30 évnyi fajmentési intézkedésnek köszönhetően az ausztrál sávos bandikutok száma 150-ről 1500-ra emelkedett, ami azt jelenti, hogy a rágcsálók hivatalosan már nem vadonban kihaltnak, hanem veszélyeztetettnek számítanak.
A rágcsálók száma az egyre kisebb élőhelyek, az idegenhonos rókák és a kóbor macskák miatt csökkent jelentősen. Amikor a bandikotpopuláció az 1980-as években lecsökkent, Victoria állam környezetvédelmi szervezetei több millió dollárt fektettek fogságban nevelt állatok tenyészprogramjába.
Ragadozómentes területeket hoztak létre, egyes helyeket külön erre kiképzett kutyákkal védtek, néhány bandikutot pedig rókamentes szigetekre költöztettek.
Az ausztrál sávos bandikut státusa az IUCN vörös listáján >>>
A világ országai között Ausztráliában a legrosszabb az emlősök kihalási aránya a Természetvédelmi Világalap (WWF) ausztráliai központja szerint.
