Hirdetés

Két év után újra klímasztrájk volt Budapest utcáin, egy időben a világ 92 országának több mint 1500 helyszínén zajló globális klímatüntetéssel. A Fridays For Future és az Extinction Rebellion mozgalom aktivistái a „Klímaválság van, lázadj!” üzenettel vonultak az utcára. A klímasztrájkhoz a Greenpeace Magyarország mellett közel 1500 fiatal csatlakozott, hogy üzenjenek a magyar döntéshozóknak: elég volt a tétlenségből!

Tegye fel a kezét az, aki érezte már magát tehetetlennek, ha a jövőjéről volt szó!

Közel kétéves kihagyás után több száz ember vett részt a budapesti klímasztrájkon szeptember 24-én. A Greta Thunberg pénteki tüntetései nyomán elindult Fridays For Future Magyarország mozgalom, és az Extinction Rebellion Magyarország aktivistái a tüntetésen arra hívták fel a figyelmet, hogy klímaválság súlyosabb, mint korábban bármikor, mégis tétlenség jellemzi a döntéshozókat.

Tizennyolc éves vagyok, és azt hallgatva nőttem fel, hogy az emberiség hogyan rombolja a környezetét” – mondta beszédében Kovács Valéria, a Fridays For Future aktivistája.

Célunk felhívni a figyelmet arra, hogy gyökeres és rendszerszintű változásra van szükség, amely egyaránt figyelembe veszi a legújabb tudományos eredményeket, a természet és a biodiverzitás bonyolult rendszerét, és a felveszi a harcot a kiszolgáltatott csoportok gazdasági, társadalmi és politikai elnyomása ellen is.” – közölték a szervezők.  A klímaválság problémája ugyanis súlyosabb, mint korábban bármikor, és a döntéshozók nem cselekednek érdemben. A természetet még mindig csak nyersanyagnak tekintik, bolygónk a rövidtávú érdekeknek rendelődik alá.

klímademonstráció Kossuth tér 2021 09 24 kép: Járdány Bence / Greenpeace

Egy véges világban nem lehet végtelenül növekedni” – mondta beszédében Jordán Ferenc biológus.

A képviselők az állampolgárok megkérdezése nélkül vagy akarata ellenére döntöttek természetpusztító nagyberuházásokról. A helyi közösségek önállósága és önrendelkezése, az önkormányzatiság helyreállítása nélkül nincs zöld jövő, ahogy a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése nélkül sincs. A szegénységben élők és marginalizált közösségek a leginkább kiszolgáltatottak a klímakrízis pusztító hatásainak, és a fenntartható gazdasági rendszerre való áttérés súlya is őket terheli a leginkább. A hajlék nélkül vagy lakhatási és energiaszegénységben élők különösen kitettek a szélsőséges időjárási jelenségeknek, miközben csekély jövedelmük egyre nagyobb arányát használják fel pusztán a létszükségletek előteremtéséhez. Számukra a jelenlegi rendszeren belül felkínált “fenntartható” alternatívák elérhetetlenek, kihívás a krízishez való alkalmazkodás is. A koronavírus-járvány, a klímaválság és a történelem korábbi válságai során a végletekig kizsákmányolt országok és a társadalom peremére szorult közösségek magukra maradtak.

klímaválság van lázadj demonstráció 2021 09 24 Járdány Bence / Greenpeace

Az Operától 5 órakor induló menethez több százan csatlakoztak, a tömeg nagyjából 6 órára ért a Kossuth térre. Az Országház előtt Kovács Valéria, a Fridays For Future aktivistája, Bari Judit, az Idetartozunk Egyesület munkatársa, és Jordán Ferenc, biológus mondtak beszédet.

„A szociális és környezeti problémák külön kezelését meg kell haladnunk, szükségünk van egy úgynevezett környezeti igazságosságot tárgyaló munkakeretre” – hangsúlyozta beszédében Bari Judit.

Jordán Ferenc biológus a klímademonstráción Kossuth tér 2021 09 24 kép: Járdány Bence / Greenpeace

Udvaros Dorottya, színművésznő és Greenpeace-nagykövet rövid felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a közelgő országgyűlési választások döntő jelentőségűek a klímavédelem szempontjából, mégis mellőzött téma a politikai vállalásokban.

„A 2022-es választás klímaválasztás lesz. Hiszen a klímatudósok szerint 2030-ig maradt időnk cselekedni, ha túl akarjuk élni a 21. századot, és a következő kormány ennek az időszaknak minimum felében fog kormányozni. Tudjuk jól, hogy a politikusok csak akkor fogják komolyan venni a környezeti válság problémáját, ha azt látják, hogy mi szavazók ezt várjuk el tőlük. Nyilvánítsuk tehát ki, hogy ezt várjuk tőlük, pontosan ezt.” – mondta Udvaros Dorottya, a Greenpeace Magyarország nagykövete a színpadon. 

