A 2006-ban indult észak-magyarországi hulladékgazdálkodási régiós program a teljes csőd küszöbén áll. A begyűjtött szelektív hulladék 95 %-a a lerakókban végzi, a hulladékkezelő cég számláját már a NAV inkasszálja, a tulajdonos önkormányzatok társulásának bankszámlájáról pedig a projekt önrészét finanszírozó bank veszi le a pénzt. Pedig a 34 milliárdos nagy bizniszt teljes politikai egyetértés övezte – igaz, talán nem a szakmai szempontok tekintetében.
2015. február 19. fekete nap volt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás életében. Ezen a napon rendkívüli értekezletet hívtak össze, hogy a nyíregyházi körzet településeinek polgármestereit a kialakult csődközeli helyzetről tájékoztassák. A Társulás a tulajdonosa az Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft-nek (ÉAK Kft.) – az ország második legnagyobb hulladékkezeléssel foglakozó társasága a rezsicsökkentés miatt 2014-ben közel 200 millió forintos veszteséget könyvelt el.
„…a bevezetésre került rezsicsökkentés, lerakási járulék, felügyeleti díj és a “Robin Hood” adó az eredmény nagymértékű csökkenését eredményezte amellett, hogy a gazdálkodás során likviditási feszültséget okozott.”- panaszkodott már a 2013-as év vonatkozásában is a társaság beszámolója.
De ez a tétel csak az utolsó csepp volt a pohárban. A társaság ugyanis már ezt megelőzően is kritikus mértékben eladósodott: az államháztartás felé 560 millió forint tartozása van; a 2007-ben 25 év futamidővel kibocsájtott svájci frank alapú kötvény kamata önmagában is évi 300 millióhoz közelítő terhet jelent. A terheket tovább növeli a külső szolgáltató cégek felé fennálló tetemes szolgáltatási díj, bár a kft igazgatója szerint ezek a tartozások még nem veszélyeztetik a hulladék begyűjtésének menetét.
A 34 milliárdos projekt eddigi eredményei elég lesújtóak: a lakossági szilárd hulladék – magyarul a szemét – közel 100 százaléka változatlanul a lerakóban végzi, viszont a rentábilis működés érdekében piacról kell venni az újrahasznosítandó hulladékot, miközben a program működtetése fenntarthatatlanná vált. Ha teljesül a térségi polgármesterek kívánsága, akkor az állam átveszi ezt a csődtömeget – igaz, ettől még az egész hulladékgazdálkodási projektnek nem lesz sokkal több haszna se financiális, se környezeti szempontból. Az elköltött 9 milliárd viszont már jó helyen van, és az egész hulladék-újrahasznosítási projekt bedőlt volna a rezsiháború nélkül is.
