Nehogy a Fidesz gyakorlatát kövesse az ellenzék! A mezőgazdaság jövője a hormon- és kemikáliamentes intenzív termelés – nyilatkozta egyebek mellett az ellenzéki agrárminiszter esélyes Raskó György agrárközgazdász. Ugyan mennyivel lenne jobb egy (zöldbárós) esetleges ellenzéki kormány agrár- és vidékpolitikája, mint a jelenlegi kormányé – teszi fel a kérdést Ángyán József az interjú kapcsán.
Részletek a Népszava interjúból:
Egy esetleges kormányváltáskor az új agrárminiszternek mi lenne az első tennivalója?
A mezőgazdaság nagyjából rendben van, de mindig adódnak ad hoc zavarok, amibe egy felelős kormány beavatkozik. Jelenleg ilyen helyzetbe került a sertéságazat. Az előrelátó gazdaságok természetesen tartalékolnak a piaci zavarokra készülve, de most elkerülhetetlennek vélem a kormányzati beavatkozást. Ezzel nem kellene megvárni a jövő évi választásokat, mert sürget az idő. Kiugróan magasak a takarmány- és rendkívül alacsonyak az átadási árak. Ha ez a folyamat tartósnak bizonyul, sok tenyésztő megoldhatatlan gondok elé nézhet. Ahol felhagynak a tenyészkoca tartással, ott az állomány visszaépítésére már nem sok remény van, hiszen milliárdos beruházásra lenne szükség az újraindításhoz. Ez azért is veszélyes tendencia, mert az utóbbi években sertéshús exportőrből importőrré váltunk.
Az elmúlt években széles körben felháborodást keltett az állami földek haszonbérbe adása, eladása, Orbán-, illetve fideszközeli köröknek. Orvosolhatók ezek a korrupciógyanús ügyek?
Nem javasolnám az ellenzéknek, hogy az elmúlt 20 év kudarcos elszámoltatási politikáját folytassa, ami eddig egyetlen kormánynak se sikerült. Azt támogatnám, hogy Ángyán József ezzel kapcsolatos vizsgálatainak eredményét egy úgynevezett Fehér könyvben kiadják. Tanulság, hogy ahol diktatúra van, ott ilyen disznóságok is történhetnek. Tudomásul kell venni, hogy ezeket az egyoldalú előnyszerzéseket jogilag alaposan körülbástyázta a NER. Nagyon óvnám az új kormányt a Fidesz visszamenőleges törvényalkotási gyakorlatától. Azt pedig kalandor politikának tartanám, ha egyszerű többségű győzelem esetén újra alkotmányoznának és kétharmados törvényeket módosítanának. Egy jogállam nem tehet ilyet! Az új hatalomnak bizonyítania kell, hogy gyorsan és hatékonyan képes olyan intézkedésekre, amelyek jelentős mértékben javítják a társadalom többségének helyzetét. Így például lépni kell a szegénység felszámolása, a társadalmi igazságosság érdekében. Emellett gondoskodni kell az igazságosabb jövedelemelosztásról, így a tőkejövedelmek nagyobb megadóztatásáról. A korrupciós ügyek esetében Magyarországon vizsgálódhat a független bíróság, az uniós ügyek esetében pedig azonnal csatlakozni kellene az uniós ügyészséghez.
Ha kormányváltás esetén felkérnék, hogy vállaljon szerepet az agrárirányításban, hajlana rá?
Igen, bár ez egyelőre költői kérdés. Az tény, hogy nyolc év agrároktatói tevékenység, ugyanennyi közszolgálati tapasztalat államtitkárként, Illetve a mezőgazdasági bizottság alelnöki munka áll mögöttem. Emellett több mint 20 évi agrárgazdálkodói gyakorlattal is rendelkezem. Arra törekednék, hogy a termelőket olyan pályára állítsam, hogy az egészséges élelmiszeralapanyag-feldolgozás legyen a hajtóerő, a jövőkép. Ez persze nem egy-két kormányzati ciklus, hanem hosszú távú feladat.
A teljes beszélgetés itt a Népszavában >>>
Raskó György
Karcagon született 1952-ben. A Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban érettségizett, majd 1976-ban agrárközgazdász-diplomát szerzett. Pályája elején kutatóként dolgozott, közben 1980-ban doktorált. Előbb Algériában, aztán Mexikóban, majd 1987-től 1989 végéig Brazíliában dolgozott. Angol, francia, német, spanyol és portugál nyelven beszél. Az Antall-kormány idején került a Földművelésügyi Minisztériumba, ahol 1991 és 1994 között közigazgatási államtitkár volt. Jelenleg több hazai mezőgazdasági vállalkozásban érdekelt, közel 100 egyéni gazdával közösen, integrációban termel Lajoskomáromban és környékén.
Ángyán József professzor kérdéseit, kételyeit a Raskó interjú kapcsán FB oldalán osztotta meg:
Ugyan mennyivel lesz jobb egy esetleges ellenzéki kormány agrár- és vidékpolitikája, mint a jelenlegi kormányé, a családi gazdaságokat és szövetkezésüket eláruló, az agrároligarchákkal és a tőkés nagybirtokkal szövetséget, stratégiai partnerséget kötő FIDESZ-é, ha annak kidolgozását majd végrehajtásának irányítását egy Dél-Amerikából, a multiktól jött, az Antall-kormány államtitkáraként élelmiszeriparunkat nekik kiárusító, közben nagybirtokossá lett, majd a Fidesz-közeli Gorzsai Mezőgazdasági Zrt. felügyelő bizottsági, később igazgatótanácsi tagjaként, Lázár János üzlettársaként, később tanácsadójaként az európai családi gazdasági modellt skanzennek minősítő és lesajnáló agrár-nagyvállalkozóra, a 3000 ha-os Lajoskomáromi Győzelem Kft. tulajdonos ügyvezetőjére bíznák??? Ne legyen igazam, de én erősen szkeptikus vagyok, még ha meg is tanulta és ügyesen forgatja már azokat a “hívószavakat”, amelyek a tömegtermelő, környezet- és társadalom-romboló iparszerű mezőgazdaságot leváltani hivatott ökológiai mezőgazdálkodás, a környezet- és tájgazdálkodás, illetve az általa évtizedek óta képviselt tőkés nagybirtok helyett a családi gazdálkodás és szövetkezés dominanciájára épülő agrár- és vidékmodell leírására szolgálnak. Innen nézve igen tanulságos a Népszava cikke.
Emlékeztetőül néhány adat Ángyán József ötödik földjelentéséből: Somogyban a földbérlet-pályázatok közel felét három nagy érdekeltség nyerte, a bábonymegyeri Ágh János és családja, a Raskó György nagybirtokos, egykori államtitkár érdekeltségébe tartozó kft., valamint egy somogyszobi cég, belga származású tulajdonossal. Ők az összes bérbeadott somogyi terület 45, a földaranykorona-érték 42 százalékához jutottak, míg a 20 hektár alatti 33 nyertes a terület 14 százalékán osztozhat.
Kapcsolódó anyagok:
