Nincs szükség Oroszországban az épülőfélben lévő új atomerőművekre, ezért elhalasztják a befejezésüket – ez a hivatalos magyarázat arra, miért tolják ki jelentősen az eleve sokéves késésben lévő nukleáris projektek befejezési határidejét. Független források szerint viszont a csúszás fő oka, hogy a paksi bővítésben is érdekelt Roszatomnak finanszírozási nehézségei vannak.
Az atomellenességgel aligha vádolható World Nuclear News beszámolója szerint az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium jóváhagyta az országban épülő új erőművek befejezésének elhalasztását. A tárca értékelése szerint komoly késésben lévő projektekről van szó, a prolongálásról pedig a Roszatom döntött, az Oroszországban is tapasztalható energiatöbblettel – vagyis végső soron az új erőművek fölöslegességével – indokolva a lépést. A halasztás a LeningrádiAtomerőmű bővítését, illetve a novovoronyezsi és a szmolenszki beruházást érinti.
A minisztérium azt állítja, hogy a 4-5 éves csúszás nem borítja fel az „orosz erőmű-létesítési útitervet”, és amint túl lesznek a mostani gazdasági válságon, a beruházások újra felgyorsulhatnak. A Bellona nevű, oslói székhelyű nemzetközi zöldszervezet szerint ugyanakkor a késések indoka egyértelműen anyagi természetű: a Roszatom az utóbbi években túlságosan sok kötelezettséget vállalt, és nem képes egyszerre helytállni az összes általa elindított projektben. A legtöbb pénzt az új gyorsneutronos reaktor kifejlesztése viszi el. (Ez a reaktortípus nagyobb hatékonysággal tudja kinyerni az energiát a fűtőelemekből, és a használt üzemanyag kezelésének problémáit is részben megoldja.) A többszörösére nőttek az első úszó atomerőmű kifejlesztésének költségei is: az eredetileg tervezett 140 millió helyett most 740 millió dollárra becsülik a befejezéshez szükséges összeget.
A kalinyingrádi EcoDefence társelnöke, Vlagyimir Szlivjak szerint a Roszatom és a francia állami Areva versenyt fut a külföldi atomerőmű-építési megbízások megszerzéséért – mindkét vállalat jelentős állami támogatásokra támaszkodik, és mindketten túlnőttek a tényleges lehetőségeiken.
Nils Böhmer atomfizikus, a Bellona ügyvezető igazgatója pedig úgy foglalt állást: az orosz nukleáris ipar pénzügyileg lebénult, nem utolsósorban azért, mert az atomerőmű akkor is nagyon drága, ha Oroszországban alkalmazzák. Noha az orosz atomkonszern a megrendelésállományának jelentős növekedéséről számolt be, Böhmer szerint megjósolható, hogy a finanszírozási problémák a Roszatom külföldi beruházásaira is hatással lesznek, ezeket is lelassítják vagy leállítják. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy az orosz hátterű nukleáris projektekben az atomerőművek leszerelési költségeit szisztematikusan alábecsülik, és a nukleáris biztonság garantálásához a jelenleginél sokkal többet kellene költeni az elöregedő erőművek karbantartására, illetve a nagy aktivitású sugárzó hulladékok ártalmatlanítására- írta a nol.hu.
Rossz atom a Roszatom?
Nem a megawattokról és a költségekről kellett volna beszélni a társadalmi vitában, hanem arról, hogy Magyarország lakossága vállalja-e a paksi atomerőmű új blokkjainak építésével és a következményekkel járó kockázatot – mondta Szegfalvi Zsolt, a Greenpeace Magyarország igazgatója „A Roszatom kockázatai” című tanulmányukat bemutató sajtótájékoztatón.
Dagad az orosz nukleáris ipar
Egyetlen év alatt több mint tízszeresére nőtt az az összeg, amit Oroszország nukleáris befektetésekre költ, fedezte fel a Vocativ. A legnagyobb tendert a Paks 2-ben érintett Roszatom írta ki. Az idei költés legnagyobb részéért ők felelősek: 4,4 milliárd dollárért írtak ki tendereket.
A korrupció Paks II-nél is biztonsági kockázat
A Roszatomnál politikai indítékokat sejtenek amögött, hogy az Egyesült Államokban 2014 novemberében őrizetbe vették az orosz állami atomenergetikai konzorcium egyik leányvállalatának amerikai cégvezetőjét korrupció gyanújával. Bármi is a mostani eset tényleges oka, a Roszatom korrupciós ügyeinek könyvtárnyi irodalma van
