A német fővárosban csaknem húszezer növény- és állatfaj él. Ezzel Berlin az egyik legfajgazdagabb nagyváros a világon – állítja a NABU német természetvédelmi szervezet. A regisztrált fajok – köztük számos ritka előfordulású és rejtőzködő életmódot folytató állatok – kerülik az ember társaságát és elsősorban sötétedés után aktívak.
Vadállatokkal nem csak a város peremén találkozhatunk, de már a városközpontban is otthon érzik magukat. A Park Inn-ben, egy nagy szállodában az Alexanderplatz-nál, például egy mosómedve él, a játszótereken rókák nevelik fel kölykeiket, az állatkertben szabadon élő héják fészkelnek. A város szélén élőknek elsősorban a vaddisznók okoznak bosszúságot. Egyik kertet túrják fel a másik után, megdézsmálják a kertet. A mindenevő csülkösöknek a városban legalább annyi hódolója van mint akik bosszankodnak miatta – magyarázza Derk Ehlert, Berlin önkormányzatának vadállat referense, aki podcast-ban tudósít, hogyan lehet veszélytelenül megfigyelni a vaddisznókat. Egyszerű intézkedésekkel távol lehet tartani a kéretlen vendégeket: a komposztdombot nem a közvetlenül a kerítés mellé kell telepíteni, a kertkaput pedig be kell zárni.
Életterük beszűkülésével és az állandó táplálékforrással általános jelenség a vadállatok urbanizálódása. A NABU tudomása szerint Kölnben, Hamburgban és Kasselban is élnek rókák, mosómedvék és vaddisznók, de a lista valószínűleg nem teljes. A városi terjeszkedés egyik kiváltója télen a természeti környezethez képest a tíz fokkal melegebb mikroklíma, de a hőmérsékletkülönbség mellett a mezőgazdaság is erősen hozzájárul az elvándorláshoz. Egyre több fajgazdag rétet, erdőt vonnak művelés alá, fontos élőhelyek alakulnak kultúrkörnyezetté, ráadásul a változatos táplálékot kínáló kisparcellás művelés helyett monokultúrával kell beérjék az állatok. Az energianövény-ültetvények egyik nyertesei a vaddisznók, a kukoricaföldeken nyáron elegendő táplálékot és búvóhelyet találnak. A csülkös vadállomány ennek köszönhetően felduzzadt, és télire a nagy kiterjedésű tarlóról beszorult a városba. A kukák és a komposztdombok könnyen megszerezhető táplálékot jelentenek, vadászat a lakott területen nincsen.
„Természetesen konfliktusokhoz vezet, ha egyre több vadállat él mellettünk. De a vita, hogy ezt jónak találjuk vagy nem, tulajdonképpen lényegtelen. Végül is nem mi döntjük el, hanem az állatok, hogy hol érzik jól magukat. És van egy nyilvánvaló előnye: nem kell messzire utaznunk, hogy vadállatokat figyeljünk meg. Csak nyitott szemmel kell járnunk a városban” – mondja Derk Ehlert.
Egy olasz vadászportál is felhívja a figyelmet a vaddisznók városfoglalására, mint jelenségre, de a természetmegfigyelés lehetősége mellett a vaddisznók okozta károkra és a személyes felelősségre is rávilágít. A hatszázezres lélekszámú észak-olasz kikötőváros, Genova egy forgalmas közparkjában, a Carbonara sugárúton júliusban egy kocát és hét malacát lőtték ki. A vadászok nem győzik a lakosságot óva inteni attól, hogy etessék az állatokat és beszoktassák a városba, mert azzal veszélyeztetik a környéken élők biztonságát és az állatoknak sem tesznek jót, mert előbb-utóbb puskavégre kerülnek.
