Az atomenergia hívei szerint a nukleáris erőművek, valamint a nap- és szélerőművek jól kiegészítik egymást, hiszen az atomerőmű akkor is termel, amikor nem süt a nap vagy nem fúj a szél, így a fosszilis energiahordozóktól való elszakadás csak a két technológia együttes alkalmazásával lehetséges. Lassan, de biztosan kiszorulnak a piacról az alaperőművek.
Ők egy olyan világot vizionálnak, ahol a két eltérő karakterisztikájú technológia vállt vállnak vetve, valódi szövetségesek módjára küzd a közös ellenség, a fosszilis energia ellen. Lásd például Aszódi Attila blogbejegyzéseit, vagy Orbán Gábor, az MVM Partner Zrt. vezérigazgatójának szavait:
Bár elég ambiciózusak az uniós klímacélok, mai napig vita tárgyát képezi, hogy beilleszthető-e a megújulók közé a nukleáris energia. Vannak érvek pró és kontra, de ha a számokat nézzük, az EU által meghatározott klímacélok atomenergia nélkül gyakorlatilag teljesíthetetlenek.
Véleményem szerint azonban az időjárásfüggő megújulók, valamint a zsinóráramot termelő atomerőművek nem komplementer (egymást kiegészítő) technológiák, pláne nem szövetségek, hanem egymás konkurensei, amit ebben a cikkemben részletesebben is kifejtettem. Úgy vélem, hogy ezt az álláspontomat az európai árampiac elmúlt néhány hónapjának fejleményei is megerősítik.
Lassan, de biztosan kiszorulnak a piacról az alaperőművek
A hagyományosan az atomenergiára építő francia villamosenergia-piac árai az idén tavasszal egyre többször fordultak negatívba az alacsony kereslet, illetve a megújuló energiaforrások növekvő termelése miatt, és ez gyakran arra kényszeríti az EDF-et (a Franciaországban az atomerőműveket üzemeltető állami energiavállalatot), hogy időnként egyes reaktorait leállítsa, hiszen nyilván nem szeretne fizetni azért, hogy átvegyék tőle az áramot.
A megújuló energia térhódítása és az áramárak zuhanása jól látható módon kezdi aláásni a zsinóráramot termelő alaperőművek működését. A kereslet az energiaválság óta nem állt helyre teljesen, és a régió szél- és naperőművei minden eddiginél több energiát termelnek, ami csökkenti az atom- és a szénerőművek részesedését az energiapiacon.
A francia atomerőművek termelése a tavaszi hónapokban. Az évekig tartó karbantartási munkák nagyrészt véget értek, a reaktorok újra szolgálatba álltak, de már nincs akkora igény rájuk, mint korábban.
„A jelenlegi áramárak mellett a hagyományos alapterhelésű erőművek küzdeni fognak, kivéve, ha hosszabb, nagyon kedvezőtlen nap- és szélviszonyokkal, aszállyal vagy erős hőséggel járó időszakokkal kell szembenéznünk” – mondta el a Bloombergnek Sigurd Pedersen Lie, a StormGeo norvég energetikai cég vezető elemzője.
Hosszabb távon ez figyelmeztető jel arra, hogy a reaktorok egyre inkább kiszorulhatnak a piacról, még akkor is, ha olyan országok, mint Franciaország és az Egyesült Királyság hatalmas összegeket terveznek új erőművekre költeni, mivel a technológiát a globális felmelegedés korlátozásáért folytatott küzdelem kulcsfontosságú elemének tekintik. Az ENSZ tavaly év végi dubaji klímacsúcsán több mint 20 ország, köztük az Egyesült Államok, az Egyesült Arab Emírségek, Japán és Dél-Korea is csatlakozott hozzájuk, és a globális nukleáris energiatermelés megháromszorozását szorgalmazta az évszázad közepére.
Az EDF, amely számos atomerőművét az évekig tartó, hosszadalmas karbantartási célú leállások után most kezdi újra üzembe helyezni, már eddig is több alkalommal volt kénytelen csökkenteni a reaktorok teljesítményét. A múlt hétvégén a cég már fél tucat reaktorát állította le, mivel az árak negatívba fordultak.
Délebbre, Spanyolországban is rendszeresek lettek az olyan hosszan tartó időszakok, amikor túltermelés jelentkezik a piacon, ezért ott is gyakorivá vált a reaktorok teljesítményének visszafogása.
Bár az EDF reaktorait bizonyos fokú rugalmasságra tervezték, a vállalat a jelenlegi fejleményeket „rendkívül körültekintően” vizsgálja – mondta Cederic Lewandowski, a vállalat nukleáris és hőtermelésért felelős vezetője egy szenátusi meghallgatáson.
Az Európai Unió országai tavaly rekordmennyiségű szélenergia-kapacitást építettek ki, a napenergia-kapacitás növekedése pedig már harmadik éve meghaladta a 40 százalékot – derült ki az érdekképviseleti csoportok adataiból.
Nem szokatlan, hogy az atomerőművek üzemeltetői csökkentik a teljesítményt, amikor alacsony a kereslet, és a nap- illetve szélenergia kínálata megugrik, de az egységek teljes leállítása ritka, mivel az újraindítás időigényes és komplex feladat.
„Amitől a legjobban tartunk, az a reaktorleállás” – mondta Lewandowski. „Ha a megújuló energiaforrások, és az éghajlatváltozás miatt gyakrabban lesznek leállások, akkor nagy körültekintéssel kell eljárnunk.”
Ilyen körülmények mellett nehezen indokolható, hogy Franciaország miért is tervezi új atomerőművek építését. De nemcsak a leállás jelent problémát, hanem az alacsony áramárak is. A francia energiaszabályozási hivatal tavaly szeptemberi jelentése szerint az atomenergia előállítási költsége az országban körülbelül 60 euró megawattóránként, márpedig idén tavasszal a másnapi piacon viszonylag ritkán járt 60 euró felett a jegyzés.
Öröm az ürömben ugyanakkor, hogy nem csak az atomerőművek fognak szenvedni. A StormGeo szerint néhány német szénerőmű is hónapokig a pálya szélén fog állni, mivel a gázerőművek kiszorítják őket, amelyek olcsóbban üzemeltethetőek a földgáz árának zuhanása miatt.
Idén tavasszal a német szénerőművek termelése még a COVID-lezárások miatti negatív rekordot is alulmúlta.
Nyitókép: Depositphotos
