszik a klímapolitikai vállalások megalapozásában. 

Kristie Ebi, a Külön Jelentés vezető szerzője és a kapcsolódó Egészségügyi Jelentés társzerzője szerint „a kibocsátások gyors csökkentése ellenére is a globális melegedés mértéke várhatóan eléri majd a további 0,5 °C-ot 2030 és 2052 között”, a jelenlegi 1 °C-hoz hozzáadódva. Ezért „ez a jelentés még ambiciózusabb cselekvést sürget az éghajlatváltozás okainak és hatásainak mérséklése és a megváltozott viszonyokhoz való alkalmazkodás érdekében” – tette hozzá Kristie Ebi.  

Ellentétben a korábbi IPCC dokumentumokkal, ebben a Külön Jelentésben a lehetséges megoldásokat és módszereket is részletesebben tárgyalják a szerzők. Ez az éghajlatváltozáshoz kötődő más szakmai/tudományos területek szakértőinek szélesebb körű bevonásával volt lehetséges. Így külön fejezetet szenteltek például annak, hogy milyen társadalmi-gazdasági átalakulások szükségesek az 1,5 °C-os cél eléréséhez, ehhez irányelveket is megfogalmazva. Egy másik, szintén több szakma ismereteit egyesítő fejezetben arra adnak útmutatást, hogy miként kapcsolható össze az éghajlatváltozás elleni küzdelem a szegénység és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésével, illetve a fenntarthatósági célokkal. 

A jelentés tehát világossá teszi a döntéshozók számára, hogy az éghajlat védelmében tett lépések számtalan előnyt hordoznak magukban a gazdasági stabilitásra és jólétre nézve is.  „Gyakorlatilag bármelyik stratégia, amelyik az éghajlatváltozás mérséklésére irányul, az emberi egészségre is pozitívan hatna” – állítja Andrew Shindell, a Külön Jelentés vezető szerzője. Egy másik szerző, Diarmid Campbell-Lendrum, az Egészségügyi Világszervezet Klímaváltozásért és Egészségügyért Csoport vezetője szerint „minél gyorsabban csökkentjük a kibocsátásokat, annál több életet menthetünk meg a légszennyezés okozta korai elhalálozástól, ami jelenleg 8 halálesetből 1-ért felelős”.


A Külön Jelentést épp két hónappal az éves klímacsúcs, az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciája (COP24) előtt hozták nyilvánosságra, ezzel is nyomást gyakorolva a lengyelországi Katowice-ben összegyűlő nemzeti tárgyaló delegációkra. Magasak az elvárások a klímacsúcs eredményeit illetően, ugyanis a tervek szerint 2018-ra véglegesíteni kell az ún. Párizsi szabálykönyvet, amely konkrét szabályokat fogalmaz majd meg arra vonatkozóan, hogy mit és hogyan kell beleszámolni az országok kibocsátáscsökkentési vállalásaiba (NDCs), hogy a nemzetek hogyan ellenőrzik és kommunikálják a megtett lépéseket, illetve, hogy mire és mennyi pénzügyi támogatást adnának a fejlett országok a fejlődőknek. 

A Nobel-békedíjjal kitüntetett IPCC talán eddigi legnagyobb kihívását teljesítette az 1,5 °C-ra vonatkozó Külön Jelentés megalkotásával. A rendkívül sokrétű munka ezúttal nemcsak a tudományos tények magyarázatára és a vészharang – egyre hangosodó – kondítására szorítkozik, de megoldásokkal is szolgál. Úgy tűnik, az alacsony szénkibocsátású gazdaság felé vezető út, illetve utak egyre járhatóbbnak tűnnek, már csak a megfelelő politikai szándéknak kell társulnia. De miként Arthur Wyns, a kapcsolódó Egészségügyi Jelentés társzerzője fogalmazott: „Mi is lehetne jobb ok a klímaváltozás mérséklésére, mint hogy jobbá és biztonságosabbá tegyük az emberek életét?”

Az évtized legfontosabb ENSZ-jelentése az éghajlatváltozásról: sürgős és érdemi cselekvés kell Európában is

Az évtized legfontosabb ENSZ-jelentése az éghajlatváltozásról: sürgős és érdemi cselekvés kell Európában is

Azonnali hatékony intézkedésekkel, átfogó gazdasági szerkezetváltással elkerülhető a fokozódó éghajlatváltozás súlyos gazdasági, társadalmi és környezeti kárainak zöme. Erre hívja fel a figyelmet kilenc hazai szakmai szervezet az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) új jelentése alapján, amely jelentős hatással lesz a közelgő ENSZ-klímacsúcsra, valamint az uniós és nemzeti álláspontokra.

 




Kapcsolódó anyagok Egy közös üvegházban élünk

Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés