Sem a lakhatási szegénységet, sem a légszennyezést nem csökkenti érdemben az a több mint 200 milliárd forint, amelyből önrész nélkül lehet napelemet telepíteni a háztetőkre.
A G7 gazdasági portál nemrég mutatta be, hogyan maradnak ki a kistelepülési energiaszegénységben élők a rezsicsökkentésből, és hogyan hozza őket egyre nehezebb helyzetbe a tűzifaár drasztikus emelkedése. Az alsó hangon is több százezer, de inkább millió fölötti, általában vályogházakban élő érintett számára az is hatalmas előrelépés és életminőség-javulás lenne, ha a kis teljesítményű, régi vaskályhájukat civil szervezetek lecserélnék egy hatékony, korszerű hengeres kályhára. Hozzájuk nincs bevezetve a gáz, és erre nagyjából esélyük sincs a belátható jövőben, a mindösszesen évi ötmilliárdos állami szociális tűzifaprogram ezen a problémán csak enyhíteni tud.
Ezek a háztartások más állami programokból is kiszorulnak. Amikor a Baranya megyei Ágon jártunk, láttuk a még tavaly a ház elé lepakolt, beépítésre váró téglát, amiből majd fürdőszobát építenének – csakhogy a család mégsem vehet fel egy fillér támogatást sem az otthonfelújítási programból, mert nincs meg az előírt, folyamatos társadalombiztosítást keletkeztető jogviszony. Ráadásul mind a CSOK-hoz, mind az otthonfelújítási támogatáshoz önrész és/vagy előfinanszírozás kell. A gyermeket nem nevelő rászorulók szintén jóformán esélytelenek. Amint arra több civil szakértő felhívta a figyelmet, az állam úgy költött el százmillárdos összegeket, hogy ezek a feltételek önmagukban kizárják a szegénységben élő háztartások túlnyomó részét. Pedig az otthonfelújítási támogatás első hét hónapjának 13 ezer kérelmére az állam közel 23 milliárd forintot fordított, az eddig összesen mintegy 155 ezer háztartást érintő CSOK átlagosan évi mintegy 100 milliárdos költségtétele mellett.
Kádár kockája
Magyarországon mintegy 3 millió ember élhet lakhatási szegénységben, és az épületek durván 70 százaléka energetikailag elavultnak számít: ebben az úgynevezett Kádár-kockáknak nagy szerepük van, ugyanis a hazai lakásállomány ötödét teszik ki úgy, hogy az átlagos energiafogyasztásuk többszöröse a 2022 közepétől – az új lakóingatlanoknál – kötelező közel nulla energiaigényű otthon energetikai előírásainak. Ezért különösen fájó, hogy a kockaház-felújításoknál az energetikai szempontok alig-alig játszanak szerepet.
A magyar kormány általános célja elvileg az, hogy az épületállomány energiahatékony és karbonsemleges legyen, ez biztosítja, hogy EU-s forrásokat hívhasson le a helyreállítási alapból a nagy közös cél, vagyis a 2050-es karbonsemlegesség érdekében. A Magyar Energiatakarékossági Intézet szerint ehhez évente minimum 100-130 ezer lakásnak kellene jelentős energetikai felújításon átesnie. Hogy ettől milyen messze vagyunk, arról a Telex írt részletesen minapi cikkében.
Ez azért is volna fontos, mert a KSH adatai szerint Magyarországon 190 ezer lakás mennyezete beázik, 350 ezer lakás falai nedvesednek. Ehhez képest a stratégiai célok között csak 2500 lakás szerepel az életveszély-elhárítás és komfortosítás kategóriában. Ehelyett a lehívott források legnagyobb részét az állam napelem-telepítés támogatására fordítja, és pár év alatt 35 ezer háztartást akar napelemmel felszerelni, összesen bő 200 milliárd forintból.
A lakossági napelem-telepítési pályázat első ütemének nagy érdeklődés miatt meghosszabbított határidői január 16. és február 6. között járnak le: csak ebben több mint 100 milliárd forintot szór szét az állam a lakossági napelempark növelésére, az első nyertesek kihirdetése várhatóan január végén lesz. Egyébként a magyar napelempiac már tavaly év közepén felrobbant, a lakossági napelemes rendszerek kivitelezésével foglalkozó szolgáltatókat lerohanták a vásárlók.
Folytatás: Szigetelés nélkül pazarló is lehet >>>
