A podcast az alábbi felületeken is elérhető:
Hogyan szennyez a Temu és a Shein? A környezetgyilkos divatipar- a fast fashion környezeti ára. Női vezetők és a fenntarthatóság. Mit tehetünk a beporzóinkért? Titok, hogy honnan jön a lencsénk a boltokba. Közösségi módszerekkel a klímavédelemért. Klímaváltozás és álmatlanság. Holdporral a globális felmelegedés ellen.
Újraindult hírháttér podcastunk mai témái: Hogyan szennyezi bolygónkat a Temu és a Shein agresszív üzletpolitikája? Miért lehet még mindig új ruhákat kapni egy pizza árából – a divatipar környezeti árnyoldala.
Hogyan hatnak a női vezetők egy vállalat fenntarthatósági eredményeire?
Akik nélkül nincs élet – mit tehetünk a beporzóinkért?
Lencse nyomozás: honnan jön az egyik legkedveltebb hüvelyesünk a boltokba? Mi segíthetne a dühös és frusztrált magyar társadalomnak a környezeti-klímás területen?
Mi a kapcsolat a klímaváltozás és az álmatlanság között?
Holdport vetnének be a globális felmelegedés ellen – de lenne értelme, és realitása?
Többek között e témákat járja körbe és próbál kimerítő válaszokat adni a kérdésekre Sarkadi Péter szerkesztő mai vendégeivel:
Gulyás Emese közgazdász, szociológus a 2002-ben alapított Tudatos Vásárlók Egyesülete alapítója, elnöke (nyitóképen balra)
Szabó Amanda Imola meteorológus-éghajlatkutató, a környezettudományok doktora (PhD). a másfélfok szerzője
Az adásban megbeszélt hírek:
A Temu és a Shein környezeti ára: 50-szer károsabb az éghajlatra az olcsó áruk Európába reptetése, mint a tengeri szállítás. A piacon sokáig uralkodó nyugati vállalatoknak az elmúlt években egyre erősebb versenytársává vált két kínai cég, a fast fashion termékeket kínáló Shein és a rohamosan növekvő online piactér, a Temu, Szárnyalásuk egyik oka, hogy termékeiket egyre inkább a lehető leggyorsabban, légi úton juttatják el a vásárlókhoz. Egy tavalyi amerikai kongresszusi jelentés szerint a Shein és a Temu együtt naponta 600 ezer csomagot küld az USA-ba. A Shein naponta 5000, míg a Temu 4000 tonna árut szállít – a szintén kínai Alibaba és TikTok együttes 1800 tonnájával ez napi 10 800 tonnát ad ki, amit 96 darab Boeing 747-400F teherszállító gép tudna elvinni. Repülővel egy 0,5 kg-os csomag Sanghajból az amszterdami Schipolra 2,05 kilogrammnak megfelelő szén-dioxid kibocsátással jut el. Ugyanez a csomag hajón Sanghajból a rotterdami kikötőbe, 51-szer kevesebb, 0,04 kg szén-dioxidnak megfelelő üvegházhatású gáz jutna a légkörbe.
kapcsolódó cikk: A Temu durván letarolta a magyar piacot – a webáruházak egyenlő esélyeket szeretnének
Miért lehet még mindig új ruhákat kapni egy pizza árából?
Míg egy átlagos amerikai háztartás 1950-ben a kiadásai 11,5 százalékát az öltözködésre költötte, addig ugyanez az arány 2022-ben már kevesebb mint 3 százalék volt. Nagy-Britanniában 2019-ben átlagosan ötször annyi ruhát vásároltak, mint 1980-ban. egy ruha eladási árának csupán 5 és 15 százaléka közé esik az az összeg, amelyet annak legyártására költött a vállalat, beleértve ebbe a munkaerőt és az anyagköltséget is. Az évtizedek során nemcsak a fast fashion vállalatoknál, de az egész divatiparban megtörtént a gyártás kiszervezése, 2017-ben egy 29 eurós pólónál mindössze 5 euró ment a ruha gyártására, ebből pedig csupán 18 cent jutott el az azt varró munkáshoz.
A divatipar évente 80 – 150 milliárd közötti ruhadarabot gyárt le, ezzel pedig egymaga felel az üvegházhatású gázok kibocsátásának 8-10 százalékáért. Ezek jó része soha nem jut a vásárlók kezébe: 10 – 40 százalék közötti azoknak a ruháknak az aránya, amelyeket sosem adnak el. Ez 8 milliárdtól 60 milliárdig akárhány ruhadarabot érinthet, a jelenlegi ívet folytatva pedig 10 éven belül megduplázódhat az iparág károsanyag-kibocsátása.
