Tarlós István főpolgármester szerint a BKV januárban csődbe megy, ha nem változtatnak a finanszírozási rendszeren. A Budapest megszűnésétől tartó Tarlós minél előbb bevezetné a közlekedési adót és a dugódíjat.
Tarlós István főpolgármester szerint a BKV januárban csődbe megy, veszélybe kerülhet több közlekedési beruházás – így a 4-es metró is -, ha nem változtatnak a finanszírozási rendszeren. A főpolgármester mai rendkívüli sajtótájékoztatóján megköszönte Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy a kormány megadta a BKV-nak a kért ötmilliárd forintos támogatást. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Budapestnek "forrásteremtési lehetőségre" van szüksége: újra tárgyalni kell a közlekedési adó és a dugódíj bevezetéséről. Budapest adja a GDP jelentős részét, a megtermelt jövedelem adójának azonban csak egy százaléka marad a fővárosi önkormányzatnál. Ennyiből gazdálkodni nem lehet, ezért a BKV talpra állítására sem képes egyedül a főváros. A hitelminősítők az elmúlt években harmincszor állapították meg, hogy a közlekedési cég finanszírozása nem megoldott – jegyezte meg.
Tarlós István hangsúlyozta, nem szeretnének éveken keresztül támogatásért "rohangálni" a kormányhoz, ezért is kérik, hogy engedjék kivetni a közlekedési adót és a dugódíjat. A főpolgármester közölte, hogy a feltételek egyelőre csak részlegesen adottak ehhez, de mivel kényszerhelyzet van, minél előbb be kell vezetni a közlekedési adót és a dugódíjat, amelyekből tíz-húszmilliárd forintos éves bevételt remél a főváros.
Giró-Szász András kormányszóvivő csütörtökön jelezte, hogy úton van a BKV-hoz az az ötmilliárd forintos támogatás, amelyet a kabinet szavazott meg. A szóvivő ugyanakkor hozzátette azt is, hogy Budapesten összpontosul a magyar GDP, valamint a városok által szedett adóbevételek jelentős része, ezért a fővárosnak a jövőre nézve "ki kell találnia" egy koncepciót, hogy ezekből a bevételekből nagyobb mértékben és biztonságosabban tudja finanszírozni tömegközlekedését.
Tarlós István főpolgármester a hét elején kért sürgős segítséget a BKV helyzetének kiegyensúlyozásához Orbán Viktor miniszterelnöktől; a kormányfőnek írt levele szerint ha nem teljesül a kérése, akkor a tömegközlekedési társaság "egészen rövid időn belül működés- és fizetésképtelenné válik, és nem lesz képes alapvető feladatát megoldani".
Az egységes főváros megszűnésétől tart a főpolgármester
Tarlós István szerint kezelhetetlen helyzetet teremtene az az önkormányzati törvényhez készült fideszes módosító javaslat, amely Budapestet megyének nyilvánítaná, a kerületekből pedig huszonhárom független település jönne létre, vagyis Magyarország egységes fővárosa száznegyven év után megszűnne.
Tarlós István mai rendkívüli sajtótájékoztatóján aggályát fejezte ki a módosító javaslattal kapcsolatban. Ha ez az elképzelés megvalósul, Budapest csak megyei feladatokat láthatna el, és a kerületeknek jutna valamennyi települési feladat, beleértve a közszolgáltatásokat is – mondta, hozzátéve, hogy ezzel Magyarország legnagyobb városa Debrecen lenne.
Szavai szerint egy másik, ezzel párhuzamos javaslat is ezt a tendenciát erősíti, aszerint ugyanis a több kerületet érintő beruházásokat kivennék a főváros hatásköréből. Ez azt jelentené, hogy a 4-es metró beruházását körülbelül öt kerület, a budai úgynevezett fonódó villamosvonalét négy, a Széll Kálmán tér rekonstrukcióját három kerület bonyolítaná le – ismertette. „Ettől kezdve valamennyi vonalas beruházást kerületek garmada kellene, hogy megrendelőként, lebonyolítóként, beruházóként végigvigyen” – tette hozzá.
Tarlós István kérdésre válaszolva beszélt arról is: ha az önkormányzati törvény és a forrásmegosztási törvény azon múlik, hogy főpolgármesterként bent ül-e a Parlamentben, az „mérhetetlenül felértékelné” őt. Véleménye szerint ugyanis amit nem tud főpolgármesterként elintézni, azt parlamenti képviselőként sem tudná, a főváros vezetése pedig egyébként is egész embert kíván. Az őt támogató nagyobbik kormánypárt is azt tervezi törvényerőre emelni, hogy a polgármesterek ne legyenek képviselők is egyben – idézte fel.
A főpolgármester szólt Magyarország és Budapest Moody’s általi leminősítéséről is. Mint mondta, soha egyetlen kommentárban nem mondják ki, hogy Orbán Viktornak 20 ezer milliárdos adóssággal kellett átvennie az országot. Felvetette, hogy miért nem azokhoz fordulnak ilyenkor, akiknek az idején a devizahitelek képződtek, akik „nagyobb államadósságot halmoztak fel, mint a Kádár-kormányok mindegyike összesen, 32 év alatt”.
A leminősítés a főváros mindennapi életében nem jelenik meg – mondta, megjegyezve: „annyi bizonyos, hogy a főváros hitelfelvevő képességét rontja, de (…) már 2010-re ennek határára értünk”, új hitel felvételére pedig eddig sem volt lehetőség.
Kép forrása: http://bkvfigyelo.postr.hu/
