A kormány számolatlanul költi a milliárdokat, hogy jó hazafiként szeressük az akkugyárakat. Gondosan felépített kormányhű hálózat igyekszik blokkolni a környezetvédelemben mértékadó szakértői és civil hangokat, és próbál megágyazni az orbáni iparpolitikának. A HVG részletes cikke az orbáni zöldpropagandáról.
Áthallásosra sikerült, pedig aligha szánta annak minapi megszólalását Áder János volt köztársasági elnök. Miközben javában zajlik a vita az akkumulátorgyárak nyakló nélküli magyarországi telepítéséről és az emiatt fenyegető vízhiányról, Áder a Tisza 23 évvel ezelőtti ciánszennyezéséről tett közzé egy beszélgetést azon a honlapon, amely a vízválság aktuális kérdéseire keresné a választ.
Hacsak azt nem gondolta aktualitásnak, amivel a ciánszennyezésről szóló diskurzust zárta: „van értelme az ellenszegülésnek, még egy nagy multicéggel szembeni ellenszegülésnek is”, hiszen a verespataki bányavállalattal szemben is a civilek győztek. Derék dolog ez a kijelentés a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány létrehozójától, csakhogy édeskevés egy olyan pillanatban, amikor a volt államfő párttársa, a debreceni polgármester lehazugozza azokat, akik mást gondolnak az akkumulátorgyártás környezeti kockázatairól, mint a kormány, a helyileg illetékes hivatal oldaláról pedig eltüntetik azt a – Debrecen megrendelésére készült – tanulmányt, amely a civilek véleményét erősíti. Aztán jöttek a szavak: mérgező, kiszivárog, robbanás, Göd” – videóriport a debreceni akkumulátorgyár elleni tüntetésről
Az Orbán-rezsim szisztematikusan építette ki az elmúlt években azokat az alternatív intézményeket, amelyek a kormányfő szája íze szerint értelmezik a fenntarthatóság követelményeit.
Áder alapítványa mellett a káderképző Mathias Corvinus Collegium (MCC) Klímapolitikai Intézete (KPI) és az MNB alapítványi rendszerében gründolt Budapest Center for Long-Term Sustainability (BC4LS) Kft. azok a kormányközeli műhelyek, amelyek a környezetvédelem „patriótának” mondott verzióját művelik – ha ugyan fogalmilag létezik ilyen megkülönböztetés. Ebbe az ő patriotizmusukba mindenesetre semmiféle kormánykritika nem fér bele, még akkor sem, ha esetenként szakmai alapon más javaslatokat fogalmaznak meg, mint amit azután a kormány törvénybe vagy rendeletbe iktat.
A rendszer átgondolt, kerek és zárt.
Ezeknek az intézményeknek a működése akár évtizedekre is biztosított, így kormányzati ciklusokon átívelve is alkalmasak a tudatformálásra és az alapítóik által kitűzött társadalompolitikai célok elérésére. Az MCC és a Kék Bolygó olyan közérdekű vagyonkezelő alapítványok, amelyeket Orbán Viktor állama tízmilliárdokkal stafírozott ki, és habár az Európai Unió – éppen a közpénzek politikai kisajátítása miatt – változást vár el a kormánytól ezeknek az alapítványoknak a működésében is, senkinek sem lehet kétsége afelől, hogy e szervezetek hosszú éveken át a Fidesz érdekeit fogják szolgálni.
Alig különbözik ezektől a BC4LS, amelynek az egyik alapítója ugyan a Magyar Nemzeti Bank alapítványa (ennek a befektetései még az Alkotmánybíróság szerint sem veszítik el közpénz jellegüket), a másik tulajdonosa azonban a Neumann János Egyetem. Ez utóbbi intézmény ugyancsak vagyonkezelői alapítványi formában működik, és kuratóriumának élén az a Csizmadia Norbert áll, aki az MNB Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványának is a kuratóriumi elnöke. Ez azonban még csak egy apró jel az összefonódásokra.
Pókhálóként szövik át a közéletet a közpénzmilliárdokkal kitömött NER-közeli alapítványok
A legszembetűnőbb „zöld patrióta” a Klímapolitikai Intézet, amely egyedül a tavalyi évben 67 rendezvényt szervezett, 82 tudományos publikációt és szakmai elemzést adott ki, és csaknem kétezer alkalommal jelent meg a médiában.
