A klímatárgyalások utolsó napjain úgy tűnik a szokásosnál is mélyebb a diplomáciai holtpont, mintha inkább tágult volna a szakadék a különböző országcsoportok között. Habár az Európai Unió végre megállapodott a karbonsemlegességi célban, más nagykibocsátók nem mutatták annak jelét, hogy növelnék klímavédelmi vállalásaikat. Még ma reggelre sem készült olyan vázlat a Párizsi Megállapodás függőben levő végrehajtási szabályairól, ami mindenki számára elfogadható lenne. A meghosszabbított tárgyalások akár holnapig is elhúzódhatnak. Lehoczky Annamária tudósítása a COP25 utolsó napjairól.
Lassan de biztosan az európai karbonsemlegesség felé
Péntek hajnalban zárult a tanácskozás Brüsszelben, ahol az Európai Unió tagállamai között megszületett a régóta várt megállapodás a karbonsemlegesség elérése érdekében. Minden tagország vezetője elfogadta az uniós klímavédelmi célokat, vagyis, hogy a század közepére az EU nettó nulla üvegházgáz-kibocsátású legyen, ezzel az első karbonsemleges kontinenssé válva. Jennifer Morgan, a Greenpeace International vezetője szerint habár az EU 2030-as vállalásai még mindig nem elegek, „ez a döntés mindenképp úgy dinamizmust hoz a tárgyalásokra, és ez az, amit én látni akarok, hogy az EU azért van itt, hogy harcoljon, hogy együttműködjön a szigetországokkal, és megmutassa, hogy komolyan gondolja a haladást”.
A nyári vétó után most Lengyelország ugyan nem ellenezte a kitűzött EU célokat, de nem vállalt kötelezettséget a tervezetben foglaltak végrehajtására. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök értelmezésében ők így egy kiváltságos helyzetet nyertek, és a célokat „a saját ütemükben hajthatják végre”. A madridi klímacsúcson jelen levő megfigyelő szervezetek szerint azonban ez mégsem annyira kiváltságos helyzet, ugyanis a Green New Deal részeként klímatörvényt is ki fognak dolgozni jövőre Brüsszelben, ami minden EU tagállamot azok a célok végrehajtására fog kötelezni, így Lengyelországot is.
Mindeközben az Egyesült Királyságban nemzeti választások zajlottak, ahol Boris Johnson konzervatív miniszterelnök magas fölénnyel győzött. Ez azt is jelenti, hogy Johnson kiléptetheti a briteket az EU-ból a Brexit 2020. január 31-i határidejével, viszont onnantól a jövőbeli kapcsolatokról kezdődnének hosszú tárgyalások. A frissen megválasztott miniszterelnök reggeli beszédében megerősítette, hogy Nagy-Britannia továbbra is tartja magát a 2050-re vállalt karbonsemlegességi céljához. A jövő évi COP26 klímacsúcsot a skóciai Glasgow rendezi, amelynek elnöke a konzervatív párti politikus és korábbi energiáért felelős miniszter, Claire O’Neill lesz. A Brexitre készülve az elkövetkező hónapok kulcskérdése lesz tehát az Egyesült Királyság és EU közös klímaügyeinek rendezése.
Meghosszabbított tárgyalások
A tegnap éjszakába nyúló tárgyalások ma reggel folytatódtak, és könnyen lehet, hogy még holnapig meg kell hosszabbítani az üléseket. Úgy tűnik, hogy az idei tárgyalások egyik (és csaknem egyetlen) győztese a Gender Action Plan elfogadása, amely elismeri és támogatja mindazokat a klímavédelmi tevékenységeket, amelyek egyben erősítik a nemek közötti egyenlőséget, az emberi jogok érvényesülését, a társadalmi igazságosságot és az oktatást mindezekhez kötődően. Másik eredmény, hogy már több mint 70 ország benyújtott frissített klímatervezetet, azonban ahogy azt a spanyol környezeti miniszter asszony, Teresa Ribera összefoglalta: „A legnagyobb gazdaságú országok nem mutatnak akkora lelkesedést, mint kellene. Sőt, ellenkezőleg, épp a kicsi és közepes gazdasággal rendelkező államok tesznek meg minden tőlük telhetőt. Ám az Európai Uniótól jövő pozitív fejlemény [a karbonsemlegességi cél elfogadása] pozitívan befolyásolhatná az előbbieket.”
„Ezeknek a klímatárgyalásoknak az egyik legfőbb célja, hogy a Párizsi megállapodás integritását megőrizzük”, azaz, hogy a végrehajtását szolgáló eddig kidolgozott rendszerekbe ne kerüljenek bele olyan elemek, amik aláássák a klímavédelmi célokat – mondta el Laurence Tubiana, a Párizsi Megállapodás egyik megalkotója egy a klímacsúcs eddigi eredményeit értékelő pénteki sajtótájékoztatón. Itt elsősorban a karbonpiacok szabályaira utalt, és arra a – szó szerint idézve – „őrült elképzelésre”, hogy az országok felhasználhassák a 2020 előtti időszakból megmaradt karbonkreditjeiket a 2020 utáni kibocsátás-csökkentési kötelezettségeik csökkentésére. A karbonkreditek efféle felhasználása eddig Ausztrália klímatervében van benne, de az elképzelést támogatja többek között Brazília, Kína és India is. „Akik úgy vélik, ez a helyes hozzáállás, azok szerintem nem hisznek a Párizsi Megállapodás céljaiban” – bírálta ezt a nézetet Tubiana.
A ma reggelre elkészült új szabály-szövegek – többek között az új karbonpiaci mechanizmusról – nem sok változást tükröznek az országok álláspontjában, sokan rendkívül gyengének nevezték a megszövegezést. Ahhoz, hogy az új karbonpiacok szabályai megfelelően erősek legyenek, Costa Rica környezeti miniszterének vezetésével országok kis csoportja (köztük Svájc, Kolumbia, Marshall-szigetek) 11 alapelvet írt össze, amit „San Jose principles”-nek neveztek el. Kérdéses, hogy ezeket mennyiben lesznek képesek érvényesíteni a hátralevő szűkös időben. Civil csoportok eközben arra figyelmeztetnek, hogy a szövegből szinte teljes egészében eltávolították az emberi jogokra ás társadalmi igazságosságra való utalásokat, pedig ezek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy pl. az őslakosok érdekei érvényesüljenek egy őket is érintő energetikai nagyberuházás kapcsán. Emellett az éghajlatváltozás hatásaival szemben legsérülékenyebb országok, mint például a kis szigetországok szava sem jutott kellő mértékben érvényre eddig, tehát az éghajlatváltozás által okozott „károk és veszteségeket” enyhítő elkülönített pénzügyi forrásokról nincs említés a megfelelő fejezetben. Csak annyi szerepel az eddigi szövegben, hogy sürgetni kell a pénzügyi források előteremtését és ezen országok kapacitásbeli támogatását, például egy elkülönített szakmai csoport létrehozásával.
Az ambiciózus klímavédelmi vállalások mellett kiálló országcsoport, a High Ambition Coalition (a koalíció nagy szerepet játszott 2015-ben a Párizsi Megállapodás létrejöttében, tagja pl. az EU, Marshall-szigetek, Costa Rica, Fiji, Új-Zéland, Kanada) szintén elégedetlenségét fejezte ki az eddigi „haladással” és a szabályrendszer szövegezésével kapcsolatban. Ezidáig a klímacsúcs döntéseit összegző szöveg („COP decision”) nem tartalmaz határozott felhívást arra, hogy az országoknak növelniük kellene klímavédelmi vállalásaikat legkésőbb a következő Glasgow-i klímatárgyalások végéig. A High Ambition Coalition tegnapi sajtótájékoztatóján a tagországok vezetői viszont közölték, hogy ebből nem engednek, és Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke hangsúlyozta, hogy Glasgowba mindenkinek frissített klímatervvel kell érkeznie, amik végrehajtásáért felelősséget is vállalnak. „Nem sérülhet a Párizsi Megállapodás környezeti integritása” – mondta Timmermans utalva azokra az országokra, akik gyengítenék az új karbonpiaci mechanizmus szabályait. Az egyre frusztráltabb hangulatot jól mutatja Carlos Manuel Rodriguez, Costa Rica környezeti miniszterének tegnapi sajtótájékoztatón elhangzott bírálata, amelyben pellengérre állította Ausztráliát, Brazíliát és az Egyesült Államokat, akik „abszolút elfogadhatatlan” álláspontokat próbálnak érvényesíteni.
A COP25 értékelése különböző lencséken át
Laurence Tubiana szerint ebben az évben világosan kirajzolódott, hogy mekkora a szakadék az országok ígéretei és tényleges vállalásai között, ezért „a jövő év feladata, hogy ezt a szakadékot áthidaljuk, vagyis hogy mindenki többet tegyen”. Tubiana szerint érezhető, hogy számos ország igenis tiszteli a Párizsi Megállapodásban vállaltakat, az Európai Unió karbonsemlegességi tervezetének elfogadását az elmúlt két hét egyik legfontosabb eseményének tartja. Emellett pozitív jelként értékeli az Európai Beruházási Bank novemberi bejelentését, miszerint 2021 végétől nem finanszíroznak fosszilis energia projekteket. „Az Egyesült Királyságban az off-shore szélerőművek által termelt energia olcsóbb lesz, mint a gáz 2023-ra, Franciaországban pedig már most sokkal olcsóbb, mint új nukleáris erőművet építeni. Tehát az üzleti világban is változás látszik, gyorsabban történik, mint gondoltuk. Ezért a kormányokhoz azt a kérdést tenném fel: a változás már elkezdődött, akkor miért késlekedtek annyit?” – mondta Tubiana.
Amikor arról kérdezem az Helmut Hojesky-t, az osztrák Fenntarthatóság és Turizmus Minisztérium klímapolitikai koordinátorát, hogy mi a véleménye a tárgyalásokról, igen óvatosan fogalmaz, szerinte a jövő évi klímacsúcsnak jóval nagyobb súlya lesz, hisz 2020-ig kell minden országnak frissítenie a klímavédelmi terveit. Elmondása szerint a fiatalok szerepe nagyon fontos ebben a folyamatban, ugyanis ők azok, akik igazán bevonják a tömegeket: „a Fridays for Future mozgalom ráirányította a figyelmet erre az ügyre, erre mi tudunk politikailag építeni Bécsben és az EU-ban, tehát ez egy nagyon jó mozgalom, ami friss levegőt hozott nekünk”. A Fridays for Future szerevezésében fiatal aktivisták tagnap ülve tüntettek a klímacsúcs egyik nagytermében és a rendezvény helyszíne előtt az utcán is.
A kis szigetállamok hangját képviselő Ronald Jumeau-t, a Seychelle Köztársaság ENSZ nagykövetét is megkérdeztem, ő miként látja ennek a klímacsúcsnak a fejleményeit. Jumeau szerint a Párizsi Megállapodás 2015-ös megszületése óta sokat veszített az akkori lendületből a klímatárgyalások menete, „cselekvés helyett úgy tűnik, hogy bizonyos országok, különösképp a nagykibocsátók, inkább visszafogják a klímatárgyalások kerekeit”. Ugyanakkor Jumeau meglátása szerint pozitívum, hogy egyre több fiatal delegációtag és civil képviselő vesz részt a tárgyalásokon, ami azt jelzi, hogy „az országok lehangoló teljesítménye ellenére, ők még nem csüggedtek el”. Azonban ez a sikertelen ügy is ismét ugyanannak a problémának a megnyilvánulása a Seychelle-szigeteki nagykövet szerint, azaz, hogy a nagykibocsátók nem hajlandók a tényleges cselekvésre: „A helyes szavakat mondják, de nem úgy cselekszenek. Amikor a cselekedeteid nem felelnek meg a szavaidnak, akkor nem bízhatok benned” – magyarázta hevesen, majd hozzátette:
„Ha nem akarod, hogy dinoszaurusznak nevezzünk, ne viselkedj úgy. Hisz tudjuk, mi történt a dinoszauruszokkal.”
A Greenfot Madridból Lehoczky Annamária klímakutató, újságíró (masfelfok.hu állandó szerzője) tudósítja a COP 25 klímakonferenciáról.
Korábbi cikkei a témában:
Tegyél. Most! Megkezdődött a 25. “kék” ENSZ klímacsúcs Madridban
“7 millió nagyon jó okunk van arra, hogy harcoljunk az éghajlatváltozás ellen” – emberi jogok a COP25 klímacsúcson
„Mi benne vagyunk” – török önkormányzatok a klímavédelmet sürgetik
„A Párizsi Megállapodás szíve még dobog, de egyre lassabban. Ne adjátok fel!” – hírek a madridi klímacsúcs második hetéről
Nyitókép: IISD Kiara Worth
