Összesen 12 parcellával közösségi kertet alakított ki a Megálló Közösségi Ház Szeged-Tarjánban. A kezdeményezés lényege elsősorban nem a megtermelt zöldségek mennyisége, hanem az, hogy a kerteken keresztül egy minél erősebb közösség épüljön ki.
A 7-8 négyzetméteres parcellákat már “belakta” a 11 család, a létrehozók tervei szerint pedig jövőre ott folytatják majd, ahol idén abbahagyják. A MASZK Egyesület közösségi házában, a Budapesti körút 23. szám alatt nyílt meg Szeged első közösségi kertje. A projektet ugyan már hamarabb, március környékén szerették volna beindítani, ám eddig ez váratott magára. Ugyanakkor elkésve sincs senki, a most beültetett parcellákba ugyanis nem vetőmagok, hanem már palánták kerülnek. A kertészkedéshez szükséges eszközöket az egyesület biztosítja a jelentkezőknek, így csupán a locsolás költségét kell majd megtéríteniük a “tulajdonosoknak”.
“A közösségi kert a MASZK Egyesület közösségi házának udvarán kapott helyet, így amíg odakint a zöldségeket termelheti a résztvevők, a házon belül tanácsadással, klubfoglalkozással várjuk őket” – árulta el a SzegedCafénak Újhelyi Andrea, a projekt egyik közösségszervező koordinátora. Hozzátette: hosszú munkafolyamat volt idáig eljutni, ráadásul eredetileg márciusban akarták elindítani a kerteket, de a folyamat mostanra ért el az indítás fázisába.
Az udvaron a parcellák mellett lesz egy közös fűszeresláda is, amiben gyógynövényeket, fűszernövényeket és a konyhakerthez szükséges dolgokat találhatják majd az ide látogatók. A kertészet 100 százaléban vegyszermentes, így a városban igazi biogazdaság alakulhat majd ki. “Mindenki hazaviheti a megtermelt zöldségeit, de tervezünk közös főzést is, amit a megtermelt dolgokból teszünk majd össze” – mondta Újhelyi Andrea.
A megnyitóra Rosta Gábor, a Városi Kertek Egyesület elnöke is ellátogatott, aki 2011 környékén az országban elsőként hozott létre közösségi kertet Budapesten. Mint mondja, itt nem az a lényeg, hogy hány kilogramm paradicsom terem, hiszen a cél nem a mennyiség, hanem a kert közösségépítő ereje. “Ez egy szociológiai kísérlet, ha úgy tetszik” – árulta el a szakember.
“Jómagam válságmenedzsmentet tanítok egy főiskolán, így amikor 2008-2009 környékén Magyarországot is elérte a gazdasági válság, a hallgatók megkértek, tartsak egy előadást az 1929-es nagy válságról. Akkor bukkantam rá az úgynevezett válságkertekre és azok kultúrájára, nem sokkal később pedig írtam is egy könyvet A városi tanya címmel, nem sokkal később pedig megalakítottam az első ilyen kertet Budapesten” – mesélte a SzegedCafénak Rosta Gábor. A szerző Közösségi kertek c. könyvéről bővebben itt >>>
Úgy látja, Szeged nagyon jó kertet épített, ráadásul minden bizonnyal több is követi majd ezt. “New Yorkban 1900 ilyen keretet tartanak számon, és ha csak abból indulunk ki, hogy a panelekben nagyjából 30 ezren élnek Szegeden, akkor legalább 100 ilyen kertet lehetne még létrehozni, így a legnagyobb gond a hely szűke” – emelte ki Rosta Gábor.
Az áprilisi felhívás óta rengetegen keresték meg a koordinátorokat, hogy szívesen vennének részt a kertészkedésben. Azóta már betelt a létszám, ám érdemes folyamatosan figyelni az egyesület Facebook-oldalát, hátha felszabadul egy-egy parcella.