2022-ben még az MCC éves dzsemborijának a fókuszában is a környezeti fenntarthatóság volt. Az intézet már 2020-as alapítása óta az MCC égisze alatt tevékenykedik, és nem szerénykedik, amikor a saját tevékenységét ismerteti: „Részt veszünk a környezetpolitika formálását célzó, stratégiai szintű döntés-előkészítő munkában.” Annak ellenére, hogy a KPI tagad bármiféle kormányhoz köthető megbízást, gyakorlatilag nincs olyan rendezvénye, amely valamiképp ne függene össze kormánypárti körökkel. Az intézet a saját honlapján is közzétette, hogy 2021 decemberében az állami tulajdonú Hunatom felkérte, vegyen részt Magyarország nukleáris innovációs stratégiájának a megalkotásában.
Miután a Klímapolitikai Intézet „önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egység” – hivatkozott a HVG érdeklődésére a KPI –, így szinte lehetetlen látni a pontos pénzmozgásokat az MCC és fenntarthatósági fiókintézménye között.
A nukleárisstratégia-alkotás ugyanakkor közvetlenül is jócskán hozhat az intézet konyhájára, hiszen az állam korábban 31 milliárd forintot különített el a megbízó Hunatom, valamint a paksi térség finanszírozására.
A Roszatom vezére szerint jövőre kezdődhet Paks II. építése
A KPI pedig nemhogy opponálná a kormánypolitikát, éppen ellenkezőleg: Orbán Viktor miniszterelnök bizton számíthat az intézet ideológiai támogatására. A szervezet igazgatója, Litkei Máté a debreceni akkumulátorgyár környezetvédelmi aggályaira például azzal kontrázott rá, hogy a projekt „a hazai gépjárműipar fenntartható átállására” ad lehetőséget. Hasonló szakmai hátszelet kapott a KPI-től a kormány válasza az energiaválságra.
Toldi Ottó kutatásvezető maga is a több száz évre elegendő magyar lignit- és szénkészleteket emlegette megoldásként, miközben a kormány Riz Gábor fideszes képviselőt bízta meg – az évtizedek óta környezetvédelemmel foglalkozó zöldek tiltakozása közepette – a szénkitermelés újbóli felvirágoztatásával.
A kormány télen-nyáron bízhat a KPI szakértelmében. Az intézet a Balaton körbeépítésében sem lát kivetnivalót, miközben látszólag szakmai alapokon foglalkozik a tó védelmével, hiszen együttműködik a százéves múltra visszatekintő Balatoni Limnológiai Kutatóintézettel. Csakhogy a tihanyi intézmény 2021-ben az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat tagja lett, amelynek élén Maróth Miklós, a miniszterelnök tudománypolitikai tanácsadója áll.
A szervezeti változással párhuzamosan pedig eltávolították az intézet éléről a balatoni betonbizniszt élesen kritizáló igazgatót. Jordán Ferenc akkor azt nyilatkozta: „Beleláttunk, hogyan működnek a környezeti hatástanulmányok: ha valaki leírja, hogy egy beruházás nem oké, öt perc alatt találnak valakit, aki azt mondja, hogy mehet.”
Valószínűleg ebből a forgatókönyvből dolgozott a debreceni polgármester is, amikor visszavonta az akkumulátorgyár-beruházás hatástanulmányát, amely a civilek által is citált napi több mint 42 ezer köbméter víz felhasználásával számol.
Az MCC mintegy 500 milliárd forintnyi vagyonjuttatása és állami támogatása mellett eltörpül a Kék Bolygó Alapítvány néhány tízmilliárd forintja, a volt köztársasági elnök személye mégis különös hangsúlyt ad annak, ami az alapítvány neve alatt történik. Habár a jogi végzettségű politikus nem tekinthető a téma szakértőjének, és a hetedik évébe lépett alapítvány sem tett le még olyan szakmai anyagokat, amelyek kiemelkedőek lennének, a Klímapolitikai Intézet már 2021-ben stratégiai megállapodást kötött a Kék Bolygó Alapítvánnyal. Ennek alapján a Kék Bolygó ösztöndíjprogramot indított MCC-s diákok számára.
