Az atlétikai világbajnokság sikeres lebonyolítása után újfent napirendre került a kormány olimpiarendezési terve. Gazdaságilag irracionális elképzelés, hogy Magyarország ma olimpiát rendezzen – állítják a Népszava által megkérdezett gazdasági szakértők.
Az atlétikai világbajnokság véget ért, Orbán Viktor már olimpiáról beszél.
Orbán Viktor miniszterelnök a minap arról beszélt, hogy az olimpiai éremtáblázat első 10 helyezett országa közül mi vagyunk az egyetlenek, akik még nem látták vendégül a nyári játékokat, és „ez aligha maradhat így az idők végezetéig”. Németh Balázs, az atlétikai világbajnokságot szervező cég, a Budapest 2023 Zrt. vezérigazgatója a Hír TV-ben azt állította a héten: a fővárosban konszenzus született arról, hogy „nagy sporteseményt hazánkba hozni jó, mert megéri, mert társadalmi, gazdasági és turisztikai haszna van”.
Vajon tényleg megérné?
„Szó sincs róla – válaszolta a Népszavának Pogátsa Zoltán szociológus, közgazdász. – Abszolút nem éri meg, de nem csak nekünk: senkinek. A Los Angeles-i játékok kivételével voltaképp valamennyi veszteséges volt.” Rámutatott: hazánk fontos ágazataiból, például az oktatásból, egészségügyből több ezer milliárd forint hiányzik, miként a MÁV is hasonló összegben szorulna fejlesztésre. Ilyen körülmények közepette olimpiarendezést fontolgatni legalábbis sajátos. Ennek ellenére realitásnak látja az olimpiarendezést: a kormány feltett szándéka, hogy mindenképp összehozza, az atlétikai vb-vel is az mutatta be: képes rá.
Paár Dávid, a pécsi és a Soproni Egyetem docense is úgy véli, pénzügyi szempontból az olimpia megtartása szinte sosem rentábilis, és azzal kapcsolatban is szkepszisének adott hangot, hogy a „szoft tényezők” alapján mennyire lehet sikeres rendezésről beszélni. Utóbbiba tartozik, hogy az esemény hatására a következő években mennyi látogató érkezik az országba, a látottak nyomán mennyien kezdenek sportolni, s milyen társadalmi kohéziós folyamatokat eredményez. Ezeket azonban tudományos alapossággal mérni nemigen lehet, meg nem mondható, hogy mondjuk az egyébként is kiemelt desztinációnak számító Athénban, Rióban vagy Londonban a játékok hatására növekedett-e a turisták száma. Ami megkérdőjelezhetetlen, hogy a nemzeti öntudat erősítését elősegíti a nagy események rendezése.
Tizenhárom év sok idő
Dénes Ferenc 2017-ben még kimondottan olimpiarendezés-párti volt. „Ma már sokkal óvatosabb vagyok!” – szögezte le, s indoklásában rámutatott: fontos feltétel – és ezt a 2024-re való kandidálást megelőző, 2015-ben a PricewaterhouseCoopers által készített hatástanulmány is hangsúlyozta – a 7-10 éven át tartó legalább háromszázalékos gazdasági növekedés. „Ehhez képest recesszió van! – mondta Dénes, s felhozta, hogy szokás ilyenkor azzal érvelni: a visszaesést konjunktúra követi. Ám 13 év távlatában reális képet kapni a hazai és a világgazdaság alakulásáról képtelenség.
„Öt-hat éve senki sem számított orosz–ukrán háborúra, pandémiára. A koronavírus megsokszorozta Tokió kiadásait. A globális folyamatok egyenletes mozgásakor is nagyon nehéz majd másfél évtizedre nyugodtan tervezni, nemhogy most.”
A gazdasági szakértők csúsztatásnak tartják azt a kormányzati narratívát, miszerint az olimpiarendezés gazdaságfelhajtó erejű. Ha ez így lenne, Benin meg Burundi egymással küzdene az ötkarikás játékok megrendezéséért. „Ez éppolyan tévedés, mint amikor azt hallani, hogy a sportba fektetett egy forint két forint hasznot eredményez” – magyarázta egyikük, s fölvetette, hogy akkor meg miért nem toljuk az ágazatba a komplett GDP-t, s duplázzuk azt meg.
Rettentően sokba kerülne
A rendezés költségeiről a konkrét számok nyelvén beszélni ma még képtelenség, tekintve, hogy kiindulni még a 2015-ös PwC-jelentésből se nagyon lehet. Abban az szerepelt, hogy – az olimpiai faluban lévő lakások, illetőleg a médiaközpont értékesítése után – 774 milliárd forintba került volna a 2024-es seregszemle. Az azóta eltelt évek inflációs adatainak összegzése nyomán másfélszeres szorzó adná a mai árat, de számoljunk inkább kétszeressel: az 1548 milliárd forint. Az atlétikai világbajnokság 320 körül állt meg.
Hiába van meg több létesítmény, azokat 13 éven át üzemeltetni kell, fenntartani, sőt, idővel modernizálni, mindemellett a Nemzeti Atlétikai Központ alkalmatlan az olimpia központi stadionjának, építeni kell egyet! Úthálózat, reptér, miegymás szükséges, félő, sok esetben túlárazva.
Orbán Viktor álmodozik
„2017-ben is azt mondtuk, ma is azt valljuk: széles körű társadalmi támogatottság, nagymértékű legitimáció nélkül nem lehet Budapesten olimpiát rendezni” – szögezte le Kele János, a Momentum Mozgalom elnökségi tagja. Ezért is tartja sajnálatosnak, hogy amikor hat éve népszavazást kezdeményezett a Momentum, „a vita lefolytatása elől megfutamodott a kormány, és inkább visszavonta a pályázatot”. Kele hangsúlyozta, hogy a kabinet minden jelenlegi gazdasági lépését a pénzhiány motiválja, gyengül a forint, egekben az infláció, megvonások történnek az oktatásban, nincs pénz az orvosi ügyeleti rendszer fenntartására, vasútvonalakat, postákat zárnak be. „A gazdasági racionalitással szembemegy a olimpiarendezés gondolata!” – nyomatékosította a közgazdász végzettségű politikus, aki úgy véli, a legfőbb magyarázata annak, hogy újfent téma a játékok Budapestre csábítása, az az, hogy Orbán Viktor 13 éves regnálása során egyetlen, számára igazán fontos fronton kényszerült megfutamodásra: az olimpiarendezés ügyében.
