A magyar állam ködösít minden, az új paksi atomerőmű építését megalapozó hatástanulmány nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban, még a létezésüket is letagadják. Most előkerült egy belső feljegyzés az MVM-től, ami alapján igenis létezik hatástanulmány. Az erről készült bírálat egyik legfőbb megállapítása, hogy a beruházást teljesen elavult adatok alapján próbálják megindokolni.
Ezen kívül még megtudhatjuk belőle, hogy Paks II költségeit alulbecsülték; az erőmű komoly veszélyt jelent a környék élővilágára; ha pedig rendszerbe állítják, akkor első körben az akkor még évekig működőképes régi erőmű gazdaságos üzemeltetését lehetetleníti majd el.
A bírálatot és a kapcsolódó dokumentumokat Jávor Benedek, a PM európai parlamenti képviselője hozta nyilvánosságra blogján – melyet a 444.hu foglalt össze: Az első dokumentumban “aktualizált megvalósíthatósági tanulmányként” hivatkoznak a 2014 májusi keltezésű iratra, amiről már rögtön az elején megállapítják, hogy
“kidolgozottságának szintje és készültsége alapján szerencsésebb lenne kerülni a megvalósíthatósági tanulmány címet”.
A bírálat szerint a tanulmány alapos szakmai lektorálásra szorul, már csak azért is, mert “minden bizonnyal az idő rövidsége miatt maradtak benne az előzmény anyagokból néhány év előtti megállapítások, melyek ma már nem feltétlenül szükségesek”. Külön is megjegyzik, hogy a régi tanulmányok eredményeinek használata csak akkor elfogadható, ha azok megállapításai még ma is érvényesek volnának.
A bírálat alapján a megvalósíthatósági tanulmányban idejét múlt adatokkal igazolták a beruházás hasznát. “Az elmúlt évek során jelentős változások következtek be, melyek figyelembevétele elengedhetetlen a tervezett létesítmény rendszerbe illesztési feltételeinek és várható üzemének megítéléséhez”, írják. Ez már csak azért se volna hülyeség, mert ahogy azt a bírálók megállapítják, “nincs valószínűsége annak, hogy […] a 2007-2008 időszakot jellemző feltételek vagy ahhoz hasonló körülmények visszaténrek”. A bírálók szerint ugyanez vonatkozik a 2011-es adatokra is, amikkel a hatástanulmány készítői szintén dolgoztak.
De mind közül a legsúlyosabb megállapításuk az, hogy az új atomerőmű rendszerbe illesztését is a régi, elavult adatok alapján számolták ki. Magyarán a bírálók szerint nem is modellezték megfelelően az új erőmű rendszerbe illesztését, amely így valójában a meglévő erőmű kapacitásait szorítja majd ki a piacról.
Még magyaránabbul: Paks II ebben a formában fölösleges. Ezt egy másik, részletesebb tanulmány is fejtegeti, annak megállapításai szerint ha az új erőmű mindkét blokkját beindítanák, onnantól a régi atomerőmű “mind négy blokkjának üzemére csak kb. évi 1000 óra tartóssággal van lehetőség”, illetve “a munkaszüneti és hétvégi napokon csak a Paks I kétblokkos üzemének van valószínűsége”. Magyarán: az új erőmű rendszerbe kapcsolásával a régit le kéne kapcsolni.
Ezután az már nem is olyan meglepő, hogy a beruházás költségeit a bírálat szerzői szerint jelentősen alulbecsülték, például úgy, hogy a járulékos beruházások költségeit egyszerűen kihagyták. Általában pedig a “hatástanulmányból” nem derül ki, hogy a költségeket milyen árfolyamon, melyik év árszintjén számolták el. Továbbá azt írják, hogy “a tanulmányban megadott évenkénti beruházási költségek értékeinek eloszlása az erőmű beruházásoknál szokatlan, sőt a nemzetközi gyakorlattal ellentétesnek mondható”. Ez alapján javasolták a beruházás gazdasági értékelésének és alapadatainak alapvető felülvizsgálatát.
Jávor birtokába került még két másik dokumentum, ezek az új erőmű hatásának akadémiai körökben készült elemzései. Ezek alapján az új erőmű vízhűtése olyan mértékű hőterhelést okozna a környezetben, ami már az élővilágot fenyegeti.
Mindezek fényében biztosan állíthatjuk: a kormány teljesen hamis adatokra alapozza az új erőmű létesítését, és a hivatalos propagandával szemben a belső szakmai közvélemény is pontosan tudja, hogy Orbánék egy rendkívül kockázatos, pénzügyileg katasztrofális hatású, súlyos környezeti problémákat eredményező projekt mellett köteleződtek el, amely szétfeszítheti és veszélyeztetheti az egész magyar villamosenergia rendszert. Ki-ki állapítsa meg maga, hogy egy kormány, amely ilyen módon belevág egy ilyen, a magyar GDP 10 százalékára rúgó beruházásba, az milyen minősítést érdemel.
