A szélturbinák egyre nagyobbak és erősebbek, így válik a szélenergia olcsóbbá és versenyképesebbé a hagyományos fosszilis tüzelőanyagokhoz képest. Európa máris világelső a szektorban, a cél a szélenergia kapacitásának további erőteljes növelése. Mindeközben az Orbán-kormány betiltotta a szélenergiát.
A WindEurope szerint kapacitásuk 2014 óta évente átlagosan 16 százalékkal nőtt. 2019-ben egy átlagos turbina 7,8 MW-ot termelt, 1 MW-tal többet, mint 2018-ban. A teljesítmény növekedése a rotor átmérőjének növekedésével, hosszabb és aerodinamikusabb lapátokkal, valamint az áramtermelő hardver és szoftver folyamatos fejlesztésével jár.
Az olyan ipari vezetők, mint a Siemens és a GE már bemutattak 12 megawattos, sőt 14 megawattos modelleket, amelyek rotorátmérője meghaladja a 220 métert. Az Euronews meglátogatta a belgiumi Ostende kikötőjének terminálját, amelyet a Siemens Gamesa használ 58 darab 8,4 megawattos turbina felszerelésére a közeli tengeri szélerőműparkban. Jan Claes, a Siemens Gamesa Megújuló Energia vezető projektmenedzsere vezet körbe:
Ezeknek a lapátoknak a hossza 81,4 méter. A legnagyobb szélességük 5,4 méter. Egyre több zöld energiára van szükségünk, tehát minél nagyobbak, annál nagyobb a felületük és annál több energiát tudnak előállítani. A turbinák folyamatosan javulnak és fejlődnek. Rengeteg fejlett technológiát építenek be és rengeteget fektetnek a kutatásba annak érdekében, hogy egyre jobbak legyenek – vagyis kevesebb legyen bennük az alkatrész. A kevesebb alkatrész kevesebb karbantartást igényel, és kevesebb elemet kell lebontani és újrahasznosítani.
A Euronews szerint a jövő szerintem fényesnek tűnik a szélenergia szempontjából, hiszen világszerte nagy a kereslet. Csak a Siemens Gamesa több mint 50 gigawattnyi kapacitást telepített világszerte és a kereslet még mindig növekszik. A zöld energia a gyermekeink és unokáink jövője.
Zöld energia a tengerről
A part menti szélenergia-termelés kiszoríthatja a fosszilis energiahordozókat és tiszta, sokszorosan megtérülő energiaforrássá válhat. Hamarosan működni kezdenek a hatalmas új létesítmények, mint a Borssele 1 és 2 szélfarm az Északi tengeren, 22 kilométerre a holland partoktól.
— Maga a mező is hatalmas, most pedig egy turbina alatt állunk, ami egyenesen óriási – mondja Steven Engels, a létesítmény vezetője.
Kilencvennégy turbinát rögzítettek a tengeri talapzathoz, 14 és 40 méter közötti mélységben. Ha elkészül, ez lesz a legnagyobb partmenti szélerőmű Hollandiában.
— Ezt a kábelt behúzzák a tengerfenékről, rögzítik, majd összekapcsolják a rendszerrel. Fent elhelyezzük a tornyot a turbinával, ezzel a telepítés befejeződik – mondja Klaasjaap Buijs projektmenedzser. Ez a szélfarm egymillió holland háztartást lát majd el árammal. Emellett segít szénmentesíteni a partmenti ipart, ami megújuló hidrogént és karbonsemleges fertőtlenítőket állít elő.
— Előrehaladott fázisban lévő terveink vannak a hidrogén előállítására. Minden kész, már csak el kell indulni – teszi hozzá a létesítményvezető.
Ezek az első jelei a változó világnak, ami az EU új “Partmenti Megújuló Energia Stratégiájára” épül. A cél az importált fosszilis tüzelőanyagok kiváltása, ipari lehetőségek és zöld munkahelyek teremtése a kontinensen. Az elképzelés szerint a következő 30 évben az európai elektromosenergia-felhasználás 30 százalékát a tengeren termelik meg, szemben a jelenlegi 2 százalékkal.
— Európa máris világelső a szektorban, a cél a szélenergia kapacitásának további erőteljes növelése. Ez új gyárakat, új kikötői infrastruktúrát és új munkahelyeket jelent a partmenti régiókban, ami óriási lehetőség a kontinens zöld gazdaságának – mondja Denis Loctier, az Euronews tudósítója.
Mint minden a tengeri szélenergia-ágazatban, a beruházások is óriásiak. Az Apollo az egyik újonnan épített hajó, amely a turbina alkatrészeit szállítja a kikötők és a tengeri szélerőművek között.
A belgiumi Oostende kikötőjében a hét minden napján éjjel-nappal dolgoznak, hogy befejezzenek egy újabb nagy szélerőművet, 45 km-re a partoktól. A hajóra nem könnyű felrakni a 81 méter hosszú rotorokat, különösen szeles időben.
