Miért épülnek sorra záportározók egy félsivatagban? Ráadásul homokgáttal, úgy, hogy az esővíz-elvezető csatornák sincsenek bekötve? Hát az uniós támogatás miatt. Tíz éve még minden falu játszótérre pályázott, hat éve a kilátó volt a sláger, mostanság pedig a záportározók futnak nagyot. Történet egy kétszázmilliós gödörről, amelyet a Kiskunsági Nemzeti Park területén ástak, és amelynek még érvényes vízjogi üzemeltetési engedélye sincs.
Az elmúlt években legalább 14 víztározó vagy záportározó épült az alföldi Homokhátságon és környékén, ahol már három éve nem esett komolyabb eső. A tájegységet az ENSZ 2020-ban hivatalosan is félsivataggá minősítette. Ez azonban nem zavarta a települések vezetőit, akik a belvíz és a villámárvizek megelőzésére hivatkozva pályáztak uniós pénzre. A természetvédők szerint a zsombói uniós projekt több kárt okozott, mint hasznot.
Zsombón is épült egy záportározó, árkok is, kétszázmillióból. Az ügyben több eljárás is indult; hamis okirattal való visszaélés, költségvetési csalás gyanúja miatt nyomoz a NAV. A mai napig nem tudni ugyanis, hogy valójában miből tervezték a megépült tározó gátját, és ennek ellenére hogyan kaphatta meg a szakhatósági engedélyeket.
2014 és 2020 között a Magyar Falu Programban részt vevő, ötezer fő alatti települések pályázhattak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás okán záportározókra és belvízelvezető rendszerek fejlesztésére. Két pályázat volt összesen 165 milliárd forint keretösszeggel. Tízezer oldalnyi iratanyag, száztíz közérdekű adatigénylés, egymásnak ellentmondó szakvélemények, mélyen hallgató hatóságok. Egy történet a magyar vidék „stadionépítési programjából”.
A Szabad Európa részletes oknyomozása: Akik egy gödörben eveznek
Nyitókép: Séta száraz lábbal a zsombói záportározóban. Uniós pénz van dögivel tározóra, csak éppen komolyabb zuhé már évek óta nem esett a Homokhátságon, amelyet hivatalosan is a magyar félsivatagnak is neveznek Báthory Róbert Szabad Európa
A cikkben nyilatkozó Kármán Balázs további információkat és drónfelvételét küldte el a greenfonak:
Látszik hogy akkora a gödör mint a fél falu… honnan volna ennyi víz, ami látszik, az talajvíz ami a legnagyobb aszály közepén is megjelent a mederben. És szépen elpárolog még ez is. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságot (KNPI) úgy vezették meg, hogy vízgazdálkodási övezeti átsoroláshoz kértek hozzájárulást, a fekete szegélyű kicsi telekre. Ez nem jelent hozzájárulást sem ásáshoz sem építéshez. Ehhez az övezeti átsoroláshoz, a “vízgazdálkodási övezet”-hez járult hozzá mindössze a KNPI! Aztán minden további eljárásból kihagyták, és ezt használták fügefalevélként: “a KNPI hozzájárult”.
Majd a zöld szegélyű teljes területre minősítették át a hozzájárulást lobogtatva a településrendezési tervmódosításban, és ezt használták fel a későbbi vízjogi engedélyezési eljárásban, ahol a KNPI háta mögött a tározó kiásására kaptak engedélyt a Katasztrófavédelemtől, mint vízügyi hatóságtól. Ne felejtsük el, ezekről a zsombói képviselő testületet folyamatosan tájékoztattuk, akik ennek ellenére minden hozzájárulásukat megadták a projekthez. A felelősség így az övék.
A KNPI már csak akkor szembesült az egésszel amikor kihívtuk őket, hogy az ingatlanon van kb 200-300 millió Ft értékű védett növény, zömében kosborok.
Nem karták addig elhinni hogy itt mire készül a polgármester és a testülete amíg a kész terveket el nem küldtük nekik.
Sajnálatos módon, nem akart vagy nem tudott a sarkára állni a KNPI és látható módon szétbarmoltak egy talajvízgödör kedvéért ami talajvizet párologtat egy gyönyörű érintetlen természetes gyepet, néhány ember anyagi érdekéért, megsemmisítve azt. Ökológia hálózat magterülete!
Szerintem itt alaposan félrevezették, megvezették kijátszották a KNPI-t… láthatóan büntetlenül. Mindezt hivatalos eljárásokban, valótlan tartalmú okiratokkal.
A máig kussoló társhatóságok cinkossága mellett.
Lásd még: Aszály? Avagy mi történik a Kárpát-medence legnagyobb tavával?