Mi van, ha valaki nincs oda Orbán Viktorért? – diákjai mutatják be a Fidesz elitképzőjét
Áder alapítványa ugyanakkor a hagyományos egyetemi képzés területére is belépett azzal, hogy ösztöndíjakat és gyakorlati programokat kínál egyetemistáknak. Ebben olyan partnerei vannak, mint a Mol, a Mészáros Lőrinc üzleti köreibe került hulladékkezelő Envirotis, illetve az állami támogatásokkal kitömött energiaital-gyártó cég, a Hell. Cserébe a felcsúti milliárdos családi alapítványának konferenciáján a KPI igazgatója, Litkei éppen a Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumi tagjával, az azóta építési minisztériumi államtitkárrá lett Csepreghy Nándorral és Matolcsy György távoli rokonával, Matolcsy Miklóssal beszélgetett a fenntarthatóságról.
Matolcsy Miklós a projektvezetője és az ő alig hároméves Alapértékek Nonprofit Kft.-je a társkiadója a Kék Bolygó által jegyzett Zöld Föld tankönyvnek. Ebből lehet szabadon választott tantárgyként tanítani általános és középiskolákban. A kiadvány tartalmában kifejezetten gazdag, hozza a kötelező példákat a Földet fenyegető veszélyekre, és hozza a tankönyvi példákat arra is, miként lehet befolyásolni egy állami döntést. „Lehet aláírást gyűjteni, látványos akciót, tüntetést, kampányt szervezni”, és ezek „hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az emberek tudjanak a problémáról, beszéljenek róla, és mérlegeljék a társadalmi, gazdasági döntéseknél”. A tantárgyat tanuló diákok ezekben a napokban azt is tapasztalhatják, hogyan reagál a kormány, ha a lakosság bele akarna szólni a környezetüket érintő ügyekbe.
Akkugyár-kisokos: Minden, amit Debrecentől Gödig tudni érdemes, egy podcastban
A Kék Bolygónál készült elemzések társadalmi hasznossága már csak azért is megkérdőjelezhető, mert azokat az alapító politikai befolyásolási képessége ellenére sem használják fel a döntéshozók. A 2019 és 2021 közötti tevékenységéről kiadott brosúrában az alapítvány büszkén sorolja, hány témában dolgoztak együtt szakmai agytrösztökkel, hogy a fenntarthatóságot szolgáló tanulmányok születhessenek.
Elemzést végeztek például a lakóingatlanok és azokon belül is a családi házak állapotáról, megállapítva: energiahatékonyságuk javítása „a hazai energiapolitika kulcsfontosságú területe”. A tanulmányt amúgy az a Capital Consulting készítette, amely Márton Péter tanácsadó cége, aki korábban a Századvég-csoport egyik vezetője volt, majd visszavonult Tállyára borászkodni.
Ha a fenti mondatot Áder közbenjárására tettek követték volna, esetleg az ügynek ártó törvényeket megvétózta volna, jóval mérsékeltebb lehetett volna az a sokk, amely az országot érte az energiaárak robbanása miatt.
Ott volt Orbán kezében az orosz energiafüggőség elleni egyik csodafegyver, de nem használta
A Kék Bolygó kockázatitőke-befektetésekbe is belefogott, az alapkezelők elvileg a fenntarthatóságot szolgáló cégeket és innovációkat támogatnak. Könnyen tehetik, hiszen az alapítvány és befektetési cége csak az elmúlt két évben több mint 10 milliárd forint állami támogatásra lett jogosult. Így jött létre a 10,5 milliárd forint jegyzett tőkéjű Klímavédelmi Kockázati Tőkealap és az állami Magyar Fejlesztési Bank 5 milliárd forintjából a Víz Alap.
A Kék Bolygó egyik befektetése éppen úgy sikeredett, hogy az alapítvány tőkealapja végső soron tulajdonostársa lett a kormányfő vejének, Tiborcz Istvánnak. A tőkealap ugyanis szeptemberben részesedést szerzett az Alteo Energiaszolgáltató cég egyik leányvállalatában, a hulladékhasznosításban tevékenykedő Fe-Group Investben, Tiborcz pedig januárban részvényese lett az Alteónak.
A Kék Bolygó egy másik tőkekihelyezése még ennél is célzottabb: saját hírportáljának a kiadójába vitt tőkét. A korábban Élő Bolygónk, ma már Greendex néven szereplő weboldalt a veszprémi Fidelitashoz kötődő üzletemberek üzemeltetik. A kiadó tulajdonosai most friss tőkét kaptak a Kék Bolygótól, hogy a portál piacvezetővé váljon a fenntarthatósági témákkal foglalkozó orgánumok piacán – válaszolta az alapítvány a HVG kérdésére. Kérdés, lehet-e úgy piacvezetővé válni, hogy a Greendex heteken át nem vette észre az akkugyárak körüli polémiát. A február 4-én megjelent írás szerzőjének becsületére legyen mondva, hogy maga is meghasonlott, amikor megpróbált igazságot tenni. Először a kormányközeli médiabirodalomba tartozó Mandiner cikke alapján megállapította: „az igazság az, hogy az első ütem csak 3300 köbmétert szív fel, és a vízügy szerint az elkészülte után is csak 20 ezer köbmétert”, majd ez utóbbi számon mégis elgondolkozott. Mint írta, a CATL gyára 45 nap alatt felszippantja azt a vízmennyiséget, amellyel tavaly fel kellett tölteni a Velencei-tavat az aszály miatt. Ez „nem fog jót tenni” a magyar vízgazdálkodás hiányosságainak – zárul a cikk.
A három intézmény együttesen évente több milliárd forintból kínál alternatív narratívát a közvéleménynek a független szakmai szervezetekkel szemben, kölcsönösen bevonva egymást a kommunikációba, és így megsokszorozva a hatásukat. Ezzel igyekeznek tompítani a kritikus hangokat, megvédeni a környezetet különösen megterhelő gigaberuházásokat, és próbálva elérni, hogy a klímavédelmi szempontokra különösen fogékony ifjabb generáció náluk találja meg a megfelelő szemléletet és szellemi muníciót – írta a HVG.
Zöld hazafiak
Ha az embereknek fenntarthatóság kell, akkor azt kapnak. Így született meg a „jobboldali patrióta környezetpolitika” mint a Fidesz új, progresszív ideológiája. Eddigi klímaváltozás-tagadó politikai csapásvonaláról átlavírozva a kormánypárt holdudvarában elkezdték felépíteni a „jobboldali fenntarthatóság” agendáját, vagyis saját gazdasági érdekeikbe beleilleszteni a fenntarthatóság eszményét.A Hétfa Kutatóintézet, amely sűrűn kap megbízásokat az MCC Klímapolitikai Intézetétől (KPI) és a Kék Bolygó Alapítványtól is, 12 pontban szállította le az ideológiai alapvetést a Patriotizmus és fenntarthatóság: gondolatok egy innovatív magyar környezetpolitika kialakításához című kiadványában. A témáról decemberben szakmai előadást is tartottak a KPI és a Századvég részvételével.
Miközben a Hétfa kiadványa releváns kérdéseket is feszeget az ökológiai agrárgazdálkodástól a korszerűtlen fűtési technológiákig, az eszmefuttatás így kezdődik: „Az elmúlt évtized tapasztalatai azt mutatták, hogy a klímavédelem kérdéskörét leginkább a baloldalnak sikerült tematizálnia, számos olyan radikális javaslatot megfogalmazva, melyek megvalósításuk esetén kockára tehetik a saját magunk és gyermekeink számára elképzelt, a nemzeti hagyományokkal összhangban lévő életformát.” Hogy „jobban megértsük a jobboldali, keresztény-konzervatív gondolkodásmód és a klímavédelem, természetvédelem kapcsolatát”, interjúkat készítettek és workshopokat szerveztek „klímapolitikai szakértőkkel és elismert jobboldali gondolkodókkal”, többek között az MCC kuratóriumi elnökével, Orbán Balázzsal és Áder János volt államfővel.
A Hétfa összegző megállapítása szerint a patrióta, pragmatikus természet- és éghajlatvédelmi politikának az a jellegzetessége, hogy „a gazdasági fejlődést, az innovációt, az életminőség javítását motorként hajtja, a nemzet természeti örökségét ápolja, védi, támaszkodik az otthonát, helyi közösségét gyarapító lokálpatrióta társulásokra, és feladatának tekinti a szuverenitás megőrzését”.
A borítóképet Marabu készítette.