— Most azt láthatja, hogy az egyik B81-es lapátunkat a rakpartra viszik előterhelés céljából. Egyesével hozzuk a lapátokat, hogy felrakjuk az Apollóra. Ezen a területen szereljük össze az elkészült nagyobb méretű alkatrészeket. Néhány új kikötő kifejezetten a tengeri szélerőművek miatt épül, másokat, például Oostende kikötőjét, korszerűsíteni kell.A legtöbb műholdas kikötő esetében, amelyek nem kimondottan ezzel a céllal épültek, időbe és pénzbe kerül, hogymindent alkalmassá tegyük a feladfatra. Néhány fejlesztés tartósan megmarad. Ilyen például az úgynevezett RO-RO rámpa, amit jelentősen módosítanunk kellett, hogy elviselje a nehéz alkatrészek okozta komoly terhelést – mondja Georg Horvath, a Siemens Gamesa munkatársa.
Az Európa különböző országaiban gyártott és egyre nagyobb méretű alkatrészek kezeléséhez szükséges a teljes logisztikai láncolat fejlesztése.
— Az A380-as a világ legnagyobb utasszállító repülőgépe elrepülhetne a szélketekeink között. Az általuk lefedett felület megközelítőleg három nagy futballpályányi. A turbinák egyre nagyobbak, hogy megfeleljenek a zöld energia iránti növekvő igénynek. Ez pedig több ember foglalkoztatását, gyárak építését, összeszerelőüzemek létesítését jelenti – mondja Jan Claes projektmenedzser.
A technológiai fejlődést ipari óriások vezetik, de kis, innovatív startupok is belevágnak, új módszereket kínálva a tengeri megújuló energiák felhasználására. Ilyen például ez a prototípus, amely a napelemeket és a függőleges szélkerekeket ötvözi.Az EU finanszírozásával kifejlesztett úgynevezett energetikai pontonokat a tengeren lehet bevetni – például energiát szolgáltathatnak a víz sótalanításához a fejlődő országokban és kisebb szigeteken.
— Óriási a kereslet rá, hiszen a fejlődő országok egymilliárd dolláros piacot jelentenek és a víz is egy milliárd dolláros üzlet. Ez a két piac gyorsan bővül és megbízható megoldásokat keres – mondja Yvon Timmerman, a Blue Power Synergy alapítója.
zakértők szerint a tervezés optimalizálása hozzájárul az part menti megújuló energiák ökoszisztémájának javításához. A leendő Kriegers Flak szélerőműpark Dánia és Németország között található a tengeren. Csatlakozik mindkét ország elektromos hálózatához, így a kereslet és az ár szerint tudja ellátni a piacait.A költségek csökkenthetők a nagyobb rugalmasságot kínáló új technológiákkal, például az úszó szélturbinákkal. Spanyol kutatók szerint a teleszkópos tornyokat emelőhajók nélkül is felépíthetik, megtakarítva a költségek harmadát.Az ágazat 62 000 európait foglalkoztat, és további szakképzett munkaerőt igényel – különösen a part menti területeken.Ez a franciaországi Cherbourg-i gyár a világ legnagyobb szélturbináit gyártja, a rotorok 107 méter hosszúak.
— A cherbourgi gyár előnye a kikötőhöz való közelsége. A lapátok felrakhatók a hajóra és a közeli offshore farmokba szállíthatók. Körülbelül 400 ember dolgozik itt, az egy éven belül elérendő célunk havi 4 lapát előállítása – Mondja Eric Petit gyárvezető.
A növekvő kereslethez igazodva a gyár nemrégiben több száz új dolgozót vett fel. Ők eltérő szakmai hátterűek és a helyszínen képzik ki őket.
— Szükség van a képzésre, mert nincs meg a kellő létszám. Ez egy 107 méter hosszú lapát, sok ember kell a készítéséhez. A szélerőművekben sok az üres pozíció, de ez az egész szektorra igaz: termelés, minőségbiztosítás, logisztika, karbantartás – mondja Ariane Merat instruktor.
A közelmúltban engedélyezett, kereskedelmi felhasználásra alkalmas 12 megawattos turbinájával a vállalatban komoly potenciál rejlik.
— Ez egy dinamikusa növekvő ágazat. A cherbourgi telephely beindítása a normandiai régióban több mint 550 közvetlen és 2000 közvetett munkahely létrehozásához vezetett, és ez csak a helyi szint – mondja Florence Martinez-Flores HR-vezető.
A partmenti szélenergia-termelés hatalmas fejlődésének komoly ára van: az Európai Bizottság becslései szerint 2050-ig 800 milliárd eurónyi beruházásra lenne szükség – főként magánvállalkozásoktól. Erre óriási szükség van koronavírus-járvány utáni gazdasági fellendülés érdekében, és a tiszta és fenntartható energia felé történő európai átmenet is támogatandó cél.
Mindeközben az Orbán-kormány betiltotta a szélerőmű telepítést Magyarországon, helyette a méregdrága és környezetszennyező atomenergiát preferálja a Paks2 erőműbővítés keretében. Ezzel még az unokáinkat is eladósítjuk, és évtizedekig Putyin oroszországának csapdájába kerülünk. Nem mellesleg évtizedekre bebetonozunk egy avítt és fenntarthatatlan energiaszerkezetet.
