Tagadja a Napkorona Hagyományőrző Lovas és Lövész Egyesület, hogy egy videófelvétel szerint élve perzseltek meg egy disznót március 4-i rendezvényükön, a XXI. Nemzetközi Böllérverseny és V. Nyírségi Disznótoros Fesztiválon. Bóday Pál, a Macskaárvaház Alapítvány kuratóriumi elnökének véleménycikke.
„2023. március 4-én a húsfeldolgozás teljes folyamata (beleértve a szúrást is) az állategészségügyi és állatvédelmi jogszabályokban foglaltaknak megfelelően történt. Mind a jelenlévő 17 csapat követte a főszervező Napkorona Hagyományőrző Lovas és Lövész Egyesület versenykiírását. A rendezvény kezdetétől a helyszínen hivatalból tartózkodó Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály ellenőre semmilyen kifogással nem élt – kiemelt figyelmet fordított a kábítás, s kivéreztetés folyamatára-, mindent a jogszabályokban leírtaknak megfelelőnek talált” – áll az egyesület közleményében.
A videón ugyanakkor látszik, hogy a disznó – miután elvágták a torkát -, még megpróbált lábra állni, amikor taglópisztolyt szegeztek a fejének. Az állat továbbra is magánál volt, ennek ellenére elkezdték perzselni. Az eset miatt nyolc szervezet, többek között állatvédők, közös feljelentést tett. (via 444.hu)
Az esemény kapcsán írt véleménycikket a greenfonak Bóday Pál, a Macskaárvaház Alapítvány kuratóriumi elnöke:
“A magyar szakrális és népi, paraszti kultúrának több tucat különleges, sok száz szép, és erőszakmentes hagyománya van, amelyek alkalmasak turisztikai, közösségépítő, identitásteremtő módon hozzájárulni a magyarság múltjának őrzéséhez. A disznóvágás, a böllérfesztiválok viszont pont nem ilyenek. Giccses, eredeti tartalmukat elvesztett véres és szadista performanszok, amelyek nem csupán az állatvédelemre vonatkozó szabályok, és törvények betűjével, szellemével, de a felvilágosult emberiesség, és a keresztény könyörületesség minden normájával is ellentétesek.
Nem, hogy lábbal, de sáros-véres gumicsizmával, ahogy azt a szerencsétlen malacot, akit rugdosnak, taposnak, szúrnak, sörrel és pálinkával locsolnak, miközben nyilvános haláltusáját vívta, amelynek végére hosszú szenvedések után nem csak az életétől, de a minden élőlénynek járó végtisztességtől is kegyetlenül megfosztják.
Kosárfonás, korongozás, aratóverseny, tutajozás, pálinkafőzés, borkészítés, vitézi hagyományőrzés, népi hangszerkészítés és zenélés, madárles, fafaragás, pipakészítés, kékfestés, mézeskalácskészítés, regölés, remélés, népmesemondás.
Soroljam még?
Felesleges, hiszen minden egyes magyar tájegységnek megvannak a különlegesnél-különlegesebb népi, szakrális hagyományai, amelyek nem csak autentikusak, de egyúttal megfelelnek annak az ősi keresztény és egyúttal nagyon is modern elvárásnak, hogy ne járjon állatok kihasználásával, megkínzásával, legyilkolásával. Ráadásul kitűnően alkalmasak a turisták, vidékre látogató városiak szórakoztatására is.
A böllérfesztiváloknak és wellnes-disznóvágásoknak azért kell minél gyorsabban eltűnniük a turisztikai termékek közül, mert hagyománygyalázóak, szadisták és perverzek, ráadásul súlyosan szembe mennek a gyermekvédelem és erőszaktilalom legalapvetőbb normáival.
A malacok az etológusok szerint egy 3-5 éves gyermek érzelmi intelligenciájával rendelkező, még a kutyáknál és a macskáknál is domesztikálhatóbb, a többi társállathoz hasonló csodálatos lények. Helyük a terápiás és társállatok között van, egy olyan kulturált, humánus társadalomban, amely – ahogy Assisi Szent Ferenc fogalmazott – “Isten kis teremtményeire” nem véres prédaként, hanem velünk élő társként tekint.”
Nyitókép illusztráció forrás wikipédia