A Greenpeace a napokban alapos elemzést adott ki, amelyben értékelte a választáson induló miniszterelnök-jelöltek zöld programjait, hogy ezzel segítse a választók döntését. Az értékelés során a szervezet azt állapította meg, hogy a miniszterelnök-jelöltek eddigi vállalásai és nyilvánosságra hozott programjai nem elegendőek ahhoz, hogy enyhíteni tudjuk a klíma- és ökológiai válságot. A szervezet ezért minden, a 2022-es országos választáson induló párttól és miniszterelnök-jelölttől az eddigieknél jóval ambiciózusabb és konkrétabb zöld programot vár. 

„Miközben rémületes tempóban pusztul az élővilág, az idei nyár a hőhullámokkal, az aszályokkal, az erdőtüzekkel, a súlyos viharokkal, villámárvizekkel világosan megmutatta, hogy mekkora bajban vagyunk, és hova juthatunk, ha nem cselekszünk azonnal. Elsősorban a vezetők feladata és felelőssége, hogy legyen tiszta föld, víz, levegő – számunkra és gyermekeink, unokáink számára. Egy hatalmon lévő vagy kormányra készülő politikus ezért bátran élére kell álljon a klíma- és ökológiai válság elleni harcnak.” – nyilatkozta Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse.

A zöld szervezet azt ígéri, hogy a választásokig folyamatosan nyomon követi, értékeli és számon kéri a jelöltek zöld vállalásait, megszólalásait és politikai döntéseit, hogy ezzel is segítsen a választóknak tudatosan, jól informáltan dönteni az országos választásokon, és elérje, hogy 2022-től olyan kormánya legyen Magyarországnak, amely érdemben cselekszik a természet és az éghajlat megóvásáért.

„A klímatudósok szerint 2032-ig maradt időnk cselekedni, ha túl akarjuk élni a 21. századot. Nyolc. Tehát nyolc évünk maradt. A 2022-ben hatalomra kerülő kormány ennek az időszaknak a felében fog kormányozni. (…) Hatalmas felelősség vár azokra, akik Magyarországot vezetni fogják a következő években, ha alkalmazkodni akarunk a klíma-és ökológiai válság súlyosbodásával ránk váró ma még elképzelhetetlen változásokhoz” – hangsúlyozta.

A tegnapi demonstrációt az Esti Kornél Zenekar félórás koncertje zárta, ezzel is kifejezve kiállásukat az olyan társadalmilag fontos ügyek mellett, mint a klímaváltozás.

Az eseményről Járdány Bence / Greenpeace fotói itt érhetőek el.

zöld nagyarországot! fotó: Járdány Bence Greenpeace

*****

A Fridays For Future egy nemzetközi, alulról szerveződő mozgalom, amelynek célja a társadalom valamint a politikai és gazdasági döntéshozók figyelmének felhívása az ökológiai és klímvállságra. A mozgalmat egy svéd diáklány, Greta Thunberg indította útjára 2018-ban, azóta a világ több mint 150 országában volt klímatüntetés, és számos városban működnek egymástól független aktivista csoportok. A mozgalom erőszakmentes és pártpolitikától független, tüntetésekkel kíván nyomást gyakorolni a politikai és gazdasági szereplőkre. Ezenfelül számos előadás és beszélgetés során a társadalom tájékoztatása és a párbeszéd elindítása a cél.  Az ökológiai katasztrófa jelenleg is zajlik, eltérő mértékben de már minden ember tapasztalhatja a saját életében a változásokat. A biodiverzitás csökkenése, a klímaváltozás, a környezetszennyezése beláthatatlan pusztítást végez az ökoszisztémában és így az emberiség életében is. A Fridays for Future mozgalom célja, hogy minden ember értesüljön a tényekről és a megoldási lehetőségekről és közösen cselekedve alakítsuk a jövőt.

Az Extinction Rebellion (röviden XR, magyarul Kihalás Lázadás) egy nemzetközi mozgalom, amely erőszakmentes polgári engedetlenséggel kíván radikális változást elérni az ökológiai katasztrófa és az emberi faj kihalásának elkerülése érdekében. Az Extinction Rebellion 2018 májusában jött létre az Egyesült Királyságban, azóta csoportjai szerte a világon megjelentek. Magyarországon az első XR sejt Budapesten jött létre 2019 februárjában.

Az Extinction Rebellion Magyarország azzal a céllal jött létre, hogy nyomást gyakoroljon a politikai és gazdasági döntéshozókra, amit alulról szerveződő, erőszakmentes közös cselekvésen keresztül akar elérni. Egy olyan jövőért küzd, ahol a természetre és a környezetre értékként tekintünk, amelyben nincs természeti és társadalmi kizsákmányolás, és amelyben az elnyomást felváltja az önrendelkezés és a részvételi demokrácia gyakorlata. A szervezet szerint változás csak a társadalmi igazságosságot szem előtt tartó cselekvés által érhető el.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás