Hirdetés
Magyar Díszkertészek Szakmai Szervezete

Minél jobban növekszik a városi területek nagysága, annál széttöredezettebbé válnak a természetes élőhelyek, mivel a városi infrastruktúra megszakítja a természetes flóra és fauna területeit. A városi „textúra” pedig a természetesen kialakult (őshonos) és a mesterségesen kialakított zöldfelületek összetett mozaikjából adódik össze. A városok zöldfelületei lehetnek az őshonos növényzet maradványai.

Függetlenül attól, hogy a városi zöldfelület természetes vagy mesterséges eredetű, mindenképp igaz, hogy a zöldfelületet alkotó növények többféle ökoszisztéma-szolgáltatást nyújtanak. Hozzájárulnak a környezet minőségének javításához, szebbé tételéhez és az emberi jelenlét negatív hatásainak mérsékléséhez.

A növényzet párologtatással és árnyékolással mérsékli a városi hőszigetek hatását. A fák és a növényzet csökkentik a felszín és a levegő hőmérsékletét azáltal, hogy árnyékot adnak. Az árnyékolt felületek 6-14 °C- kal hűvösebbek lehetnek, mint az árnyék nélküli területen mért csúcshőmérséklet. A naposabb évszakokban ugyanis a városi fák levelei, hajtásai csak a napsugárzás 10-30%-át engedik át a lombkorona alatti területre. A napenergia fennmaradó részét a fa levelei abszorbeálják fotoszintézis céljából – vagy visszaverik a légkörbe.

Kimutatták, hogy a zöldfelületek hűtőhatása leginkább 120 méteres körzetben figyelhető meg. De vannak tanulmányok, amelyek szerint a hűtőhatás a zöldfelület középpontjától 260 méterre is érzékelhető. Etiópiában például kb. 240 méter volt a méréseredmény.  Az elnyújtott alakú zöldfelületek nagyobb hűtőhatással rendelkeznek, mint egy kompakt zöldfelület. A zöldfelület nagysága pozitív, de nem lineáris összefüggést mutatott a hűtési intenzitással. A szakirodalom más részeihez kapcsolódó tanulmányok a Park Cooling Impact (PCI) hatások térbeli kiterjedését vizsgálták. Elméletileg a PCI intenzitás a parkokon belüli és kívüli hőmérsékletek közötti különbséget jelzi. Korábbi tanulmányok a PCI intenzitást a levegő, vagy a földfelszín hőmérsékletével összefüggésben határozták meg. A PCI a zöldfelület jellemzőitől függ, a zöldfelület és az épített környezet távolsága szerint is változik.

A nagymértékben urbanizált területeken lévő növények számos veszélyforrás kivédésével is hozzájárulnak a környezet védelméhez. Ilyen az erős szél, a talajerózió, az özönvízszerű árvizek, a földcsuszamlások,  a közlekedési zajt csökkentése is. Így a városi növényzet jelentősen javíthatja a városok ellenálló képességét ezen ökoszisztéma-funkciók, például a hőszabályozás biztosítása révén.

Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma szerint a gondosan elhelyezett fák 25%-kal csökkenthetik az otthoni energiaköltségeket – beleértve a légkondicionálás költségeit is. A kutatások azt mutatják, hogy az épületek körül stratégiai helyekre ültetett lombhullató fák csökkenthetik az általuk elnyelt napenergia mennyiségét, különösen akkor, ha ezek a fák árnyékolják az ablakokat és az épület tetejének egy részét.

Biodiverzitás a városokban

Annak ellenére, hogy a biodiverzitás kifejezést széles körben használják a politikai döntéshozataltól elkezdve a tudományos életen keresztül, ez a fogalom mégsem eléggé ismert az emberek körében. Általában ugyanis inkább esztétikai és/vagy érzelmi, semmint funkcionális és gazdasági értéket tulajdonítanak a biológiai sokféleségnek.