MÁRC 8 – Nőnap kapcsán Nők és a fenntarthatóság
Hogyan hatnak a női vezetők pozitívan egy vállalat fenntarthatósági eredményeire. Nemek közötti egyenlőség, World Womens Leadership Index, Women Climate Leaders Network. A Women Climate Leaders Network létrehozását több kutatás is megelőzte, melyek azt mutatják, hogy a nők által vezetett, illetve sokszínű vezetőség által irányított cégek magasabb környezeti, éghajlati, társadalmi és irányítási pontszámokat értek el az EIB értékelésein, mint a csak férfiakból álló vezetőséggel rendelkező vállalatok. A nők szerepe megkérdőjelezhetetlen.
Legyen szó vásárlásról, házimunkáról, nagyon sok fenntarthatósághoz, környezet és klímavédelemhez kapcsolódó döntést kell meghozni ezeken a területeken, ahol még ma is a családok nagy többségében a nők szinte egyedül döntenek.
Akik nélkül nincs élet: márc 10 a beporzók napja
Európában kb.250 termesztett növényfajt tartanak számon, ezek 2/3-a rovarbeporzású. Általánosságban a termesztett növények kétharmadát, élelmiszereink egyharmadát – azaz mindennapi ételünk egyharmadát – köszönhetjük nekik, nélkülük elképzelhetetlen emberhez méltó élet a Földön.
szántószegély éhlegelő darázsgarázs, diverzitás.
A TVE megnézte, honnan jön az egyik legkedveltebb hüvelyes a boltokba
Hüvelyest enni egészséges és klímabarát választás. Különösen az, ha helyben termett hüvelyest – babot, borsót, lencsét – választunk. A Tudatos Vásárlók Egyesülete körülnézett a legnépszerűbb boltokban, honnan származik az egyik legnépszerűbb hüvelyesünk, a lencse? Mennyire könnyű a dolgunk, ha helyben, vagy Magyarországon, vagy legalább az Európai Unióban termesztett lencsét akarunk enni. Egyáltalán honnan tudjuk
Több millió tonna holdport vetnének be a globális felmelegedés elleni harcban
A Hold felszínén található port árnyékolásra is lehetne használni egy friss tanulmány szerint. A kutatók szimulációkat végeztek, amikben a Föld holdjának felszínét borító port helyeztek el a bolygó és a Nap közé. Szerintük e lépéssel csökkenthető lenne a földfelszínt elérő fotonok száma és ezzel együtt a felmelegedés mértéke is. Kérdés, hogy megéri-e az energiabefektetést a por elhelyezése és helyben tartása?
A kisközösségi cselekvés lehet(ne) a gyógyír a dühös és frusztrált magyar társadalomnak, környezeti-klímás téren is
A Mindworks nemzetközi kutatócsapata hat országban, köztük Magyarországon vizsgálta azt, hogy milyen területeken és mennyire dühösek az emberek. Az eredmények alapján a magyar társadalom meglehetősen érzékeny a környezeti-éghajlati válságra: a klímaváltozás esetén a legmagasabb, „nagyon dühös” kategóriába hazánk esetén a megkérdezettek kevesebb mint 20% tartozik, ami alapján a hat országból Magyarország az ötödik.alulról jövő közösségi kezdeményezések: közösségi kertek, komposztálás vagy közösségi gazdaság nemcsak a fenntarthatóságban játszanak szerepet, de jótékony hatással vannak a táplálkozásra és a mentális egészségre is.
Kutatótók 68 különböző országban 47 ezer ember csuklóra szerelt monitorral gyűjtött, több mint hétmillió alvásnaplóját összesítették és vetették össze meteorológiai adatokkal. Ezek alapján azt találták, hogy a nagyon meleg éjszakákon – amikor a hőmérséklet meghaladja a 30 °C-ot – az emberek átlagosan 14 perccel kevesebbet alszanak. A nagyon meleg éjszakák miatt már most évente 44 óra alvást veszítenek az emberek átlagosan. Ha a jelenlegi kibocsátások folytatódnak, a század végére akár 50-58 óra, azaz évente átlagosan egy heti alvástól köszönhetünk el.
A műsor az Ökotárs Alapítvány és a Mérték Médiaelemző Műhely pályázati támogatásával valósult meg.
Az itt megjelenő vélemények nem tükrözik a támogatók álláspontját.
A 2022. április 22-én, a Föld Napján indult heti hírháttér podcastunk adásait meghallgathatja Soundcloud oldalunkon, elérheti az anchor megosztón keresztül több alkalmazásban (breaker; google podcast; overcast; pocket cast; RadioPublic; ezekben fel is iratkozhat ránk)
Podcastunk RSS-csatornája itt található.
