A WHO kutatása szerint a légszennyezés hosszútávú hatásait korábban alábecsülték, különösen az asztmás betegek esetében, akikből kétszer annyi található ma, mint harminc évvel ezelőtt. A gyermekek esetében káros hatással lehet az idegrendszeri fejlődésre, a magzatok pedig veszélyben vannak a szennyezett levegőnek kitett kismamák méhében.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) friss légszennyezettségi jelentése is azt mutatja, hogy az EU döntéshozóinak az eddigieknél is komolyabban kell foglalkoznia a témával Anne Stauffer, az Egészség és Környezet Szövetség (HEAL) helyettes igazgatója szerint. Az új eredmények többek között a cukorbetegséggel és különböző születési rendellenességekkel is kapcsolatba hozták a légszennyezést. A negatív egészségügyi hatásokra a káros anyagok alacsonyabb koncentrációja esetén is találtak bizonyítékot, ez is mutatja, hogy a jelenlegi EU intézkedések nem elégségesek. A tudósok szerint részben a klímaváltozás miatt is egyre melegebb nyarak tovább ronthatják a helyzetet.
A jelentést a téma hatvan szakértője állította össze, és ebben a WHO és az EU levegőminőségre vonatkozó egészségügyi határértékeinek felülbírálatát javasolják. Továbbá az új egészségügyi hatások fényében szigorúbb európai fellépést sürgetnek a tisztább levegőért. Ezek az eredmények fontosak lehetnek az őszi tárgyalásokon, ahol eldől, hogy az EU milyen intézkedéseket javasol a levegőminőség javítására. A HEAL, melynek a Levegő Munkacsoport is tagszervezete, arra kéri az Európai Bizottságot, de különösen a tagállamok vezetését, hogy mindent tegyenek meg a levegőszennyezés csökkentésének érdekében, mely Európában több idő előtti halált okoz, mint a közúti balesetek.
A jelentés a koromrészecskék esetében további bizonyítékkal szolgált azok káros hatására rövid és hosszútávon, valamint az eddigieknél becsült alacsonyabb koncentráció esetén is. A nitrogén-dioxid pedig a kutatók szerint a jelenlegi EU határérték alatti mennyiségben is rombolja a szervezetet, még az egészséges, vagy enyhén asztmás emberek esetében is. A talajközeli ózon esetében összefüggést találtak különböző fejlődési rendellenességek, és ennek a rendkívül káros anyagnak a jelenléte között.
Nemrég több, mint hatvan egészségügyi és környezetvédelmi szervezet közzétette az általuk legfontosabbnak ítélt intézkedések listáját, amelyekkel komoly előrelépést lehetne elérni. Ebben szerepel a károsanyag-kibocsátás teljeskörű csökkentése, a nemzeti kibocsátási határértékekre vonatkozó EU-s irányelv keretén belül, a kibocsátás csökkentésének eddig szabályozatlan tevékenységekre való kiterjesztése, valamint az unió kültéri levegőminőségre vonatkozó határértékeinek szigorítása.
