Az elmúlt 15 év során a Föld majdnem annyi hőt halmozott fel, mint az előző 45 évben, és a többletenergia nagy része az óceánokba került. Ennek komoly következményei vannak.
Azt már eddig is tudni lehetett, hogy 2023 az újabb el Nino jelenség éve lesz: míg a la Ninja időszakában – ami most közel három évig tartott – az erős szelek elfújják a Csendes-óceán egyenlítői térségeiben a viszonylag meleg felszíni vízréteget és a mélyből felemelkedő hidegebb víz lehűti a felszínt és ezzel az atmoszférát is, az el Nino egyértelműen a felmelegedés időszaka.
A melegedés azonban most a vártnál korábban és gyorsabban zajlik, és ott is jelentkezik, ahol az el Nino jelenség nem hat a tengervíz hőmérsékletére.
Észak-Amerika atlanti-óceáni partjainak közelében például idén márciusban az 1981-2011-es átlaghőmérsékletnél 13,8 Celsius-fokkal volt melegebb a tengervíz, aminek következtében megtizedelődik a hűvösebb környezethez szokott halállomány. A tudósok értetlenül állnak a jelenség előtt és csak azt ismételgetik, hogy az utóbbi 15 évben annyi plusz hő maradt az üvegházhatás miatt bolygónkon, mint a megelőző 45 évben összesen, s ennek a plusz hőnek a nagyobb részét az óceánok nyelték el. Erre az aggasztó fejleményre egy új tanulmány világít rá:
Az elmúlt 15 év során a Föld majdnem annyi hőt halmozott fel, mint az előző 45 évben, és a többletenergia nagy része az óceánokba került. Ennek komoly következményei vannak – nemcsak az óceánok általános hőmérséklete döntött új rekordot idén áprilisban, hanem egyes régiókban óriási volt a különbség a hosszú távhoz képest.
“Még nem tisztázott, hogy miért történik ilyen gyors és ilyen hatalmas változás” – mondta Karina Von Schuckmann, az új tanulmány vezető szerzője, a Mercator Ocean International kutatócsoport oceanográfusa.
Az egyik tényező, amely befolyásolhatja az óceánokba jutó hőszintet, érdekes módon a hajózásból származó szennyezés csökkenése. 2020-ban a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet rendeletet hozott a hajókon elégetett üzemanyag kéntartalmának csökkentésére. Ennek gyors hatása volt, csökkentve a légkörbe kerülő aeroszol részecskék mennyiségét. Mivel a levegőt beszennyező aeroszolok is segítenek visszaverni a hőt az űrbe – ezek eltávolítása több hőt eredményezhetett a vizekbe.
Milyen hatásai vannak az óceánok felmelegedésének?
A világtengerek felszíni átlaghőmérséklete körülbelül 0,9 C- kal nőtt az iparosodás előtti szinthez képest, és csak az elmúlt 40 évben 0,6 C-kal. Ez kevesebb, mint a szárazföld feletti levegő hőmérsékletének emelkedése – amely az iparosodás előtti idők óta több mint 1,5 °C-kal emelkedett. Ennek az az oka, hogy a víz felmelegítéséhez sokkal több energiára van szükség, mint a szárazföldre, és mert az óceánok jóval a felszínük alatt szívják el a hőt.
Még ennek a látszólag csekély átlagos növekedésnek is jelentős valós következményei vannak.
A fajok elvesztése: a gyakoribb és intenzívebb tengeri hőhullámok a tengeri élőlények tömeges pusztulásához vezetnek. Ez különösen káros a korallzátonyok számára. (Lásd nyitóképünkön korallfehéredés)
Szélsőségesebb időjárás: a megnövekedett hőség az óceán felső részén azt jelenti, hogy a hurrikánok és ciklonok több energiát tudnak felvenni, így intenzívebbé és tartósabbá válnak.
A tengerszint emelkedése: a melegebb vizek több helyet foglalnak el – amit hőtágulásnak neveznek –, és nagymértékben felgyorsíthatják az óceánokba ömlő grönlandi és antarktiszi gleccserek olvadását. Ez megemeli a globális tengerszintet, növelve a part menti áradások kockázatát .
Kevesebb CO2-elnyelő képesség: jelenleg az óceánok veszik fel az üvegházhatású gázok kibocsátásának mintegy negyedét . A melegebb vizek kevésbé képesek felszívni a CO2-t. Ha az óceánok a jövőben kevesebb CO2-t vesznek fel, több halmozódna fel a légkörben, ami tovább melegíti a levegőt és az óceánokat.