A zöldfelületek hozzájárulhatnak a biodiverzitás növeléséhez

Az urbanizált zöldterületek gyakran az őshonos biológiai sokféleség szigeteivé és menedékeivé válnak. Több tanulmány is napvilágot látott már a maradványnövényzet és a természetes növényzettel rendelkező zöldfelületek várostervezésben betöltött fontos szerepéről. A városi tájakon a fák ugyanúgy védik és otthont adnak a vadon élő állatoknak, mint a mezőgazdasági területeken, megfelelő táplálkozási helyet is biztosítva számukra. Az emberek különösen kedvelik az énekesmadarak jelenlétét sűrűn lakott területeken is. A madarak jelenléte kulturális értéknek tekinthető.

Megfelelő növényválasztás
A városi környezet növényeit gondosan kell kiválasztani, hogy képesek legyenek alkalmazkodni azokhoz a terhelésekhez, amelyeknek most és a jövőben ki lesznek téve. A változó környezeti feltételekhez legjobban alkalmazkodó városi faflóra kiválasztása kulcsfontosságú más ökoszisztéma-szolgáltatások teljesítéséhez, mint az élőhelyek helyreállításához és az esztétikai értékek biztosításához. Például a szárazságtűrő fák jobb teljesítményt nyújtanak korlátozott vízviszonyok mellett, az árnyékolás révén hozzájárulhatnak a város hűtéséhez. Ugyanígy a szárazságtűrő növényeket, pl. pozsgás növényeket érdemes előnyben részesíteni a zöldtetők tervezésénél.
A jelenleg is érezhető éghajlatváltozásra reagálni kell az önkormányzatoknak, kertészeknek és tájépítészeknek is.  Jellemző, hogy sok városban egyre inkább lecserélésre kerülnek az aszályra érzékeny növényfajok (pl. platánok). Helyükre ellenállóbb vagy alkalmazkodóképesebb növényfajok kerülnek, amelyek garantálják az olyan növényi ökoszisztéma szolgáltatásokat, mint a mélyárnyék, vagy a nagymértékű légtisztítás (Celtis). A növények önmagukban valószínűleg nem lesznek képesek megszüntetni az emberi tevékenységek negatív következményeit, de hozzájárulhatnak azok ellensúlyozásához.

Kertek és parkok szerepe a városban

Városi környezetben nem csak házak és épületek között lévő fákat és más növényeket érdemes megemlítenünk, hanem számos más zöldfelületet is, mint például a botanikus kerteket és a parkokat. A botanikus kertek nagy része gyógynövények tanulmányozására szolgáló kert volt, melyeket később fákkal, cserjékkel egészítettek ki. A huszadik század második fele óta a biodiverzitás tudatosságának növekedésével a botanikus kertek fontos szerepet játszanak a növényi diverzitás megőrzésében. A látogatható városi parkok szintén fontos tényezők. A városi park, mint közösségi használatra nyitott terület koncepciója a tizenkilencedik században merült fel, amikor az európai és észak-amerikai nagyvárosok lakossága ugrásszerűen megnőtt.

A kertek és a  parkok is a városi zöldfelületekhez tartoznak

Ilyen körülmények között a lakosság nagy részének életminősége romlott, mert nem fértek hozzá a természeti terekhez. Ezért a tájépítészek és kertészek közparkokat hoztak létre, amelyek határtérnek számítottak az urbanizált és a természeti környezet között,  elősegítették a passzív kikapcsolódást.  A világ első, köztulajdonban lévő nyilvános közparkjára 1813-ban írtak ki pályázatot Budapesten, mely Heinrich Nebbien tervei szerint valósult meg. Ez lett a Városliget. 1843-ban Joseph Paxton építész megtervezte az Egyesült Királyság első városi parkját Liverpoolban, a Birkenhead Parkot. Olmsted a lakosság számára történő szolgáltatásaként, nem pedig a művészethez való hozzájárulásként tervezte meg a Central Parkot New Yorkban. A parkok és kertek lehetőséget kínálnak a kikapcsolódásra és a mindennapi rutinoktól való ideiglenes elszakadásra, pozitív hatással vannak az emberi társas kapcsolatokra, helyet biztosítanak a kikapcsolódáshoz és a meditációhoz, hozzájárulnak a jobb életminőséghez.

Kisvarga Szilvia
MATE TTDI
Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete
A városi zöldfelületek szerepe (pdf.)

Nyitókép: Budapest Erzsébet kilátó légifotó Czaban József

Kapcsolódó anyagok:

A városi környezet hatása a növényzetre

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás