Sajtóértesülések szerint további szankciókat jelent be az Európai Unió Oroszországgal szemben, melyek azt is megtiltják, hogy az uniós vállalkozások hitelt vegyenek fel orosz bankoktól – ebbe akár a tervezett paksi bővítés is beleeshet.
Újabb szankciókat vezet be az Európai Unió Oroszország ellen – írja az EUobserver.com portál, saját értesülésekre hivatkozva. A portál szerint továbbra is az orosz állami bankok, olaj- és védelmi ipar szereplőit célozzák a szankciók, de például szerepel már olyan pont is a listán, mely szerint a uniós vállalkozások nem vehetnek fel hitelt orosz bankoktól. Az EU azok után döntött az újabb, Oroszország elleni szankciók bevezetéséről, hogy Kelet-Ukrajnában több forrás szerint is orosz katonák vesznek már részt a harcokban a szakadárok oldalán, és jelentős mennyiségű hadianyaggal is támogatják az oroszok a felkelőket. Szinte már csak az oroszok tagadják, hogy támogatnák a szakadárokat.
Ezekről a szankciókról lehet szó a hírek szerint:
1. bővül a beutazási tilalom, illetve vagyonbefagyasztás által érintett személyek és cégek köre, itt leginkább a kelet-ukrajnai szakadárokkal tranzakciókat lebonyolítók lehetnek érintettek,
2. az EU kizárja pénzpiacairól az orosz védelmi ipar képviselőit, illetve az olajipar azon szereplőit, akiknek fő tevékenységük az olaj eladása, illetve szállítása,
3. az EU tovább bővíti a kettős felhasználású termékek, technológiák közvetlen, közvetett eladását, bármilyen tranzakcióját az oroszoknak, illetve uniós teherszállító járművel sem lehet ilyen eszközöket bevinni Oroszországba, emellett az ilyen eszközök finanszírozása, fenntartása, működtetése is tiltott lesz,
4. az előbbi pont lesz érvényes olajkitermeléssel kapcsolatos technológiákra is,
5. az orosz állami tulajdonú bankoktól az eddigi 90 napos küszöbérték helyett már csak 30 napos lejáratú kötvényeket vehetnek az EU-s cégek,
6. az uniós vállalkozások pedig nem vehetnek fel orosz állami bankoktól hitelt.
Utóbbi pont Magyarország számára is igen érdekes lehet, tekintve, hogy a paksi bővítést orosz hitelből valósítanánk meg.
Beüt a ménkű?
A paksi bővítésre felvett orosz hitellel kapcsolatban már korábban szó esett arról, hogy az uniós szankciók további köre érintheti a megállapodást. Aszódi Attila, az atomerőmű bővítéséért felelős kormánybiztos július végén azt nyilatkozta, hogy egyelőre nem befolyásolják az Oroszország ellen tervezett nemzetközi szankciók a bővítés előkészítését, ugyanakkor a kormánybiztos elmondta, hogy ha széles körű szankciót vezetnének be Oroszországgal szemben, az akár érintheti a projektet.
Az még fogós kérdés, hogy ez a kitétel mit jelent majd a gyakorlatban. Nem tudjuk, hogy a bizottság mit mond majd a paksi hitelre, ami több szempontból is határeset lehet.
Zuhan az EU-orosz kereskedelem
Az idei év első hét hónapjában az EU részesedése az orosz külkereskedelemben a tavalyi 50,2 százalékról 49,3 százalékra esett. A Moszkva vezette Független Államok Közössége (FÁK) esetében is csökkent a forgalom, a 2013-as 13,3 százalékról 12,7-re – írja a Napi.hu.
A vizsgált időszakban Kína volt az oroszok legnagyobb kereskedelmi partnere, a forgalom 4,6 százalékos növekedéssel 51,8 milliárd dolláros értéket ért el a világ legnépesebb állama. A második Hollandia 45,1 milliárddal, majd Németország (41,2 milliárd dollár), Olaszország (30,2 milliárd), Törökország (18,4 milliárd), Japán (18,2 milliárd) volt.
Kérdés, hogy
1. az Európai Bizottság szerint Oroszországtól vagy egy orosz állami banktól kapjuk a paksi hitelt? Formailag nem egy orosz bank adja, hanem az orosz állam a magyar államnak, amiről Oroszország és Magyarország között kormányközi szerződés született. Ha a bizottság így értelmezi, akkor lehet, hogy nem tiltja le, ez a szankció ugyanis elsősorban az orosz bankokra és védelmi iparra vonatkozik. Eddig a bizottság álláspontja az volt, hogy közvetlenül nem piszkálta az orosz államot, amely folyamatosan vásárolta az EU-s kötvényeket. A pesszimista forgatókönyv a magyar kormány számára most az, ha a bizottság ragaszkodni fog a tényekhez: a hitel lehet, hogy az orosz államtól jön, de konkrétan egy orosz állami bank, a Vnyesekonombank fogja utalni.
2. a magyar oldalon mire fog figyelni a bizottság: arra, hogy a hitelt lényegében a magyar állam veszi fel, vagy arra, hogy ténylegesen az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK)? Az utóbbi esetben a tilalom alá eshet az ügylet, az ÁKK ugyanis egy magyar állami cég, és a szankció arról szól, hogy EU-s cégek nem vehetnek fel hitelt orosz állami bankoktól. Ez a negatív forgatókönyv most a magyar kormány számára.
3. visszamenőleges lesz-e a szankció vagy az idén januárban kötött kormányközi szerződés nem tartozik majd a hatálya alá?
4. a szankció tiltja-e majd az orosz állami bankokkal kötött hitelkeret-megállapodásokat vagy csak a hitel felvételét? A paksi hitel egy hitelkeret, amit 2014 és 2025 között akar felhasználni a kormány. Ha a szankcióról szóló kitételt szó szerint értjük, akkor a hitel felvételére vonatkozik, így a magyar kormány kibújhat alóla, ha később kezdi el lehívni az összeget (például 2018-2019-ben). A negatív forgatókönyv viszont számára most az, ha a bizottság a szankciós kitétel szellemét fogja követni, ebben az esetben ugyanis az oroszokkal kötött hitelkeret is a tilalom alá eshet: függetlenül attól, hogy felvesszük-e a hitelt vagy nem, üzleti kapcsolatban állunk egy orosz állami tulajdonú bankkal, amelynek már 2014-től fizetjük a kamatot a hitelösszeg után, és a szankciós kitétel értelme éppen az, hogy az EU korlátozza azokat az ügyleteket, amelyekből az orosz állami bankoknak haszna származik.
A HVG:HU kérdéseivel megkerestük az EB gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosságát, és a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM). Amint válaszolnak, közöljük.
