A kormány célterületeket jelölt meg, hol használná fel az EU-s támogatásokat, Budapest pedig nincs ezeken a térképeken – derül ki a Népszava birtokába került dokumentumokból. A kormány cáfol.
A korábbi főpolgármesterrel kötött minden megállapodás érvényes; jár a száz nap türelmi idő Karácsony Gergelynek és csapatának – jelentette ki múlt heti éves sajtótájékoztatóján Orbán Viktor. A valóság – a Népszava birtokába jutott kormánydokumentumok tanúsága szerint – ennek épp az ellenkezője. Amint arról a lap is beszámolt, a miniszterelnök arra a kérdésre válaszolt a fenti szavakkal, hogy mit szól Karácsonyéknak az atlétikai stadion, a szuperkórház és a Liget ügyében kifejtett álláspontjához. A kormányfő – immár nem először az októberi önkormányzati választási fiaskó után – olyan látszatot igyekezett kelteni, mintha a kormány nagyvonalú fejlesztésekre készülne Budapesten, amelyeknek egyetlen akadálya az ellenzéki színezetű fővárosi önkormányzat ellenállása. Közben azonban a kormány Budapest pénzügyi ellehetetlenítését készíti elő. Eljutott a szerkesztőségbe az a prezentáció, amelyet az Innovációs és Technológiai Minisztérium készített, és azt tartalmazza, milyen rendszerben használná fel Magyarország a következő, 2021-2027 közötti uniós finanszírozási időszak operatív programjainak támogatásait. Az új struktúrának – azon túl, hogy Debrecenen kívül a legtöbb nagyvárost hátrányosan érintené – Budapest lenne a legnagyobb kárvallottja: ha a Bizottság elfogadja a kormányzati javaslatot, a főváros a jelzett ciklusban uniós fejlesztési források nélkül maradhat.
Okosabb Európa: a „smart” kifejezést nem csak az emberi okosságot, hanem a digitalizáció vívmányait is jelöli.
Zöldebb Európa.
Összekapcsoltabb Európa – elsősorban közlekedési-infrastrukturális értelemben.
Szociálisabb Európa.
És ötödikként: a polgárokhoz közelebbi Európa. Ez utóbbi célkitűzés tartalmaz a korábbiakhoz hasonló, területi logikájú támogatásokat, külön nevesítve a városokat, a tengerparti területeket és a falusias térségeket.
Jávor Benedek: “Ez politikai bosszú”
Budapest brüsszeli képviseletének vezetője, Jávor Benedek, az elmúlt hetekben a Népszavának illetve a HVG-nek adott interjúiban célzott rá, hogy a kormány láthatóan nem elkötelezett Budapest EU-forrásokból történő fejlesztése iránt. A Népszava megkérte Jávort, hogy az uniós rendszert jól ismerő volt EP-képviselőként segítsen értelmezni a most megismert kormányzati terveket. Szerinte egyértelműen kiolvasható szándék, hogy az operatív programok struktúrájának átrendezésével megszüntessék a főváros EU-támogatását, ami egyenlő lenne Budapest pénzügyi kivéreztetésével: 2010 óta alig akadt, és most sincs olyan jelentős budapesti fejlesztés, amely legalább részben ne uniós forrásokra támaszkodna. – Budapesten képződik az ország GDP-jének 40 százaléka. Ha a fővárostól megvonják a fejlesztési pénzeket, akkor az ország egész gazdasága sérül – mondta, arra is utalva, hogy a Tarlós-érában lecsökkentett költségvetésű, kiszipolyozott Budapestnek nincsenek saját forrásai például a kormány által kötelezően előírt elektromos buszok beszerzésére.
A kormány semmilyen forrást nem vesz el Budapesttől, ezt legfeljebb Brüsszel teszi meg
A kormány semmiféle döntést nem hozott a következő uniós pénzügyi ciklus forrásainak felhasználásáról, leginkább azért, mert a 2021-2027-es közös költségvetésről még nincs megállapodás, az Európai Bizottság és a tagállamok álláspontjai távoliak. Budapest ahogy eddig, a jövőben is a brüsszeli bürokraták által meghatározott keretek között, az általuk megszabott feltételek mentén juthat támogatásokhoz.
A Magyarországnak járó forrásokat éppen Brüsszel akarja elvenni a kohéziós alap tervezett, igazságtalan csökkentésével. A magyar álláspont szerint elfogadhatatlan, hogy a gazdagabb tagállamok a közép-európai országok rovására kapjanak többet a közös költségvetésből.
A kormány semmiféle döntést nem hozott a következő uniós pénzügyi ciklus forrásainak felhasználásáról, leginkább azért, mert a 2021-2027-es közös költségvetésről még nincs megállapodás, az Európai Bizottság és a tagállamok álláspontjai távoliak. Budapest ahogy eddig, a jövőben is a brüsszeli bürokraták által meghatározott keretek között, az általuk megszabott feltételek mentén juthat támogatásokhoz.
A Magyarországnak járó forrásokat éppen Brüsszel akarja elvenni a kohéziós alap tervezett, igazságtalan csökkentésével. A magyar álláspont szerint elfogadhatatlan, hogy a gazdagabb tagállamok a közép-európai országok rovására kapjanak többet a közös költségvetésből. (ITM Kommunikáció)