Az EU közös agrárpolitikájára majdnem az egész költségvetés 40 százaléka megy, mégis az elköltött pénz felét teljesen felesleges és hatástalan intézkedésekbe öljük. Az új KAP (Közös Agrárpolitika) sem hoz majd megváltást. A 24.hu elemzése.
Az Európai Unió közös agrárpolitikájára majdnem a teljes EU-s büdzsé negyven százaléka elmegy, 2014 és 2020 között ez több mint 1,1 billió eurónak felelt meg. Ebből 400 milliót költött az unió arra, hogy a gazdákat támogassa. A KAP fő intézkedései az alábbiakat foglalják magukban:
- jövedelemtámogatás – a mezőgazdasági termelők jövedelmének stabilitását közvetlen kifizetések formájában nyújtott jövedelemtámogatás biztosítja, melyben azért részesülnek, mert környezetbarát gazdálkodást folytatnak, és olyan közjavakat és -szolgáltatásokat nyújtanak, amelyekért a piac általában nem fizet. Példaként említhető a tájvédelem;
- piaci intézkedések – meghozataluk a nehéz piaci helyzetek kezelését szolgálják, amelyek például akkor alakulnak ki, ha egészségügyi aggályok miatt hirtelen csökken a kereslet, vagy ha a piacon átmeneti túlkínálat miatt esnek az árak;
- vidékfejlesztési intézkedések – nemzeti és regionális programok keretében végrehajtott intézkedések, melyek a vidéki térségekben jelentkező sajátos szükségletek és kihívások kezelését célozzák.
Mindezeket az EU úgy kívánja elérni, hogy mellettük odafigyel a környezetvédelemre is – de nem eléggé, legalább is ez derült ki az Európai Adatújságírók Hálózatának weboldalán megjelent cikkből, amit eredetileg az OBC Transeurop újságírói alkottak.
Hiába a sok pénz, nincs látszata
A környezetvédelmi intézkedések egy része abból áll, hogy az EU meg akarja védeni a legsérülékenyebb területeket, csökkenteni akarja a műtrágya-felhasználást, erdősítést támogat, és népszerűsíti az ökológiai gazdálkodást. A cikk szerint azonban a támogatások 80 százaléka a gazdák 20 százalékának kezébe kerül, ezért a KAP finoman szólva sem hatékony – pedig még az egyenlőtlen elosztás mellett is lehetne az, ha megfelelően használnák fel.
2014 és 2020 között több mint százmilliárd euró ment el az EU költségvetéséből a klímaváltozás elleni harcra, ez több mint a negyede annak, ami a teljes költségvetési kerete, és 50 százaléka a környezetvédelmi törekvésekre szánt összegnek. Az Európai Számvevőszék azonban nemrég készített egy elemzést arról, hogy hiába a sok pénz, a kibocsátást például egyáltalán nem sikerült csökkenteni, olyannyira nem, hogy az elmúlt 10 évben majdnem teljesen stagnált az üvegházhatású gázok kibocsátása az EU-n belül.
Ugyan 1990 és 2010 között 25 százalékkal csökkent a mezőgazdaság kibocsátása, azóta nem sok változást látunk – annak ellenére, hogy a kiotói jegyzőkönyv (1997) után az EU aláírta a párizsi egyezményt is (2015), vállalva, hogy 2030-ig 40 százalékkal csökkenti a károsanyag-kibocsátást. Ezt nemrég 55 százalékra emelte az Európai Bizottság, úgy, hogy 2050-ig el kell érnie az országoknak a zéró kibocsátást. A KAP 2014-2020 között ugyanígy a kibocsátás drasztikus csökkentésére is született, de valami nagyon félrement, az eredmények ugyanis csak nem jönnek.
Folytatás: De mit csinálunk rosszul?
nyitókép: EDWIN REMSBERG / GETTY IMAGES
