A tavalyi japán földrengésben és szökőárban tönkrement fukusimai atomerőmű még mindig veszélyes, noha a legrosszabbon már túl vannak, és a legfontosabb, ideiglegesen helyreállított berendezések működnek. A korábbiakban becsültnél kétszer több cézium került a légkörbe Fukusimában.
Az erőművet meglátogató újságírók hevenyészett helyreállítási megoldásokat láthattak a helyszínen. Több tönkrement, de nem kulcsfontosságú jármű vagy berendezés még abban az állapotban hevert a földön, ahogy a katasztrófa után maradt. Azt a szökőár hatására eldőlt távvezetéktartó oszlopot, amely elvágta az erőmű hűtőrendszerének áramellátását, eddig érintetlenül hagyták. Takahashi Takesi, a létesítmény igazgatója az újságíróknak elmondta, hogy bár az erőműben sikerült megvalósítani az úgynevezett hideg leállást, még mindig vannak problémák, amelyeket legalább részben meg kell oldani.
Japánban kedden jelent meg egy független alapítvány jelentése a katasztrófamentés körülményeiről. Ebből kiderül, hogy amikor a szerencsétlenséget követő néhány napban kisebb hidrogénrobbanások rázták meg a fukusimai kettes reaktort, a hatóságok, valamint a reaktort üzemeltető Tokyo Electric Power (Tepco) fontolóra vették az erőmű teljes evakuálását. Az alapítvány szerint azonban ez hatalmas hiba lett volna, ami akár a tokiói lakosság teljes evakuálásához is vezethetett volna.
A korábbiakban becsültnél kétszer több cézium került a légkörbe Fukusimában
A korábbiakban becsültnél kétszer több radioaktív céziumizotóp került a légkörbe a fukusimai atomerőműben egy évvel ezelőtt történt nukleáris baleset során – közölte a japán meteorológiai kutatóintézet. Az új adatok szerint a március 11-i földrengés és szökőár következtében történt balesetben legkevesebb 40 ezer terabecquerel cézium került a levegőbe, ami körülbelül az ötöde annak a mennyiségnek, amely a csernobili atomkatasztrófa idején szabadult ki. Korábban a japán szakértők 20 ezer terabecquerelre becsülték ezt a mennyiséget.
A cézium-137 sugárzó izotóp a legveszélyesebb anyag azok közül, amelyek a fukusimai baleset után beszennyezték a környezetet. Ez a hasadóanyag ugyanis felgyülemlik a szervezetben, s izomkárosodást, illetve daganatos betegségeket okozhat. Felezési ideje körülbelül 30 év.
Összességében a fukusimai nukleáris baleset következtében mintegy 770 ezer terabecquerel mennyiségű hasadóanyag került a szabadba. Ezek azonban jobbára rövid felezési idejű hasadóanyagok voltak – jód 131-es esetében nyolc nap a felezési idő -, s már nem jelentenek veszélyt. A japán infrastrukturális minisztérium által szerdán közzétett vizsgálat kimutatta, hogy Japán 19 nagy, keleti parti kikötője közül nyolc nem vészelne át a fukusimaihoz hasonló szökőárat.
