Megfulladnak a csérek a kígyótű haltól- de ennek mi köze van a globális felmelegedéshez? A réti tarkalepke köszöni, jól van.
Fél méterrel lesz magasabb a tengerszint a következő évszázad fordulójánál, azaz 87 év múlva. A vízszintemelkedés számos olyan romboló hatást okoz a most vizsgált angol partvidékeken, amelyek négyszeresére emelik majd a földcsuszamlások számát is.
Lundák, csérek és pillangók is vannak azok között az állatok között, amelyeket már most érezhetően hátrányosan érint a globális felmelegedés. A National Trust kutatásai szerint az angol partvidéken a tengerszint emelkedése, valamint az egyre erősebb viharok bizonyítottan veszélybe sodornak több állatfajt is. A lunda fiókáknak már így is nehéz a helyzetük, mivel kedvenc csemegéjük, az aprócska homoki angolna épp eltűnőben van, köszönhetően a túlhalászatnak és az óceánok változó hőmérsékletének. A homoki angolnák helyett egy másik hal érkezett az angol partvidéki vizekre, ám azt nem tudják megemészteni a lundafiókák. A kígyótű hal általában a melegebb vizekben honos, azonban észak felé tartanak, ahogyan melegszik az óceánok vize. A kígyótű hal – mint eleség – csontossága miatt emészthetetlen a lundák számára és egyre több elpusztult madarat találtak, amelyek nem tudták lenyelni a szálkás halat.
Az aprócska csérek is sokat szenvednek a változástól. A szokatlanul magas dagályok és a viharok pusztítják a madarakat, mivel azok minden tavasszal épp a szokásos dagályvonal fölé fészkelnek. Így ha nagyobb víz vagy hullámverés érkezik, akkor könnyen kimossa a fészkeiket.
A sok veszély ellenére vannak olyan fajok is, amelyek adományként élik meg a klímaváltozást. A réti tarkalepke például csak olyan környezetben tud élni, ahol erodálódott a partvidék. Olyan területeket keres, ahol a növényzet épp csak megjelent a leszakadt, megrongálódott részeken. Jelzésértékű a tudósoknak, hogy a réti tarkalepke új és új területeken is élőhelyet talált magának.
Matthew Oates, a Trust munkatársa szerint a klímaváltozás átalakíthatja az angol partvidékek arculatát, növény, illetve állatvilágát. „Az egyre emelkedő tengerszint miatt az agyagban gazdag zátonyaink eltűnhetnek. A partvidékeken élő vadvilág veszélybe kerül, a folyamatot tovább gyorsíthatja a globális felmelegedés miatt érzékelhető extrém időjárás is. A kutatásokból az derül ki, hogy a növényeknél is van változás, nemcsak az állatoknál. Egyre több faj szenved a gyakori árvizektől, a sólerakódástól, a hosszan tartó szárazságtól. Vannak olyan állatok és növények, amelyeknek jót tesz a változás, de inkább az aggasztóbb helyzetben lévő fajokból van több.”
