Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megállapítása szerint – amelyet a légszennyezés és a klímapolitika területén végzett, a 2004-2010 közötti időszakot vizsgálva – Magyarország teljesítette az EU-irányelvekben megfogalmazott előírásokat, nemzetközi kötelezettségeit a légszennyezés csökkentése és a klímavédelem területén – jelentette ki Warvasovszky Tihamér, az ÁSZ alelnöke.
Vizsgálták, hogy a feladatok megoldásához szükséges eszközök rendelkezésre álltak-e, és kiépültek-e a teendők irányításhoz a megfelelő mechanizmusok. Az ellenőrzés alá vont 10 önkormányzatnál és 12 projektnél a célkitűzések teljesítéséhez több esetben is hiányoztak feltételek. Például fontos intézkedések késtek, vagy meg sem hoztak.
Az elnökhelyettes jelezte: forráshiány miatt csökkent a szakmai létszám, megszűnt 5 laboratórium, emellett a monitoring hálózat sem volt korszerű. A szakmai programokat támogató fejlesztési terveknél nem minden esetben határozták meg az indikátorokat, és célállapot-mutatókat, ami nehezítette az értékelést.
A szakmai programok végrehajtására ezen a területen – a vizsgált időszakban – 487 milliárd forintot kitevő nemzeti és uniós forrás volt.
Papp Sándor, számvevő főtanácsos elmondta: az alapvető intézkedések – például a jogharmonizáció, vagy a szervezeti kiépítés – megtörténtek. Emellett a célok eléréséhez szakmai alapok – programok – döntően biztosítottak voltak. A támogatási rendszer működött. Továbbá a légszennyezés az országban összességében csökkent, és mérséklődött az üvegház-hatású gázok (ÜHG) kibocsátása is. A főtanácsos megjegyezte ugyanakkor, hogy esetenként késett a nemzetközi jogharmonizáció, továbbá az éghajlatvédelmi törvény kidolgozása sem történt meg. Késés mutatkozott több szakmai program teljesítésében is. Előfordult a jogi, a szervezeti és a hatósági háttér szabályozatlansága is. Magas a szálló por kibocsátás, és nőtt a közlekedés szén-dioxid kibocsátása is. Ez utóbbira példa, hogy az éghajlatváltozást befolyásoló üvegházhatású gázok kibocsátása összességében 2009-re 9 százalékkal csökkent, a szén-dioxid kibocsátás 17 százalékkal lett alacsonyabb. Figyelmeztető viszont a közúti közlekedésből származó kibocsátások alakulásának tendenciája, mert a közlekedés okozta üvegházhatású gázkibocsátás 32 százalékkal nőtt.
A szakember emlékezetett: a Kiotói Jegyzőkönyvet aláíró országok nemzetközi emisszió kereskedelmet folytathatnak. Magyarország a 2012-re elérendő 6 százalékos (összességében mintegy 7 millió tonna csökkenést jelentő) kibocsátáscsökkenési vállalással szemben a kibocsátás évente mintegy 32-37 millió tonnával kevesebb volt. Vagyis: a 2008-2012 időszakra mintegy 120 millió tonna szén-dioxid kvóta értékesítésével lehetett számolni.
Magyarország a 2008-2010 közötti időszakban négy szerződést kötött. A mintegy 12 millió tonna kvótaegység eladásából mintegy 38 milliárd forint bevétel származott. Ez a tervezett összegnek mintegy a 10 százaléka. A főtanácsos az eltérést főként a nemzetközi viszonyok kedvezőtlen alakulásával magyarázta.
A terület ellenőrzését követően az ÁSZ javasolja többek között a vidékfejlesztési miniszternek a környezetvédelemért való felelőssége körében az irányítási, felügyeleti hatáskörök szabályozását. Emellett az állami és önkormányzati hatósági feladatok célszerű elhatárolását. Továbbá a hatósági eszközök megerősítését, valamint az önkormányzatok kötelezettségeire vonatkozó, az előírásoknak érvényt szerző intézkedések meghozatalának kezdeményezését a kormánynál.
A nemzeti fejlesztési miniszternek pedig javasolja a klímapolitikáért való felelőssége körében az emisszió kereskedelem keretében történő kibocsátási egységek értékesítésének, előkészítésének átlátható, dokumentált rendszerének kialakítását. Az ÁSZ felveti az Éghajlatvédelmi Kerettörvény megalkotásának kezdeményezését is a kormánynál. Mindkét miniszternek szóló közös javaslat: az intézkedések, támogatások hatásának értékelhetősége érdekében az indikátorok, mutatók minél szélesebb körű kidolgozása.
