A közigazgatási reform friss gyümölcseként újabb mélypontra jutott a környezetbiztonság: az átalakítás során a kormány elfeledkezett a sugárvédelemről, így a hatósági ellenőrzési és engedélyezési rendszer megbénult. A kormányzati jogszabálygyár becsődölt az LMP szerint. A Magyar Nukleáris Társaság határozottan ellenzi az Országos Atomenergia Hivatal összevonását más hatóságokkal.
Az LMP szerint a XXI. században, Európában megengedhetetlen, hogy egy állam ilyen mértékben semmibe vegye az élet-, vagyon- és környezeti biztonságot. A párt az eset haladéktalan kivizsgálását és a képtelen helyzet mielőbbi megoldását sürgeti.
A fogászati röntgentől kezdve az atomreaktorig semmilyen sugárzó berendezés, létesítmény jogszerű engedélyeztetését nem lehet jelenleg elvégezni Magyarországon, mivel nincs olyan állami hatóság, amely fel lenne hatalmazva ezen teendők ellátására. A vonatkozó kormányrendelet a területileg illetékes Kormányhivatal Népegészségügyi Szakmai Szervezete keretében működő regionális Sugáregészségügyi Decentrumok (SD-k) feladatává tette az engedélyezést és ellenőrzést, ám az említett jogszabályt felülíró, január 1-jén hatályba lépett kormányrendelet kifelejtette az SD-k illetékességi köréből a sugárvédelmi engedélyezéseket, sőt magukról a SD-kről is elfelejtkezett. A kormányzati jogszabálygyár becsődölt: a sugárvédelmi és engedélyezési rendszer lebénult, ami európai viszonylatban példa nélkül álló közigazgatási botrány.
A probléma nem elméleti jellegű.
Az LMP-hez az ország több pontjáról eljutott információk szerint az év első hetében nem csak az új engedélyek kiadása állt le, hanem a lejáró dokumentumok megújítása is, ráadásként lehetetlenné vált a rendelethez kapcsolódó sugáregészségügyi jogszabályok teljesítése is. A szakhatóságok az elmúlt napokban teljesen megalapozott engedélykérelmeket voltak kénytelenek elutasítani "illetékesség hiányában", és gyakorlatilag szüneteltetik a tevékenységüket, ide értve a biztonsági ellenőrzéseket, méréseket is. Emiatt az országban több sugárterápiás, sugáregészségügyi, nukleáris kutatási és egyéb intézmény felfüggeszti működését, vagy hatósági engedély és felügyelet nélkül dolgozhat.
A sugárvédelmi és nukleáris hatósági rendszer szétverése, amit az Országos Atomenergia Hivatal átszervezésének ötlete is bizonyít, a paksi blokkok üzemidő-hosszabbításának engedélyezése, és az új blokkok építésének előkészületei közben zajlik. A tavalyi csillebérci üzemzavar alatt megtapasztalt hatósági káoszt bűn lenne fokozni a környezetbiztonságot garantáló sugárvédelem területén.
Szükség van a közigazgatás átszervezésének revíziójára, hiszen nem tudható, hogy milyen egyéb szakterületek estek esetleg áldozatul a kormány reformdühének és kodifikációs trehányságának.
Jávor Benedek,
a Fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke
A Magyar Nukleáris Társaság (MNT) indokolatlannak, a biztonságot veszélyeztetőnek tartja, ezért határozottan ellenzi azt, hogy az Országos Atomenergia Hivatalt (OAH) összevonják, a Magyar Energia Hivatallal (MEH) és a Magyar Bányászati és Földtani Hivatallal (MBFH) – írta közleményében a társaság elnöksége. A javaslat ellenkezik a nemzetközileg, valamint az Európai Unióban elfogadott és a hatályos hazai jogba beemelt nukleáris biztonsági alapelvvel, nevezetesen a nukleáris hatóság függetlenségével, ezért sért több, hazánk által is aláírt nemzetközi egyezményt, kezdi a szervezet az ellenérvek sorát – áll a közleményben.
Az MNT elnöksége szerint a fukusimai atombaleset súlyosságát fokozó körülményként azonosították a nukleáris hatóság és iparigazgatás összefonódását, amelyet a jelen tervezet is megvalósít. Az összevonással egy kézben összpontosulna a nukleáris biztonság és az ellátásbiztonság kérdése, holott a nukleáris biztonságnak prioritást kell élveznie. Emiatt az összevonás nyomán nemzetközi tiltakozás várható, ami a paksi bővítés ügyét is nehezítheti, érvel a szervezet elnöksége.
Mint írják, az OAH és MEH hatáskörei még a paksi atomerőmű vonatkozásában sem kapcsolódnak, a nukleáris biztonság és a piaci szabályozás ellentmondó követelményeket támaszthat. Az OAH főleg nukleáris, a MEH főleg energetikai és közgazdasági, az MBFH pedig bányászati és földtudományi szakmákra alapozott intézmények. Ezek közös határterülete, átfedése minimális, az egybevonásnak így nem lehet szinergikus hatása sem. A nukleáris biztonságról kellő felelősséggel kell dönteni, egy hibás döntésnek súlyos következményei lehetnek. A centralizáció helyett olyan hatósági rendszer kell, amely eleve kizárja, hogy a nukleáris biztonságért felelős szervezet döntéseit bárki befolyásolja, politikai vagy gazdasági nyomás alá helyezhesse" – szögezik le, majd kitérnek arra, hogy a ma működő hazai rendszer nem áll távol ettől, a javasolt rendszer viszont ezt alapjaiban rombolja le.
Az MNT több mint 400 fős tagságának túlnyomó többsége hazai nukleáris létesítményeknél dolgozik, vagy azokkal áll szoros kapcsolatban. "Nem csak egyszerű állampolgárként érint bennünket a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által javasolt hatósági összevonás. Munkánk során gyakran kapcsolatba kerülünk a hatósággal, napi tapasztalataink vannak tevékenységük jelentőségéről, tartalmáról és módszereiről" – hangsúlyozta közleményében a társaság.
Korábban Lux Iván, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) korábbi főigazgató-helyettese, az OAH Nukleáris Biztonsági Igazgatóság korábbi vezetője, valamint Aszódi Attila professzor, a BME Nukleáris Technikai Intézetnek igazgatója is szót emelt a hatóságok összevonása ellen.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) szerdán erősítette meg, hogy vizsgálja egy egységes energetikai hatóság létrehozásának lehetőségét, amely a Magyar Energia Hivatal, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal és az Országos Atomenergia Hivatal összeolvadásával jönne létre. A kezdeményezésről végleges tárcaálláspont csak a szakmai egyeztetések lezárása után alakul ki, és arról a végleges döntést a kormány hozza meg – áll a minisztérium a közleményében.
Kapcsolódó anyagok:
